Két nappal a választások előtt ismét ellenzéki foglyoknak kegyelmezett meg Aljakszandr Lukasenko – írja a Reuters.
A diktátor nyolc, „szélsőséges tevékenység” miatt elítélt személynek, valamint hét, kábítószer-bűncselekmény miatt elítéltnek adott kegyelmet, ám nevüket nem hozták nyilvánosságra.
Lukasenko hetedszer is elnök lehet vasárnap, nem várható meglepetés a belarusz választásonPolitikai elemzők szerint a választások lebonyolítását és a foglyok fokozatos szabadon bocsátását Lukasenko arra kívánja felhasználni, hogy javítson a Nyugattal való kapcsolatain, amely korábban az emberi jogok megsértése és az ukrajnai háború támogatása miatt szankciókat vetett ki rezsimjére. Emellett a várakozások szerint még az idén megkezdődhetnek az orosz–ukrán béketárgyalások, s Lukasenko szeretne előnyös pozíciót kiharcolni arra az esetre, ha véget ér a konfliktus.
A belarusz elnök kegyelemben részesített 23 politikai foglyotA belarusz diktátor közkegyelemben részesített „szélsőségesség vádjával” elítélt több tucat ellenzékitA belarusz ellenzék száműzetésben élő vezetője úgy véli, az elnök csak a „szokásos játékát” játssza: fokozatosan engedi szabadon a politikai foglyokat, abban a reményben, hogy a Nyugat ezért valamilyen jutalmat ad. „Amit a demokratikus világban választásoknak neveznek, annak semmi köze ehhez a fehéroroszországi eseményhez. Ez inkább egy olyan rituáléra hasonlít, amelyen a diktátorok ismét kinevezik magukat az ország élére” – vélekedett Szvjatlana Cihanouszkaja.
Lukasenko a vasárnapi választáson négy másik jelölttel áll szemben, de egyikük sem jelent rá nézve valódi politikai fenyegetést. A 31 éve regnáló elnök nyíltan kijelentette, hogy túlságosan elfoglalt a kampány követéséhez, így nem vett részt a jelöltek közötti televíziós vitán sem.
Az 1994 óta elnök Lukasenka állítja, nem ragaszkodik a hatalomhozA 2020-as választások után kirobbant tömeges tüntetések majdnem megingatták Lukasenko hatalmát, miután a nyugati kormányok egyetértettek az ellenzék azon állításával, miszerint az eredményeket meghamisították, és valójában Cihanouszkaja győzött. A tiltakozásokat a diktátor a karhatalmi erőkkel fojtotta el, több tízezer embert tartóztattak le. Sem az EU, sem az Egyesült Államok nem ismeri el az ország legitim vezetőjeként az elnököt, aki tagad minden vádat, és azt állítja, a nép akaratának megfelelően maradt hatalmon.
A Belaruszban szélsőséges szervezetként betiltott Viasna emberi jogi csoport szerint jelenleg mintegy 1250 politikai fogoly van az országban, noha az elmúlt év során több mint 250 fogvatartottat szabadon engedtek. A kiszabadultak között sok az idős, beteg ember, vagy aki már közel járt büntetése letöltésének végéhez.
Gyakorlatilag uralkodói jogokkal ruházta fel saját magát és családját Aljakszandr Lukasenka