- Az orbáni repülőrajt helyett inkább csak kockázatok körvonalazódnak a magyar gazdaságban

Nincs jele annak az év eleji repülőrajtnak, amelyet Orbán Viktor vetített előre a 2025-ről szóló nyilatkozataiban előrevetített - olvasható ki a Kopint-Tárki friss konjunktúrajelentéséből.

A kutatóintézet csütörtökön ismertetett új előrejelzése 2,4 százalékos FDP-növekedést vár. Ez nemhogy előrelépés nem lenne, minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent a legutóbbi, 2024. őszi várakozásokhoz képest. Idén azért minden területen oldódnak a feszültségek – hangzik a jelentés –, így a lakossági fogyasztás 3,7 százalékos növekedése mellett a beruházások 2 százalékos és az export 2,8 százalékos bővülése élénkítheti a gazdaságot. A termelési oldalon az ipari termelés már 2,5 százalékkal nőhet, szemben a tavalyi 3,5 százalékos csökkenéssel, és hasonló utat járhat be az építőipar, a szolgáltatások és a mezőgazdaság teljesítménye is. Ez azonban csupán visszafogott 2,4 százalékos növekedésre lesz elég éves szinten, ráadásul  jelei inkább az év második felében lesznek érezhetőek.

Tavaly egyébként a gazdasági növekedés minden várakozásnál gyengébb lett, a Kopint-Tárki kutatói szerint 2024-ben mindössze fél százalékkal nőtt a GDP.

– mondta Palócz Éva, a cég vezérigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón. Szerinte a gazdasági növekedést egyedül a fogyasztás húzta, ez a lakosság esetében 3,6 százalékkal nőtt. Mindez azért említésre méltó, mert így nem helytálló Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által hangoztatott vélemény, amely szerint azért lett kisebb a gazdasági növekedés, mert a lakosság csak jövedelmének kisebb részét fordította fogyasztásra. Valójában a beruházások és a külkereskedelem csökkenése húzta le a növekedést,

- hangoztatta Palócz Éva. 

Az infláció tavaly 3,7 százalékra csökkent, ám az év végén az árindex már 4,6 százalék volt KSH közlése szerint. A Kopint-Tárki kutatói ráadásul arra számítanak, hogy az év eleji jövedéki adóemelések, áremelések miatt januárban 5 százalék fölé gyorsul az infláció. Összességében fogyasztói árak 2025-ben átlagosan 4,3 százalékkal emelkednek, vagyis tavalyhoz képest gyorsul a pénzromás üteme, ami jócskán magasabb a kormány által tervezett 3,2 százaléknál. A magas év eleji infláció és a forint elmúlt hónapokban bekövetkezett gyengülése miatt nem számítunk a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat kamatcsökkentésére az év első felében – mondta Palócz Éva. Az év második felében – amennyiben az árfolyam nem romlik jelentősen – jöhet kamatcsökkentés, már csak azért is, mert az Orbán-kormány ilyen irányú nyomást helyez majd az új jegybanki vezetésre. Palócz Éva szerint

Az infláció alulbecslése és a várható gazdasági növekedés felültervezése jelenti az idei költségvetésre a legnagyobb kockázatot, olyan irreális pénzügyi tervezési hibák idén nem terhelik büdzsét, mint a tavaly. Ebből a szempontból szerencsés volt a 2025-ös költségvetés novemberi benyújtása - tette hozzá. Ezzel együtt a kutatók nem látják megalapozottnak a kormány hiánycélját.