MSZP;Tóth Bertalan;rezsibox;

Fotó: Népszava

- Marad a hazug számla, a versenyhivatal jogorvoslati tanácsa szerint sincs mit vizsgálni a rezsibokszok sajátos ártájékoztatóján

Tóth Bertalan szerint nem hagyható annyiban, hogy az állami MVM havi 7,8 millió félrevezető áram- és gázszámlát küldjön a fogyasztóknak.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogorvoslati ügyeiben döntő Versenytanács megerősítette a hatóság tavaly novemberi döntését, melyben a GVH illetékesség hiányára hivatkozva elutasította a lakossági rezsiszámlák Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető szerint megtévesztő tartalmának igényelt szintű vizsgálatát. Az ellenzéki politikus elsőként másfél éve, 2023 augusztusában hívta fel a figyelmet az állami MVM akkor már egy éves gyakorlatára, miszerint a Fidesz által a gázszámla tetejére rendelt, narancssárga hátterű, úgynevezett „rezsibokszban” változatlanul a 2022. augusztusi piaci csúcsárakhoz viszonyítják a „rezsicsökkentett” tarifák révén elért megtakarítást, így a valóságosnál jóval magasabb összeg jöhet ki annál, mint ami a rezsicsökkentett díjak révén a lakosság zsebében marad. (Ráadásul ezt a „megtakarítást” a kormány adó vagy államadósság formájában ki is veszi a polgárok zsebéből: a lakosságot csökkentett áron ellátó MVM ugyanis piaci szint körül veszi az orosz gázt; a rezsicsökkentett bevételeken túl ehhez még hiányzó összeget pedig a kormány a költségvetésből pótolja ki az állami cég számára.)

Hasonló aggályok miatt azóta a vizsgálatot az áramszámlára is kiterjesztették.

Tóth Bertalan szerint a megtévesztő tájékoztatások még akkor is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköznek, ha a lakosság számára jelenleg az MVM-en kívül nincs más energiaár-ajánlat. 

Az ezt követő vita során számos érv felmerült. Bár a jogszabály szerint a rezsibokszban a rezsicsökkentett díjakat a „versenypiaci egységárhoz” kell viszonyítani, ennél pontosabb előírás híján az MVM vállaltan, máig a 2022. augusztusi csúcsárakból vezeti le a kétségkívül jóval alacsonyabb rezsicsökkentett díjakon elért megtakarítást. A rezsicsökkentett díjaknak a két és fél évvel ezelőtti rekordárak gáz esetén a húszszorosára, áramnál több mint az ötvenszeresére rúgnak. (Áram esetén egyébként az 5 forintos rezsicsökkentett termékár szintje szakértők szerint irreálisan alacsony, ami a piaccal semmilyen kapcsolatot nem mutat.) Ezek a szorzók a jelenlegi piaci árak esetén három, illetve húsz. Vagyis az arány valójában kevésbé kedvező. Ráadásul az elmúlt két és fél év piaci hullámzásai mutattak már ennél kisebb többletet – vagyis nagyobb valósághajlítást - is. Az állami cég akkori érvei szerint arra a rezsibokszban szereplő számításra sincs egyértelmű előírás, hogy mennyibe kerülne az energia „a rezsidíj csökkentése nélkül”. E tekintetben az MVM számos, a beszerzésre rakódó egyéb költségeire és elszámolási sajátosságaira hivatkozott, ami alapján egy rezsicsökkentés nélküli díjat az elszámolási időszak tőzsdei szintjeinél magasabban tarthat számon.

Találkozunk a bíróságon – fogalmazott lapunk megkeresésére az újabb fordulat kapcsán Tóth Bertalan. 

Szerinte nem hagyható annyiban, hogy az állami MVM havi 7,8 millió félrevezető áram- és gázszámlát küldjön a fogyasztóknak. Az ügy a GVH hatásköre, de a hatóság az Orbán-rendszer 15. évében láthatóan nem akar/mer/képes fellépni az állami MVM hazug, megtévesztő, és ezért tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával szemben – vélekedett a szocialista politikus. Szomorúnak tartja, hogy a GVH, amely papíron a mindenkori kormánytól független, a piaci verseny felett őrködni hivatott, önálló, az európai uniós irányelveket betartó és betartató szerv, egy rossz, hazug politika kiszolgálójává vált; a GVH-nak csak a krumpli és a csirkefarhát árát szabad ellenőrizniük a "közértben", ha épp azt a megrendelést kapják a Karmelitából – fogalmazott a honatya. Ez az ügy az egyes számlákon hónapról-hónapra megjelenő hazug tájékoztatáson túl alapos betekintést ad Magyarország jogállamisági problémáiba, a fogyasztók jogainak kiüresedésébe, a közszolgáltatások működésének hiányosságaiba, és az uniós jog semmibe vételébe – vélekedett Tóth Bertalan, aki akár Brüsszelig vagy Luxemburgig is hajlandó továbbvinni az ügyet.

Időm van, miért ne vinném végig?

Tóth Bertalan 2023. szeptemberében fordult a GVH-hoz, arra kérve a hatóságot, hogy az MVM-et szorítsa a valóságnak megfelelő számlaszámításokra. A hatóság 2023. novemberében a beadvány, illetve előzetes adatgyűjtés alapján úgy ítélte meg, hogy az ügyben nem indokolt alapos, úgynevezett versenyfelügyeleti eljárást lefolytatnia, mivel nem valószínűsítették, hogy a rezsibokszban az MVM nem állít igazat. Tóth Bertalan peres úton támadta meg a döntést. A Fővárosi Bíróság ennek nyomán tavaly júniusban a GVH-t az ügyben mégis csak alapos versenyfelügyeleti eljárásra kötelezte. Az eljáró tanács indoklásában hajlott annak belátására, hogy megtévesztő lehet, ha a rezsibokszokban „versenypiaci egységárként” máig a 2022. augusztusi, tőzsdei csúcsárakat alkalmazzák. A GVH az ítéletnek formailag eleget is tett, hisz júliusban elindították a versenyfelügyeleti eljárást. Ám 2024. novemberében – az első beadvány után közel egy és negyed évvel – azzal zárták le a vizsgálatot, hogy a hatóság az ügyben nem illetékes. Meglátásuk szerint ugyanis a rezsiboksz tájékoztatása „nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak”, mivel „tartalmát jogszabály írja elő”, ami „elsődlegesen arra irányul, hogy a kormányzati intézkedésnek minősülő rezsicsökkentés tényéről és következményeiről az MVM Next informálja az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági fogyasztókat”, illetve annak tartalmának meghatározásában „az MVM Next saját döntési, cselekvési önállósággal nem bír”. Mivel az MVM azóta sem változtatott a hamisnak tűnő tájékoztatáson, Tóth Bertalan ezt a döntést sem fogadta el, így két hónapja a GVH ilyenkor illetékes Versenytanácsához fordult jogorvoslatért. A GVH tegnapi közleménye szerint a Versenytanács megerősítette: nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak az MVM Next számlázási gyakorlata, így a GVH tavaly november során indokoltan szüntette meg a versenyfelügyeleti eljárást. A Versenytanács osztotta a hatóság álláspontját, miszerint a kifogásolt számlázási gyakorlat vizsgálatára a GVH-nak nincs hatásköre, így az a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján nem is vizsgálható. Tóth Bertalan feltevése szerint a kormányzat, amelynek így már a GVH is nyilván része, a kifárasztására játszik, abban reménykedve, hogy előbb-utóbb elunja ezt az ügyet. De, amiként a régi vicc szól, „időm van, tejem van”, szóval miért ne vinném végig? – tette fel a kérdést.

Konkrét bevezetési terv még nincs.