A KSH előzetes adatai szerint 2024-ben a bruttó hazai termék, a GDP értéke a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal emelkedett. Miután a 2023-ban a a GDP 0,9 százalékkal csökkent, az elmúlt két évben a GDP reálértéke 0,4 százalékponttal mérséklődött, vagyis a magyar gazdaság 2024 végén ott tartott, mint 2022-ben, az utolsó választási évben. Azóta nem volt semmi növekedés. A KSH mérése szerint az utolsó negyedben 0,4 százalékkal nőtt a GDP 2023 negyedik negyedéhez mérten, illetve az előző negyedévhez mérten 0,5 százalék volt a növekedés, ezzel technikai, statisztikai értelemben végett ért a recesszió.
Az Orbán-kormány szinte minden esetben külső okokkal magyarázza a növekedés elmaradását, az elmúlt években volt már oka a magyar gazdaság problémáinak, az orosz-ukrán háború, az „elhibázott Oroszország elleni szankciók” vagy csak simán „Brüsszel”, de még véletlenül sem rossz magyar gazdaságpolitika. Ezzel szemben a kép sokkal összetettebb: magyar gazdaság egyrészt valóban a gyenge európia konjunktúra miatt szenved, a német ipari termelés visszaesésével magyar autó- és gépipar sem jut elegendő megrendelésekhez. Ugyanakkor az Európai-rekord infláció magyar lakosság jelentős részét kivéreztette az elmúlt 2-3 évben, emiatt a lakossági fogyasztás ugyan tavaly már nőtt, de lassan állt helyre és egyedül ez húzta a gazdaságot.
Hullanak a fejek az autóiparban, hosszabb kényszerpihenők és komoly leépítések után újabb gyárbezárások várhatókA gyenge külpiaci megrendelések és következetlen kormányzati gazdaságpolitika miatt a magyarországi cégek bizalma is mélyponton van – ezért nincsenek vállalati beruházások. A magas költségvetési hiány és adósságszolgálat miatt az Orbán-kormány az állami kiadásokat volt kénytelen csökkenteni, emiatt állami beruházások is visszaestek. Hatalmas segítség lehetne a magyar gazdaságnak az uniós támogatások megérkezése, ám a Orbán-kormány korrupt gazdaágpolitikája miatta az Európia Bizottság az uniós támogatások jelentős részét elzárja Magyarország elől. 2024-ben az Orbán-kormány által várt uniós támogatások fele, mintegy 1200 milliárd forint ( a GDP 1,4 százaléka) maradt Brüsszelben, és ez a pénz nagyon hiányozott a beruházási oldalon. Ha ez az 1200 milliárd forint megérkezett volna és fel is használják, az akár egy százalékponttal nagyobb növekedést is hozhatott volna.
Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz, de úgy tűnik, már osztogatásra sem marad pénzeA magyar kormány 2024-re négy százalékos gazdasági növekedéssel számolt, 2025-re 3,2 százalékot várnak, az elemzők szerint szintén túlzó optimizmussal. A Portfolio múlt heti felmérése szerint a hazai makrogazdasági elnemzők, 2025-re 2,3 százalékos gazdasági növekedést várnak, a prognózisok 1,8-3 százalékos sávban szórnak – vagyis még a legderűlátóbb elemző sem meri az Orbán-kormány prognózisát a maga előrejelzésében vállalni. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben folyamatosan arról beszélt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben – két év szenvedés után – repülőrajtot vesz, ám ez csak a politikai kommunikáció része, egyfajta gyenge ráolvasás. Az elemzők és a jegybanki prognózisok szerint idén ugyan számottevően javulhat a gazdasági környezet, lesz növekedés, de ez inkább az év második felére várható, vagyis a 2025 elején szó nem lesz repülőrajtról.
Nem is lehet, hiszen a lakossági fogyasztás ugyan továbbra is nő, de sem az állami, sem vállalati beruházások volumene nem nőtt, hanem inkább csökkent az elmúlt hónapokban – így innen nem várható semmilyen impulzus. Az európai konjunktúra élénkülése is lassú és visszafogott lesz, ha lesz is ilyen az a második félévre pörgetheti meg a gazdaságot. A már idézet elemzők szerint viszont fokozatosan beindulhat a növekedés, ezt jelzi, hogy 2026-ra már három százalék feletti növekedéssel számolnak, a előrejelzések mediánja 3,6 százalékra jött ki a következő választási évre.
Nagy Márton szerint itt a fordulat
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság. A megelőző negyedévhez viszonyítva, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,5 százalékkal bővült a GDP, tehát a magyar gazdaság kijött a technikai recesszióból. A tavalyi év egészét tekintve 0,6 százalékkal nőtt a GDP, ezzel hazánk az eddig megjelent adatok alapján az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik. A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett – írta közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. A lakosság esetében egyértelműen láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony. A vállalatok esetében azonban még fordulatra van szükség, helyre kell állítani a hitelezést. Tartós fordulatot a vállalatoknál az hozhat, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik. Nagy Márton végezetül megállapította: a gazdaság idén negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében már 3 százalék feletti bővülést láthatunk – jósolta a tárcavezető.
