Magyarországon ritkának számító, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó akciótervről szóló kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben december közepén. „A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban (2021–2030) akcióterv 2025–re és 2026-ra vonatkozó intézkedési terve” 11 pontban sorolja, milyen feladati vannak Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek, valamint Pintér Sándor belügyminiszternek az ügy előmozdításában.
„Már a 2030-ig szóló akcióterv neve is nagyon beszédes, nem történt változás abban a tekintetben, hogy a nőt alapvetően a családba helyezve, leginkább az anyai, tehát a gondoskodói szerepén keresztül próbálja meg státuszában kicsit megemelni, jobb helyzetbe hozni. A nő, mint egyén ebben a 11 pontban is a munkaerőpiac részeként jelenik meg, és a fő kérdés, hogy anyaként hogyan tudja megtalálni a helyét a társadalomban. Vagyis a kormány továbbra is a gondoskodási feladatok ellátását és munkaerőpiaci jelenlétet vár el elsősorban” – mondta Gregor Anikó szociológus, egyetemi docens.
Mint arra Pető Andrea történész, a társadalmi nemekkel foglalkozó kutató felhívta a figyelmet, az EU a 2021-2027 közötti időszakra előírta a tagállamoknak, hogy mozdítsák elő a férfiak és nők közötti egyenlőséget, küzdjenek a nemi alapú diszkrimináció ellen, és az egyenlő bérekért. „Ezek teljesítése az EU-s támogatások feltétele, amelyek nélkül nem jön pénz Brüsszelből semmire, nemcsak ezekre a programokra. A magyar kormány kénytelen azt a szaknyelvet használni, amit a belpolitikában ellenségnek kiáltott ki (társadalmi nem).
Közben világossá vált, hogy hiányzik a szaktudás ennek a programnak az elkészítéséhez, hiszen a tudomány legitimitását aláásva becsukták a gender studies-képzéseket, a szakembereket pedig emigrációba
kényszerítették”– írta a Népszava kérdésére Pető Andrea.
A kormány nem titkolta, hogy ezeknek az EU-s követelménynek szeretne eleget tenni, amikor 2020 októberében – különösebb csinnadratta nélkül – elfogadta „A nők szerepének erősítése a családban, és a társadalomban (2021-2030) akciótervet”, viszont emellé nem alkotott új stratégiát egy valódi, hosszú távú jövőkép bemutatására. A kutató szerint bár a kormány formálisan nem utasította el a nemek közötti egyenlőség EU által megkövetelt nemzeti stratégiai keretét, annak címét és tartalmát inkább saját politikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez igazította. Nemzetstratégia helyett akciótervet alkotott, ami a közigazgatás számára megalkotott definíció szerint egy olyan intézkedéscsomag, amely a „stratégia célhierarchiájában” a legalacsonyabb szintű célokat célozza meg, jelezve, hogy az egyes intézkedésekért ki és milyen határidővel felelős.
Az MTA-n több a László, mint a nő, bőven van még tennivaló az egyenjogúság megteremtéséért a tudományos életben is„Az EU által finanszírozott beruházásoknak minden tagállamban többek között a nemek közötti egyenlőség munkaerő-piaci javítására, a munka és a magánélet egyensúlyának javítására vagy a gyermekgondozási infrastruktúrára kell irányulniuk. A magyar cselekvési terv prioritásait úgy választották ki, hogy a következő években a rendelkezésre álló EU-s forrásokat maradéktalanul fel lehessen használni” – véli Pető Andrea, aki szerint az is beszédes, hogy a most megjelent, 2026 végéig szóló intézkedési tervben egyetlen szó sincs például a nők elleni erőszak felszámolásáról. Bár a 2023-ig szóló akciótervben szerepel ez a téma, szerinte a kormány inkább nem vet fel olyan kérdéseket vagy témákat amelyek nem szerepelnek az EU-s kritériumok között.
Gregor Anikó emellett az idősgondozással kapcsolatos terveket is hiányolja, pedig ez a feladat is túlnyomórészt a nőkre hárul a magyar társadalomban. Szerinte az is érdekes, hogy a kormány a pedagógus- illetve a kisgyerekgondozók béremelését is ebbe a nemi egyenlőségi tervbe illesztette bele. Ez pedig a kormány kommunikációja szerint már meg is valósult. Ezek kifejezetten olyan szakmák, ahol erőteljesen felülreprezentáltak a nők. „Még várjuk a 2024-re vonatkozó statisztikákat arra vonatkozóan, hogy a nemek közötti bérrés szűkül-e ezeknek a béremeléseknek köszönhetően. Szakpolitikai javaslatként korábban többször megfogalmazta a szakma, hogy ha a nők helyzetében javítani szeretne a kormány, akkor a közalkalmazottak körében csináljon egy nagy béremelést. A pedagógusok ugyan már nem közalkalmazottak, a státusztörvény következtében, ettől függetlenül a körükben történt emelés várhatóan szűkíti valamelyest a nemek közötti bérszakadékot” – mondta a szociológus.
A most megfogalmazott, 2025-2026-ra vonatkozó célkitűzések egy része szakpolitikai ajánlások megfogalmazásáról, igényfelmérésről szól. Emellett Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek például a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szaktudás közigazgatásban történő elterjesztése érdekében online képzési tanagyagot kell biztosítania a közigazgatási továbbképzési rendszer kínálatában. Pintér Sándornak jut többek között a feladat, hogy kidolgozzon a hátrányos helyzetű, elsősorban roma nők egészségtudatosságát növelő, a népegészségügyi szűréseken való részvételt ösztönző programot, és a nők mentális egészségének javítását célzó intézkedéseket.
Emellett a célkitűzések egy része kifejezetten a bölcsődei ellátás fejlesztésére vonatkozik, bár jövő év végéig a férőhelyek bővítésével kapcsolatosan csupán az igényfelmérést kell lefolytatni. A pontok között szerepel a Koncz Zsófia államtitkár által tavaly decemberben bejelentett ösztöndíjprogram is, amely vissza nem térítendő uniós forrásokból támogatja a felsőoktatásban, illetve szakképzésben tanuló, vidéken élő kisgyereknevelőket, előbbieket havi 125 ezer, a utóbbiakat pedig havi 59 ezer forinttal, ha vállalják, hogy a végzés után hat hónapon belül munkába állnak. Ennek kapcsán Gregor Anikó szerint nagy kérdés, hogy ha a program sikeres lesz, a folyamatosan csökkenő születésszámok mellett végül lesz-e munkája ennyi fiatal pályakezdőnek. A kisgyerekkori ellátás kapcsán az is figyelemreméltó, hogy ebben
a tervezetben nagy a hangsúly a munkáltató által biztosított gyermekgondozás támogatáson, vagyis úgy tűnik, az állam szeretné a bölcsőde- és óvodafejlesztések terhének egy részét áthárítani a szülők munkahelyeire.
„Mindazonáltal a célszámoktól nem kell a falnak menni, 200 munkahelyi bölcsődei férőhely létesítését célozták meg, ami nem egy lehetetlen misszió” – tette hozzá Gregor Anikó. A szociológus azt is érdekesnek tartja, hogy a jövő év végéig szóló terv egy pontjában megemlíti az OECD ajánlását a nemek közötti különbségek kezelésére és a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítására vonatkozóan. Ebben a nemzetközi szervezet éppen azt emeli ki, hogy bár Magyarország sokat költ családpolitikára a többi országhoz képest, viszont tőlük eltérően nem a szolgáltatások – például a kisgyerekek nappali ellátása, nevelése – fejlesztésére fordítja ezt az összeget, hanem pénzbeli juttatásokat ad, mert így tud célzottan bizonyos társadalmi csoportokat támogatni, másokat pedig kizárni. A szakértő szerint összességében ez az akcióterv tükrözi a kormány nőpolitikáját, amennyiben bizonyos fontos kérdésekkel, mint a családon belüli erőszak nem foglalkozik érdemben, viszont a nőkre továbbra is elsősorban anyaként és a munkaerőpiaci szereplőként tekint, ezekhez a szerepekhez nyújt juttatásokat, támogatást.
Többet dolgoznak otthon, kevesebbet keresnek a munkahelyen
A nők majdnem kétszer annyi időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak, és a társadalom minden szintjén, minden korosztályban többé-kevésbé így van – derült ki az IDEA Intézet 2024. októberi kutatásából. Ebből a szempontból az egyenlőtlenség a 30 év alattiak körében a legnagyobb, az idősebb korosztályokban a férfiak háztartási munka időráfordítása egy kicsit növekszik, a nők esetében viszont ezzel párhuzamosan alig változik. A párkapcsolatban élők valamivel kevesebb időt töltenek házimunkával, mint az egyedülállók. Az időráfordítás aránytalansága mégis növekszik a párkapcsolatokban. Ugyanez a kutatás arra is rámutatott, hogy míg a nők 60 százaléka saját bevallása szerint legfeljebb 300 ezer forintos bevétellel rendelkezett, a férfiak 59 százaléka ennél többet keresett. A megkérdezett férfiak átlagos, havi nettó bevétele 2024. őszén valamivel több, mint 372 ezer forint volt, a női válaszadók, körülbelül nettó 298 ezer forint bevételből gazdálkodtak. Ez a bérszakadék az összes szociodemográfiai csoportban tapasztalható volt, csupán a 30 év alattiak körében nem haladta meg a férfiak bevétele a nőkét.
