Semmisnek nyilvánította a Magyar Államkincstár által 2023-ban a fővárosi önkormányzatnak küldött tájékoztató leveleket a szolidaritási hozzájárulás befizetendő összegéről a Fővárosi Törvényszék az ügyben indított perben. Az ítélet értelmében ezek a tájékoztató levelek nem helyettesíthetik a hozzájárulás éves mértékének megállapítását célzó a közigazgatási hatósági eljárást, amelyben az államkincstárnak vizsgálnia kellett volna, hogy az újabb elvonás után marad-e elég pénz a főváros kasszájában ahhoz, hogy ellássa a kötelező feladatait, vagyis működtesse a metrót, az idősotthonokat, folyjon a víz a csapból és legyen, aki megássa a sírokat.
A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a fővárosi önkormányzat számláján a szolidaritási hozzájárulás összegét 2023-ban – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján. A városvezető szerint a törvényszék ezzel kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke jogellenes, mivel veszélyezteti a a város pénzügyi egyensúlyát. A 2024-es befizetések miatt indított per eredménye ezek után nem lehet kétsége Karácsony Gergely szerint, aki bízik abban, hogy a Magyar Államkincstár az ítélet után visszautalja a pénzt a fővárosnak. Ha nem teszi, akkor kártérítési pert indítanak.
Jogerősen Budapest nyerte a pert az Orbán-kormány szolidaritási adója ügyébenA 2023 nyarán indult per mai tárgyalásán a két fél ügyvédjeinek meghallgatása után Fővárosi Törvényszék rögtön ítéletet is hirdetett, újabb bizonyításokra nem volt szükség. Az ítélet az Alkotmánybíróság (AB) tavaly októberi határozatában foglaltakat követte. Mint emlékezhetünk a perben eljáró Fővárosi Törvényszék alkotmányossági aggályok miatt fordult tavaly márciusban az Ab-hez, azt kérve: állapítsa meg, hogy a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, és így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni, illetve rendeljen el egyedi alkalmazási tilalmat a főváros esetében. Az AB több hónapos kivárás után októberben elutasította ugyan a törvényszék beadványát, jogszerűnek találva a szolidaritási hozzájárulást kivetését, így a főváros nem mentesült automatikusan az adó megfizetése alól. Az AB azonban azt is kimondta, hogy beszedési megbízás csak az eljárás lefolytatása után adható ki, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárás végén hozott határozatot pedig az ügyfélként bevont fővárosi önkormányzatnak joga van elfogadni vagy megtámadni. A MÁK pedig nem így járt el.
Szolidaritási adó: döntött az Alkotmánybíróság, mindenki nyert egy kicsitAz AB arra is kitért, hogy ez a szolidaritási hozzájárulás már nem az, amelyet 2017-ben kivetettek, amikor még volt legalább egy igazoló passzus arra, hogy a beszedett pénzt valóban a szegényebb települések között osztják szét. Tavaly már utalás sem volt erre.
Az Orbán-kormány legfőbb érve tehát, miszerint a hozzájárulás beszedése a szegényebb települések megsegítését szolgálja, hamis.
Az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva az AB elismerte a főváros pénzügyi helyzetének fenntarthatatlanságát.
A fentiek alapján a szolidaritási hozzájárulás címén 2023-ban befizetett, illetve inkasszált összesen 28,3 milliárd forint visszajár a fővárosnak, amit kártérítési perben követelhet vissza a főváros – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója. A pert az ítélet írásba foglalása után meg azonnal elindítják. A főigazgató bízik abban, hogy a mai ítélet alapján a 2024-ben ezen a címen kifizetett 75 milliárd forintból 40 milliárd forintot visszakapnak. Erről külön per indult, ami még nem zárult le. Az idei év azonban bizonytalan, mivel a pertől aligha függetlenül az Orbán-kormány változtatott kivetés rendjén, így az idén a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletben állapítja meg a hozzájárulás összegét. Ezt a felhatalmazást azonban csak február elsejével kapta meg a tárca.
A per 2023-as indításakor sokan kételkedtek abban, hogy sikert érhetünk el az ügyben, értelmetlennek találták a bírósági harcot. A mai ítélet megmutatta, hogy igenis volt keresnivalónk ebben az ügyben, mindvégig igazunk volt
– összegez Kiss Ambrus.
Mint emlékezhetünk: A fővárosi önkormányzat 2023 júniusában indított pert a Magyar Államkincstár ellen a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. Karácsony Gergely főpolgármester akkor azt mondta: „nem csupán Budapest, hanem egész Magyarország-ellenes az a költségvetési politika, amit az Orbán-kormány folytat az önkormányzatok rovására”. A városvezető úgy vélte, ha győznek a perben, az az egész önkormányzati szektor finanszírozási rendszerének összeomlását hozza el.
Karácsony Gergely: Nem leszünk tovább nettó befizetői a költségvetésnek, a főváros jövőre csak annyi szolidaritási hozzájárulást fizet be, amennyi állami támogatást kapAz ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszék második nekifutásra – elsőre eljárásjogi hibára hivatkozva visszautasították a keresetet és csak a Fővárosi Ítélőtábla kötelezésére indították el a pert – sem hozott ítéletet, mert alkotmányossági aggályai támadtak. A bíróság felfüggesztette az eljárást és egyedi normakontrollt kért Alkotmánybíróságtól (AB). Azt indítványozták, hogy az AB állapítsa meg: a szolidaritási hozzájárulás nemzetközi szerződésbe ütközik és rendelje el az alkalmazás tilalmát. Az indoklásban a törvényszék kitért arra, hogy „a főváros esetében megállapítható a szolidaritási hozzájárulás állami konfiskáló, elkobzó jellege”. Budapestnek 2024-ben 75,5 milliárdot kellett volna befizetnie ezen a címen az államkasszába, miközben a kötelező feladatok ellátására ennek kevesebb, mint a felét, 35,9 milliárd forint központi támogatást kapott.
Végül az utolsó 6 milliárdot nem fizette be az önkormányzat és a MÁK sem szedte be.
Az idei évre a Fővárosi Közgyűlés eleve olyan költségvetést fogadott el, amely Budapest önrendelkezés jogának biztosítása érdekében a kormány által elvárt 89 milliárd forint helyett csak 39 milliárd forint befizetése szerepel ezen a címen.. Budapest ugyanis nem kíván többé többet befizetni az államkasszába, mint amennyi támogatást kap a központi költségvetéstől a kötelező feladatok ellátására. Az elmúlt években ugyanis egyre nagyobbra nyílt az olló az államkasszából kapott bevételek, illetve az oda történő befizetések között. Az idén már 50 milliárddal többet fizetett volna be az önkormányzat, mint amennyit kapott.
