Szombaton, furgonja hátsó ülésén felháborítónak és vérlázítónak nevezte a magyarországi üzemanyagárakat Orbán Viktor. A leköszönő amerikai elnöki rendszer olyan szankciókat vezetett be, amelyek Európában is felemelik az energiaárat - fogalmazott. Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni – tette hozzá. Ennek kapcsán, sajátos képzettársítással, gázellátásunkról értekezett, megemlékezve arról, hogy bár az orosz fűtőanyag európai továbbítását Ukrajna elsején elzárta, Magyarország három éve déli kerülővel, Törökországon át, Szerbia felől jut a nyersanyaghoz.
A Holtankoljak közlése alapján a benzin literje jelenleg 641, a gázolaj pedig 660 forintba kerül átlagosan. Adataink szerint a 95-ös majdnem kilenc havi, a dízel pedig közel egy éves csúcson áll. Igaz, a hazai autósok benzinára 2023. szeptemberében 662, a gázolajé pedig, két éve januárban, 720 forinton tetőzött. (Bár 2022. októberében a benzin szabadára 705, a gázolajé pedig 851 forinton döntött abszolút csúcsot, ez az akkori árstop miatt a belföldi közlekedőket nem érintette.) Hétfőn az árösszehasonlító oldal már azt említésre méltónak vélte, hogy az elmúlt hetek folyamatos drágulásai után kedden nem nőtt egyik nagykereskedelmi ár sem. Számításaink szerint az elmúlt egy hónap töretlen áremelkedései nyomán a benzin nagykereskedelmi ára 31,9, a gázolajé pedig 37 forinttal nőtt. Igaz, ezalatt az átlagos kútárak „csak” 27-28 forinttal emelkedtek. Vagyis az ágazat literenként 5-9 forintnyi árrésről lemondott.
Az Orbán-kormánynak hála nyolchavi csúcsra ugró benzinárra lehet józanodni január 1-énA hazai üzemanyagárakat a nemzetközi nyersolajkurzus, a forint árfolyama, az adók és a hazai kutak közötti verseny állapota is alakítja – vázolta az ügy kapcsán megkeresésünkre Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag tavaly október óta valamivel 70 dollár feletti hordónkénti ára az elmúlt hetek során kétségkívül a még a Biden-adminisztráció által az orosz olajat szállító hajók ellen elrendelt részleges korlátozások miatt ugrott 80 dollár fölé – szögezte le. Ugyanakkor a szakember visszaigazolta azt a felvetésünket, hogy az Ukrajna ellen indított 2022. februári orosz támadást követő tőzsdepánik ugyanazon év végi lecsengése óta a Brent lényegében 70 és 90 dollár között mozog, amiben a mostani emelkedés se hoz törést, illetve kedden már csökkent az olajár. Ráadásul a drágulás nemcsak Európára, hanem az egész világra kihatott. Mi több, a Biden-kormány alapvetően ügyviteli nehezítései nem mondhatók erőteljesnek: azok a közel ezer, Moszkvához köthető olajszállító hajóból 160-at érintettek és ennél szigorúbb, akár környezetvédelmi lépések is elképzelhetők – hívta fel a figyelmet. Ráadásul az új Trump-kormány mindeddig nem adta jelét, hogy vissza kívánná vonni az Orbán-kabinet által bírált intézkedést – hangsúlyozta a szakember. Sőt, az előzetes jelzések szerint, a szintén amerikai korlátozásokkal büntetett Irán és Venezuela példáján, az új elnök akár tovább is szigoríthatja az oroszokkal szembeni szankciókat. A visszavonás lehetősége a Trump-Putyin-tárgyalások egyik amerikai ütőkártyája lehet – vetette fel az Erste elemzője. Pletser Tamás kérdésünkre úgy vélte: a Kreml-kötődésű tankerekkel szembeni amerikai intézkedések esetleges eltörlése sem hozna számottevő nyersolajáresést, ami a hazai kútárakra is legfeljebb néhány forintos csökkentő nyomást fejtene ki. De nem hatna különösebben az orosz nyersolaj uniós behozatalára érvényes (bár Magyarországra nem vonatkozó) tilalom feloldása sem: a szállítmányok ugyanis mára ezzel együtt is megtalálták vevőiket - tette hozzá.
Számottevően emeli ugyanakkor az üzemanyagárakat a forint dollárhoz viszonyított gyengülése, amit már sokkal inkább befolyásolhat az Orbán-kormány
– tette hozzá. (Tavaly nyár vége óta a dollár értéke 350-ről 400 forint fölé nőtt. Igaz, Trump hétfői beiktatása után a hazai fizetőeszköz 394-ig erősödött.) A magyar üzemanyagárak versenyképessége szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni az üzemanyagok viszonylag magas közvetlen és közvetett adóit sem, melyek között csak a hazai kereskedőket terhelő tételek is szerepelnek. Bár a jövedéki adó szintje uniós összevetésben még mindig az alacsonyabbak közé tartozik, tény, hogy az árnövekedéshez az elsejei, literenként bruttó 7-8 forintos emelés is hozzájárult.
Megjegyzendő: a kormánypropaganda állításával szemben ezt a kabinet saját hatáskörben, mindennemű uniós nyomás nélkül tette meg. Sőt, a Brüsszel által még megengedett szint literenként mintegy bruttó 20 forintos csökkentést is lehetővé tenne. Tovább színesíti a képet, hogy egy uniós táblázat szerint a közvetlen adók nélküli hazai üzemanyagárak EU-szerte a második legmagasabbak. Ugyanakkor kiugró nagy- illetve kiskereskedelmi árrésnövekedést forrásaink nem azonosítottak. Ezt már csak az is akadályozza, hogy – amiként Orbán Viktor Facebook-posztja után a nemzetgazdasági tárca nyomatékosította is – ha a hazai üzemanyagárak átlaga a szomszédok középértéke fölé nőne, a kormány „beavatkozna”. Ezt az ágazat tavaly óta szintén betartja.
Ezt a fajta fenyegetésalapú árszabályozást nem tartja egészségesnek Pletser Tamás. A viszonylag magas tarifák fő okát az elemző a hazai kutak közötti gyenge versenyben látja: a három évvel ezelőtti árstop ugyanis szerinte a nagy láncokhoz nem tartozó kutakat oly mértékben kivéreztette, ami máig nem állította helyre az azt megelőző időszak egészséges versengését – vélekedett Pletser Tamás.
