- „Most éppen minden rendben van nálunk, de gyújtottak fel zsinagógát múlt héten is Európában”

"Most éppen minden rendben van nálunk, de gyújtottak fel zsinagógát múlt héten is Európában. Kérek mindenkit arra, hogy tartsuk nyitva a szemünket, vigyázzunk arra, hogy ez a történeti minta törjön meg a mi generációnk alatt, és ne mehessen tovább" – mondta Zeitler Ádám rabbijelölt beszédében vasárnap a Klauzál téren, a pesti gettó áldozatainak emlékművénél, ahol a Csányi5 – Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár megemlékezést szervezett a budapesti gettó felszabadulásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Az eseményen Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere a múlt történéseit a jelennel kapcsolta össze: "Gáza déli része és a Klauzál tér között több ezer kilométer van, de a sors furcsa fintora, hogy az Örökkévaló kiszámíthatatlan akarata úgy hozta, hogy most nagyon közel kerültünk egymáshoz – mondta, hozzátéve, miközben a pesti gettó felszabadulásának nyolcvanadik évfordulóját ünneplik, addig Gáza déli részén megkezdődött a túszok visszatérése Izraelbe." Karácsony Gergely beszédében az elfogadás fontosságáról beszélt: "A gettót falak közé zárt szenvedést jelent, nyolcvan évvel ezelőtt ennek a gettónak falai ledőltek, és mi ma is úgy tudjuk megőrizni az értékeinket, az elveinket, a hitünket, ha ellenállunk mindenfajta gettósodásnak, ha ledöntjük a bennünket elválasztó falakat és hidakat építünk helyettük. Budapesten is, a hidak városában. Hidakat, amelyek ember és ember között húzódnak és méltóságból, méltányosságból, emberségből és elfogadásból vannak rakva" – fogalmazott Budapest főpolgármestere.

A beszédek előtt Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapítója tartott sétát, melynek során a résztvevők a hetedik kerületi Csányi utcában és a Klauzál téren keresték fel azokat a pontokat, melyek a témához kapcsolódnak. A Csányi utca 2. szám alatt a Vanczák Lakatosüzem helyénél álltak meg, ahol 1944-ben Vanczák Béla és felesége, Enczig Margit, valamint családjuk közel száz üldözött embert bújtatott és mentett meg. A Csányi utca 10-nél Márton István (1911-1988) kelmefestő mesterről emlékeztek meg, akinek 1948-tól haláláig itt működött a textilfestő műhelye, és aki 1944 októberétől a budapesti gettóból Erzsébetváros zsidó polgárait mentette élete kockáztatásával a Klauzál utcai „Hattyú” mosoda labirintusszerű alagsori részében bújtatva az üldözötteket.

"Tisztelettel és hálával emlékezünk édesapámra. Tudjuk, hogy a Talmud, a Tórának az írott változata azt tanítja, hogy aki egy embert is megment, olybá tekintendő, hogy egy egész világot mentett volna meg" – mondta Márton Ágnes zsidó vallás- és művelődéstörténész, Márton István lánya. A séta a Klauzál téren, a pesti gettó áldozatainak emlékművénél ért véget, melyet tavaly októberben avattak fel. A szobor a gettóba kényszerült hetvenezer emberre emlékezik, akikre fejenként mindössze négy négyzetméter jutott, éppen akkora mint a korong alakú emlékmű.

A sétát és a beszédeket követően a Csányi5-ben megnyílt Gerlóczy Sára képzőművész Társasmező című kiállítása, melynek képein egymásba kapaszkodó testeket és kiáltó arcokat láthatunk üres terekben ábrázolva, olykor lángok között, így idézve fel a holokauszt borzalmait. A megnyitó során Heisler András, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke átadta Geiger András, a Mensch Nemzetközi Alapítvány elnöke nevében az alkotónak az alapítvány díját. Ezt követően levetítették a Holokauszt 33 tárgyon keresztül című dokumentumfilmsorozat ötödik, záró részét, mely többek közt az Auschwitz-Birkenau tábor területén talált leveses kondérok, tubákos doboz és karmesteri pálcán keresztül mutatott be személyes történeteket. Vagyis demonstrálta azt, hogy az áldozatok nem névtelen halottak milliói, hanem érző, szenvedő, szerető és igyekvő emberek voltak. Mint bármelyikünk.