Tavaly mintegy 1200 milliárd forintnyi gyógyszer fogyott a hazai patikákban. Ebből az összegből 548 milliárd forintot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) fizetett ki a támogatásként, további 652 milliárdot pedig a betegek hagytak ott a receptköteles illetve az anélkül is megvásárolható gyógyszereikre – derült ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) keddi évértékelő sajtóbeszélgetésén. A rendezvényen Zlinszky János, a szervezet elnöke beszélt arról is, hogy tavaly úgy nőtt 7,8 százalékkal a gyógyszertárak bevétele, hogy gyakorlatilag nem lett több patikalátogató. A vásárlások száma ugyanis 2022 óta nem mozdult el az évi 115,6 millióról.
– A 7,8 százalékos többlet egyértelműen a készítmények dobozárának a növekedése okozza, azaz az egyre több nagyobb kiszerelésű, gazdaságos csomagolású termék – magyarázta Kató Bálint alelnök.
A patikaforgalom 60 százaléka a támogatott készítmény és csak a fennmaradó 40 százalék vény nélkül megvásárolható úgynevezett szabadáras készítmény. Ez utóbbiak az elmúlt három-négy évben 30 százaléknál kisebb mértékben, jóval a KSH által jelzett infláció alatt drágultak.
A rendezvényen Zlinszky János, a szervezet elnöke a tavalyi jogszabály módosítások pozitívumaként kiemelte, hogy hat év után ismét több a gyógyszertár, sőt azokon a településeken, ahol korábban egyszer már megszűnt a gyógyszerellátás, fiókpatikák nyílhattak. Viszont továbbra is probléma az instabil gazdasági környezet, és az is, hogy csak esetlegesen jutnak információkhoz a piacot érintő tervezett kormányzati intézkedésekről a gyógyszertár-üzemeltető vállalkozások, szerveztek. Ugyan időről időre jelennek meg új szabályok, mint például a kistelepülések boltjaiban történő gyógyszerforgalmazás ötlete, de ezek többsége egy idő után elhal. Hasonlóan elbizonytalanítja piacot az intézeti gyógyszerárak kiszervezéséről szóló rendelet, amellyel eredetileg a kórházi patikák üzemeltetését emelték volna ki januártól az egységes gyógyszerellátási rendszerből. Ám a feladatra kijelöl úgynevezett projekttársaság azóta sem jött létre, viszont bekerült a gyógyszertörvénybe egy lehetőség, miszerint a feladatra „közreműködő szervezetet” az adott intézmény vezetője jóváhagyásával alkalmazhatnak, amíg a projekt társasága el nem kezdi a munkáját. Miután ezek kedvezőbb feltételek mellett nyithatnak patikákat, erősen torzítja majd a már létező gyógyszerellátási rendszert.
Mentőövet dobott az Orbán-kormány, késve, de az állam fizet a patikáknakTovábbi bizonytalanságot okoz – a szervezet elnöke szerint – a nagyértékű gyógyszerek támogatásával kapcsolatos döntések átadása egy civil alapítványnak. (Már be is jegyezték és február 15-től elkezdi a működést a kormány által létrehozott Batthyány-Strattmann László Alapítvány. A “szegények orvosáról” elnevezett szervezet bírálja el, hogy a támogatással nem rendelkező, ám drága terápiákhoz ki kaphat és ki nem támogatást. Az alapítvány évente 18-20 ezer döntést is hozhat, és mintegy 50 milliárd forint értékben nyújthat támogatást a betegeknek.) Zlinszky János szerint nem világos, hogy milyen módon kapcsolódik majd az alapítvány munkája a gyógyszertári rendszerhez. (A nem kórházban kezelt betegek az egyedi méltányossággal támogatott szereiket is a patikákban váltják ki.)
Elhangzott: a stabil gyógyszerellátás megőrzése is megkívánja, hogy a gyógyszerészek „újítsanak”, és többletszolgáltatásokra vállalkozzanak. A szövetség megfontolásra ajánlja, hogy legyen lehetőség a patikákban védőoltások beadására, receptírásra. Szorgalmazzák a gyógyszertámogatási rendszer átalakítását, frissítését, a gyógyszertári ügyletek újratervezését, hozzáigazítását az új alapellátási ügyeleti rendszerhez.
