A német-francia tengely évek óta nem működik olajozottan. Viták jellemezték a két ország viszonyát, s a hangulatot az sem javította, hogy a 2024-es év mindkét államban a belpolitikai válságról szólt. A 2019. január 22-én Aachenben aláírt francia–német együttműködési és integrációs szerződés nyomán intenzívebbé kellett volna válnia a két ország közötti kapcsolatoknak, de az utóbbi esztendőket nem az összhang jellemezte.
Donald Trump elnöksége azonban arra kényszeríti Párizst és Berlint, hogy gondolják újra együttműködésüket. Erre jó alapot jelenthet, hogy várhatóan a kereszténydemokrata Friedrich Merz lesz a következő német kancellár. Franciaországban ugyan elhúzódó krízisre lehet számítani, mivel Francois Bayrou decemberben kinevezett kormányfőnek nincs többsége a parlamentben, a külügyeket azonban Emmanuel Macron elnök irányítja. Az államfő kijelentette: a két országnak erősítenie kell az európai szuverenitást. Tehát Trumpra több Európa a válasz. Erről volt szó a francia elnök és Olaf Scholz még hivatalban lévő kancellár múlt heti tanácskozásán is.
Hasonlóképpen vélekedtek francia parlamenti képviselők, akik a La Tribune című lapban közölt felhívásukban úgy vélekedtek: „minden eddiginél jobban hiszünk az európai szuverenitás szükségességében”. A közlemény szerint „Franciaország és Németország számára létfontosságúvá válik, hogy közös utat jelöljenek ki a kontinensre irányuló beruházások, a közös piac megerősítése, de katonai szuverenitásunk és közös védelmünk, és az energia tekintetében is, ami feltétele annak, hogy önálló hangunk legyen az ellenséges hatalmakkal szemben” – hangzik a közlemény, ami rámutat, hogy ennek egyik alapvető eleme az európai biztonság erősítése. Franciaországnak és Németországnak jelentős szerepet kell játszaniuk az európai védelmi képességek fejlesztésében, miközben megszilárdítják a NATO európai pillérét, mutatnak rá. „Franciaországnak és Németországnak európai partnereikkel együtt ki kell jelölnie a bátor, szuverén és befolyásos EU felé vezető utat” – hangzik a felhívás.
Milyen hatást gyakorol Franciaországra nézve Trump elnöksége? Macron ugyan komoly diplomáciai húzást hajtott végre, amikor tavaly meghívta Párizsba a Notre-Dame székesegyház újranyitására Trumpot, de hogy a hízelgésnek lesz-e eredménye, azt majd a jövő dönti el. Macron mindenesetre nem kapott meghívót Trump beiktatására. 2017-ben Trump elnökségének kezdetén is igyekezett jó viszonyra törekedni a frissen beiktatott elnökkel, a kettejük közötti szakadék azonban akkora volt akár stílus, akár ideológia tekintetében, hogy ez a kapcsolat csak ideig-óráig volt fenntartható.
A 2019-es tűzvészben részben elpusztult Notre-Dame államfők és közéleti személyiségek előtt nyitotta meg újra kapuitMost azonban mindenképpen új helyzet áll elő, ha Trump büntetővámokkal sújtja majd az európai termékeket. Milyen hatást gyakorolna a lépés a komoly adóssággal küzdő francia gazdaság számára? Annyira nem sújtaná, mint a német cégeket, de Párizsban is aggodalommal szemlélik az esetleges vámok bevezetését. Hivatalos adatok szerint Franciaország 2023-ban 45 milliárd dollár értékben exportált az Egyesült Államokba. Trump elnökségének utolsó évében ez 37 milliárdot tett ki. A legfontosabb exportcikkek közé a gépek és atomreaktor-technológia tartozik, de a szeszesitalok is népszerűek az Egyesült Államokban, főként a francia pezsgő, a champagne.
Egy jobbra tolódott Európa kilátásaiSylvain Bersinger, az Astères vezető közgazdásza szerint nem kell kétségbe esni akkor sem, ha az Egyesült Államok tízszázalékos vámmal sújtja az európai, illetve a francia termékeket. Az Europe1 rádiónak elmondta, ez ugyan rossz hír lenne, de meglehetősen korlátozott következményekkel járna: „a vámok felértékelik a dollárt, de a drágább amerikai valuta csökkenti azt a pozitív hatást, amelyet Trump vár a vámoktól, amelyeket az amerikai gazdaság versenyképességének javítására vezetne be”, hangoztatja a szakértő. Úgy véli továbbá, hogy ha valóban vámokat vetnének ki az európai termékekre, "a kereskedelem bőven kompenzálná azokat". "Tehát nem hiszem, hogy ez erősen befolyásolná az Európa és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kereskedelmi egyensúlyt", vélekedik a szakértő. Franciaországot sem fenyegetné nagyobb veszély, mert a kereskedelem szempontjából továbbra is a közvetlen szomszédok maradnak a legfontosabb partnerek, Németország, Olaszország, Hollandia, továbbá az Egyesült Királyság. Ami pedig azt a kérdést illeti, milyen intézkedésekkel érdemes válaszolni Trump lépéseire, szerinte a „szigorúan gazdasági szempontból semmit sem szabad tenni. Hagynunk kell, hogy az árfolyam tegye a dolgát”, mondja.
A franciák nagyon nem bíznak Trumpban. az Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 67 százalékának van rossz véleménye róla. Az amerikai elnököt a franciák mindössze 21 százaléka kedveli. A Trumpról jó véleménnyel lévők minden politikai párt szavazóinál kisebbségben vannak. Még a Marine Le Pártja, a Nemzeti Tömürülés (RN) szavazói kedvelik a legjobban 41 százalékkal.
Friedrich Merz több Európát akar
A francia vezetés úgy véli, Németország nem tett meg minden lépést azért, hogy ellensúlyozza Donald Trump esetleges Európa elleni intézkedéseit. Friedrich Merz, a CDU elnöke múlt heti beszédében egyértelműen hitet tett az Európa-politika erősítése mellett, s úgy fogalmazott, ismét középpontba kell helyezni az uniós politikát.
Németországban nő az aggodalom a várható világkereskedelmi változások miatt. A német autóipar számára már így is épp elég gondot jelent a kínai konkurencia, Trump fellépése csak elmélyíthetné a recessziót. Több tízezer ember kerülhet utcára, amennyiben az új amerikai elnök beváltja a vámokkal kapcsolatos fenyegetéseit. Egy tanulmányban 300 ezer munkahely megszűnését jósolják erre az esetre. Egy másik becslés szerint az új adminisztráció négy év alatt 180 milliárd eurós kárt fog okozni a német gazdaságnak.
Hullanak a fejek az autóiparban, hosszabb kényszerpihenők és komoly leépítések után újabb gyárbezárások várhatókTrump kiszámíthatatlansága miatt azonban nem lehet pontos előrejelzést adni arról, Németország mire számíthat. Amikor az amerikai elnök nem zárta ki, hogy katonai erővel foglalja el Grönlandot, és követelte, hogy a NATO-tagországok a GDP-jük öt százalékát költsék védelemre, Olaf Scholz német kancellár válaszként a határok sérthetetlenségét hangsúlyozta, s felsorolta, hogy a berlini vezetés mit tesz már most is a védelemért.
A békepárti Donald Trump nem zárja ki, hogy katonai erővel foglalja el Grönlandot és a Panama-csatornátMár Európa is célkeresztben van, Donald Trump szavai megdöbbenést keltettekNémet lapértesülés szerint amikor Jens Plötner, a kancellár külpolitikai tanácsadója múlt csütörtökön Washingtonban másodszor is találkozott Michael Waltzcal, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával, Scholz nyilatkozata állítólag nem került szóba. Sőt, a német kormány szerint a két ország együttműködése állt a középpontban olyan kérdésekben, mint az Oroszországgal kapcsolatos politika, az ukrajnai háború és Irán. Waltz és Plötner két találkozója a német kormány eddigi legfontosabb személyes kapcsolatfelvételeit jelentik Trump közvetlen környezetével. Scholz beiktatása előtt kétszer beszélt telefonon az új elnökkel, legutóbb december 19-én. Ezt követően bizakodásuknak adtak hangot, hogy valamit közösen ki tudnak dolgozni.
Több tízezer ember tüntetett szerte Németországban a szélsőjobboldal térnyerése ellenMás kapcsolatfelvételek is történtek a háttérben. Erre utalt Tobias Lindner, a szövetségi külügyminisztérium államminisztere, aki úgy véli, Németország sokkal jobban felkészült Trump visszatérésére annál, mint amikor nyolc évvel ezelőtt először beköltözött a Fehér Házba. A berlini külügyminisztérium górcső alá vette azokat a területeket, amelyeken egy Trump-elnökség következményekkel járhat Németországra és Európára nézve. Sok témáról lehet szó a biztonságpolitikától kezdve a kereskedelmen át a klímapolitikáig. A szakértők arra keresték a választ: mely területeken lehet megállapodásra jutni, melyekben nem? A védelem és a biztonság, a vámok és a kereskedelem, valamint a Kína-politika kérdései az első kategóriába tartoznak. A Nemzetközi Büntetőbíróság védelmét, a párizsi klímamegállapodást és az ENSZ rendszerének támogatását viszont abba a körbe sorolták, amelyben nem látnak esélyt a közeledésre.
A külügyi tárca egyes képviselői tavaly többször keresték a párbeszédet a republikánusokkal. Megpróbálták kideríteni, hogy mire számíthatnak. Az amerikai tárgyalópartnerekkel való találkozókra komoly, tényszerű brosúrákat készítettek sok számadattal: mit tesz Németország Ukrajnáért, védelemért, beruházásokért. Tobias Lindner ezzel kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, amikor amerikai tárgyalópartnereivel beszélt, sok mindent kellett elmagyaráznia.
Hírek szerint tárgyalások folynak arról, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter hamarosan ellátogat amerikai kollégájához, Marco Rubióhoz. Berlinben arról is szólnak hírek, amelyek szerint az amerikai kormány képviselői még a február végén esedékes előrehozott német parlamenti választások előtt nagyobb delegációval utaznak a müncheni biztonsági konferenciára. Tavaly JD Vance alelnök volt a vendég. Akkor azt mondta, az Egyesült Államok nem akarja elhagyni a NATO-t és nem kívánja magára hagyni Európát, de Európának sokkal többet kell tennie a védelméért – hangoztatta.
Metin Hakverdi SPD-képviselő nem látja sötéten Németország helyzetét Trump elnöksége alatt. Szerinte az amerikai elnök elvárja tőlünk, európaiaktól, hogy függetlenebbek legyünk a biztonságpolitikát illetően, és mi most jobb helyzetben vagyunk ahhoz, hogy ezt teljesítsük, vélekedik.
Friedrich Merz óvatos derűlátással tekint a német-francia kapcsolatok elé. A CDU elnökségének zárt ülésén azt mondta, sok lehetőség van az együttműködésre. Merz eddig csak egyszer találkozott Trumppal, méghozzá húsz évvel ezelőtt. Trump beiktatása Mert gratulált neki hivatalba lépéséhez. A CDU/CSU nevében elsősorban Jens Spahn tartja a kapcsolatot a Trump-táborral. Szerinte a jelenlegi német kormány nincs jól felkészülve egy második Trump-időszakra.
Giorgia Meloni a brüsszeli politika egyik legbefolyásosabb szereplőjévé válhat, ő lehet a kapocs Donald Trump és az Európai Unió közöttHarmincnégy évvel az újraegyesítés után is két Németország létezik, a szélsőjobb messzire lovagol a frusztráción