Az olimpia negyedik helyezett Valter Attila a harmadik szezonját kezdi meg a Visma–Lease a Bike országúti kerékpárcsapatánál. A 26 éves csömöri bringás meghívására a holland sztárcsapat két séfje, Remco Henkes és Karin Lambrechtse a hétvégén Budapestre látogatott és kétszer háromórás előadást tartott az érdeklődőknek a Grinta Bike & Caféban. Kezdetben történeti áttekintést adtak arról, a kerékpársport több mint egy évszázados múltja alatt milyen változásokat hozott a táplálkozástudomány, majd a munkájukról, mindennapjaikról beszéltek, s megtudtuk azt is, egy nehéz versenynapon a kerékpárosnak akár több mint 8000 ezer kalóriát kell elfogyasztaniuk.
Mennyire nehéz bekerülni egy profi kerékpárcsapat konyhájára?
Karin Lambrechtse: Szerintem sok csapat keres embereket. Ez egy elég specifikus munka, amellett, hogy jó szakács vagy táplálkozási szakértő vagy, képesnek kell lenned arra, hogy egy dinamikus környezetben dolgozz. Sok a stressz és a bizonytalanság. Nagyon kommunikatívnak és csapatjátékosnak kell lenned. Mi most is keresünk táplálkozási szakértőt. Olyasvalakit, akinek van már tapasztalata és beleillik a csapat filozófiájába.
Remco Henkes: Húsz, de akár negyven ember is van a versenyzők körül, szállodáról szállodára utazunk velük. Osztozni kell a szobán, szóval nem csak arról szól ez a munka, hogy jól főzöl és precíz vagy, be is kell tudnod illeszkedni, hogy akár négy együtt töltött hét után is jól érezd magad.
K. L: Igen, azt hiszem jobban ismerjük egymást, mint néhány barátomat. A Tour de France-t együtt csináltuk végig, napi 16 órát dolgozunk. Egy ilyen megterhelő időszakban igazán megismerjük egymást.
Nagy a fluktuáció?
K. L.: Minden évben jönnek-mennek a szakácsok. Például, ha valakinek gyereke van, nem akar sok időt távol lenni.
Ilyen életvitel mellett nehéz lehet privát életét élni.
K. L: Tavaly két hetet voltam szabadságon, az év többi részében végig dolgoztam.
R. H: Karin koordinálja az összes séfet, szóval ez elég sok plusz munkával jár. A séfek teljes munkaidőben dolgoznak, 200 napon keresztül járják a versenyeket, edzőtáborokat. Körülbelül 130 nap kell főzni, 20-25 nap elmegy az utazással. Sok időt szánunk az előkészületekre. Le kell adni a rendelést, tartani a kapcsolatot a hotelekkel. Emellett vannak továbbképzések is.
Feladat, feladat hátán. Mi a legnagyobb kihívás?
K. L.: Ha nincs internet vagy ha nem találsz fél órát szusszanni egyet.
R. H: Egész nap dolgozunk, és vannak váratlan események. Késés, dugó, bármi. Ilyenkor arra gondolsz, hogy a versenyzőknek időben vacsorázniuk kell.
Az előadáson részletesen beszéltek arról, mennyi adat állnak rendelkezésükre, és hogy ezek feldolgozásában segítségükre van a mesterséges intelligenciát is segítségül tudják hívni, melyik versenyző mikor miből mennyit fogyasszon. Így, jól gondolom, minimális a hibázás lehetősége?
R. H: A verseny előtti napon rengeteg adatot viszünk a rendszerbe, ami nagy figyelmet igényel, hiszen a számok akár az időjárástól függően változnak.
A sikerek kulcsa a táplálkozási stratégia
A Jumbo eurómilliókat fektetett egy applikáció kifejlesztésébe, amivel az volt a cél, hogy a versenyzők egészségesebben táplálkozzanak, és hogy mindenből pont annyit vigyenek be a szervezetükbe, amennyire szükségük van. A Food Coach telefonos applikáció emellett segít a versenyzőknek, hogy megtartsák az optimális súlyukat. 2018-ban csupán még egyetlen séf dolgozott a csapatnál, napjainkban tíz séf és további négy táplálkozási szakértő segíti az alakulatot. A csapat úgy véli, táplálkozási stratégiája kulcsszerepet játszik az elért sikerekben.
Más csapatokkal van néha együttműködés?
K. L.: Nem igazán. Nem részletezzük, hogyan dolgozunk. Nálunk az edzőtáborban öt, máshol egy szakács főz 30 versenyzőre. Egyébként a séfek nem szeretik a táplálkozási szakértőt, mert miattunk nem használhatnak olajat. Én jót mosolygok: séf és táplálkozási szakértő is vagyok.
R. H.: Egy szakács nem tudja ugyanazt megcsinálni, amit mi. Öt emberre van szükségünk ehhez.
A World Tourban szereplő csapatoknál már mindenütt ennyire odafigyelnek a táplálkozástudományra?
K. L.: Azt gondolom, igen, csak a filozófiában vannak eltérések. A többiek munkáját nem igazán ismerem, így nem állíthatom, hogy mi vagyunk a legjobbak.
R. H.: Látjuk a riválisok tányérjait, remek szakemberek vannak máshol is. Bár az Instagramon láttam már olyan ételt, amire azt mondtam, ez nálunk nem férne bele, túl olajos.
A kétszeres Tour de France-győztes Jonas Vingegaardnak mi a kedvence?
R. H.: Mondjuk egyszerre!? Három, kettő, egy…
R. H és K. L.: A csirkés kebab!
