Friedrich Merz szakít a szélsőjobb elleni tűzfallal még azelőtt, hogy megrendeznék a február 23-án esedékes előrehozott választást? Ez a kérdés foglalkoztatja a német közvéleményt azt követően, hogy múlt héten a keresztény uniópártok kancellárjelöltje bemutatta a menekültekkel kapcsolatos kemény terveit, s amelyhez az AfD támogatását sem utasítja el. Merz – várhatóan ő lesz a következő német kancellár – terveit az SPD és a Zöldek is elutasították. A kereszténydemokrata politikus elmondta, ötpontos előterjesztése révén akarja megállítani a Németországba irányuló illegális migrációt. Merz de facto beutazási tilalmat rendelne el minden olyan személy ellen, akinek nincsenek érvényes beutazási okmányai. Már az első kancellári napján utasítást is ad erre vonatkozóan a szövetségi belügyminisztériumnak - mondta Berlinben az aschaffenburgi késes támadásra reagálva. Ennek során egy pszichés problémákkal küzdő afgán bevándorló két személyt ölt meg. Azzal, hogy Merz már első nap lépne, minden jel szerint Donald Trump amerikai elnököt másolja, aki beiktatása napján máris egy sor, köztük a bevándorlókkal szembeni rendeletet írt alá.
„Németországban tíz éve elhibázott menekült- és bevándorlási politika folyik” – indokolt Merz. Előterjesztése szerint a de facto beutazási tilalomnak a „védelemre jogosultakra” is vonatkoznia kell - vagyis azokra is, akik nem rendelkeznek érvényes papírokkal, s menedékjogot akarnak kérni Németországban. A szövetségi rendőrség számára is kiterjedtebb jogköröket javasol a határon vagy a repülőtereken elfogott személyek ellen. A CDU képviselőcsoportja a héten indítványt nyújt be a kérdésről a Bundestagban. S a szavazásnál az AfD-re is számít.
Az előterjesztést az AfD egyfajta koalíciós felkérésként értékelte, miközben Merz előzőleg többször is hangoztatta, hogy semmilyen szinten sem hajlandó közös kormányzásra a szélsőjobb párttal. Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje és társelnöke szintén úgy látja, hogy új fejezet kezdődik a két párt kapcsolatában, értékelt a Neue Zürcher Zeitung. Az Alternatíván belül sokan úgy vélték, hogy a CDU/CSU amúgy sem tartja fenn sokáig a velük szembeni tűzfalat, de arra számítottak, hogy a közeledésre csak később kerül sor.
Több tízezer ember tüntetett szerte Németországban a szélsőjobboldal térnyerése ellenRobert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter, a környezetvédők kancellárjelöltje óva intette a kereszténydemokratákat attól, hogy közeledjenek az AfD-hez, egyúttal utalt arra, hogy a bevándorlók kérdésében a párt milyen szélsőséges és vállalhatatlan álláspontot képvisel. Az aschaffenburgi eseményekkel kapcsolatban elmondta, átfogó elemzésre van szükség azzal kapcsolatban, elkerülhetetlen lett volna-e a gyilkosság.
Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter kifejtette, azzal, hogy az unópárti kancellárjelölt nem zárkózik el az AfD támogató szavazataitól a Bundestagban, kiengedi a szellemet a palackból. Olaf Scholz szövetségi kancellár pedig egyenesen úgy véli, hogy a CDU elnöke ezzel nem csak az alkotmányt, hanem az európai szerződéseket is megsérti. Rolf Mützenich, az SPD frakcióvezetője velősen megjegyezte, Merz elbukik az indítványával; a jelek szerint a CDU elnöke „túl sok Trumpot nézett”. Támogatta viszont a terveket Christian Lindner, az FDP elnöke.
Thorsten Frei, a CDU parlamenti frakciójának ügyvezetője cáfolta, hogy mindez az AfD-vel szembeni tűzfal végét jelentené. A Deutschlandfunknak adott nyilatkozatában azt is közölte, nincs semmilyen együttműködés a szélsőjobbal. Az ugyanis, hogy az AfD esetleg megszavazza az előterjesztést, még nem jelent együttműködést, közölte.
Kétségtelen azonban, hogy Merz fellépése eltérés a párt eddigi, az AfD-t elutasító álláspontjától. Fellépése azonban valóban nem jelenti feltétlenül a tűzfal végét. Arról lehet szó, hogy szavazókat kíván átcsábítani az AfD-től. Ez azonban kétélű fegyverré válhat: ahány szavazat jön, annyi megy is.
