A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata megállapította, hogy nem Magyar Pétert, hanem az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársait érintette az az adatvédelmi incidens, amely során tavaly nyilvánosságra került egy róla szóló esetlap – írja a 24.hu.
A Péterfalvi Attila vezette hatóság azt követően indított vizsgálatot, hogy a Bors tavaly májusban közzétett egy, az OMSZ-től származó jegyzőkönyv-részletet. A dokumentum arra az esetre vonatkozott, amikor Varga Judit mentőt hívott akkori férjéhez, Magyar Péterhez, gyógyszermérgezés gyanúja miatt. Az egykori igazságügyi miniszter erről tavaly márciusban, röviddel a kegyelmi botrány kirobbanása után beszélt erről nyilvánosan. „Ott volt egy ilyen xanaxos levél, amelyből már csak egy darab maradt. Nem tudtam, hogy csak egyet vett be, vagy kilencet, vagy nyolcat” – magyarázta akkor Varga Judit, hozzátéve, hogy a mentők kiérkezésekor férje már nem volt a helyszínen.
A Bors közölt egy jegyzőkönyvet, amely arról szól, hogy Varga Judit mentőt hívott Magyar PéterhezA kiszivárgott esetlap miatt az OMSZ belső vizsgálatot indított, amelynek eredményéről októberben tájékoztatta az RTL-t. Közlésük szerint nem azonosítottak olyan dolgozót, aki személyiségi jogsértést vagy adatvédelmi szabályszegést követett volna el.
Ezzel párhuzamosan azonban a NAIH is vizsgálatot folytatott az ügyben. A hatóság június 24-én elrendelte az adatvédelmi hatósági eljárás megindítását, amely kizárólag az esetlap nyilvánosságra kerülésének adatvédelmi vonatkozásaira terjedt ki.
Vizsgálat indult a Magyar Péter állítólagos színlelt öngyilkosságáról szóló mentős jegyzőkönyv kiszivárogtatása miattA vizsgálat során az OMSZ belső vizsgálatában megnézték a Bors által közölt dokumentum azonosítószámát, és összevetették a rendszerükben kezelt esetlappal. A hatóság megállapította, hogy „az esetlap és a sajtóban megjelent dokumentum között tartalmi eltérések álltak fenn, ugyanakkor a sajtóban megjelent dokumentumon olyan adatok szerepeltek, amelyek eredetileg az esetlapon kerültek rögzítésre”. Érdemes megjegyezni, hogy ez az információ nem szerepelt az OMSZ által az RTL-nek adott hivatalos válaszban. A NAIH vizsgálata továbbá rámutatott, hogy az OMSZ és a hatóság egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy „az esetlap alapjául szolgáló mentési eseményről készült dokumentum került nyilvánosságra”. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumot a sajtóhoz eljuttató személy hozzáférhetett az OMSZ rendszerében található eredeti esetlaphoz.
A hatóság kiemelte, hogy a Borsban megjelent dokumentum jelentős részét kitakarták, így nem derült ki, hogy pontosan milyen személyes adatok szerepeltek az eredeti iraton. A vizsgálat egyik fontos megállapítása az is, hogy amikor a mentőegység kiérkezett a helyszínre, a beteg már nem tartózkodott ott, ezért az eredeti esetlapon ismeretlen személyként szerepelt, és életkorán kívül más személyes adatát nem rögzítették.
A NAIH arra is felhívta a figyelmet, hogy a mentési eseményről nem készült papíralapú dokumentáció, és a betegadatok hiánya miatt az esetlapot nem töltötték fel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). Emellett az esetlap kapcsán sem más hatóság, sem a beteg részére nem történt adatszolgáltatás. A végső megállapítás szerint az adatvédelmi incidens valójában az OMSZ dolgozóit érintette, akiknek személyes adatai jogellenesen kerültek nyilvánosságra - nem pedig Magyar Pétert. Az OMSZ az incidenst a jogszabályban előírt 72 órán belül jelentette a NAIH felé, felmérte az adatvédelmi eseményből fakadó kockázatokat, és megfelelően tájékoztatta az érintett mentődolgozókat.
A NAIH arra jutott, hogy az OMSZ eleget tett a GDPR által előírt kötelezettségeinek az adatvédelmi incidens kezelése során. Az ügyben jelenleg nyomozás is folyik, ám a hatóságok nem adtak további tájékoztatást az eljárás állásáról.
