kiskereskedelem;Auchan;Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete;Jellinek Dániel;

Nagyon nehéz ma mosolygós, elégedett emberekkel találkozni a munkahelyeken

- Kicsi pénz, kicsi munka: nem sikerült a bérmegállapodás a szakszervezet és az Auchan között

Ez a dolgozók elvándorlását hozhatja magával. 

Annak ellenére, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni a kiskereskedelemben, az Auchan egy olyan béremelést kockáztatott meg, amely miatt a dolgozók tömegesen jelzik az elégedetlenségüket és vannak, akik a távozást fontolgatják. A fizikai dolgozók 16 százalékos emelést akartak, a tárgyalásokat folytató Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) minimum 10 százalékot javasolt, a tulajdonos pedig végül 7 százalékot adott. Ahogyan Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke lapunknak elmondta, a kereskedelemben a bérek kérdése létfontosságú. Minőségi munkaerőt más ágazatból vagy a munkaerőpiaci szabad munkaerőből nem igazán lehet a kereskedelembe csábítani, így az a jellemző, hogy a jó és terhelhető kereskedőket egymástól „rabolják” a cégek. Hogy mennyire éles a helyzet, az is mutatja, hogy tíz éve még 500 ezer fölött volt a szektorban dolgozók száma, a KSH legfrissebb adata szerint ez most alig 350 ezer – mondta Karsai. Ebben persze benne vannak a hatékonysági fejlesztések is, de az is, hogy sokan egyszerűen elhagyják a területet - tette hozzá.

Az ágazatban vegyes az idei béremelési kép. Ahogyan Karsai Zoltán mondta, a bérfejlesztéseket a 2024-es számokkal kell összekötni. Ahol tavaly nagyobbat emeltek – volt példa 15 százalékra is – ott most a kisebb mértéket is el tudnak fogadni az alkalmazottak. Gondok azokon a helyen vannak, ahol tavaly is szerényebb volt az emelés, és idén is hasonló tervvel állnak elő. Ezt a munkavállalók nehezen tolerálják.

Az Auchan esetében a 10 százalékos szakszervezeti álláspont kialakításában éppen az volt a cél, hogy a cég versenyképes jövedelmet kínáljon az ágazatban. Karsai Zoltán szerint, senki sem vitatja, hogy 2024 nehéz év volt a kereskedelmi vállalatok számára, ám ugyanez elmondható a kereskedelemben dolgozó munkavállalókról is, akik egész évben küzdöttek a boltokban a forgalmi tervszámok eléréséért. Hozzátette, a dolgozói 16 százalékos elvárás tekintve a munkavállalók megélhetési nehézségeit és a vállalat bérpiaci helyzetét, nem nevezhető túlzónak, a szakszervezet javaslata pedig pláne nem volt irreális. Arra a felvetésünkre, hogy a tavalyi éves átlagos infláció a KSH adatai szerint 3,7 százalék volt, így még a 7 százalék is reálbér növekedést jelent, Karsai Zoltán azt válaszolta, ha azt látják a dolgozók, hogy a minimálbér is 9 százalékkal emelkedett az év elején, akkor egyáltalán nem túlzó az igény. A kereskedő szakma néhány éve már nem tartozik a kötelező szakmai bérminimum hatálya alá, ezért a munkavállalók a minimálbér emelési százalékát figyelik jobban - magyarázta. Ráadásul az alkalmazottak bérének nagy része élelmiszerre megy el, ahol az infláció mértéke nagyobb volt, vagyis a drágulás érzete jóval magasabb, mint az említett 3,7 százalék. Ezt is figyelembe kell venni – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Az Auchannál tavaly tulajdonváltás történt, az Auchan Magyarország Kft.-ben Jellinek Dániel nagyvállalkozó érdekeltsége 47 százalékos tulajdonrészt szerezett. Bár eddig azt lehetett tudni, hogy az új tulajdonosnak komoly ambíciói és tervei vannak, a szakszervezeti vezető szerint ezek nehezen fognak megvalósulni munkavállalók nélkül. Ami pedig külön aggasztó, hogy akik maradnak, azokat a "kicsi pénz, kicsi munka" kifejezéssel lehet jól jellemezni. Vagyis az elköteleződésük sérülhet a bérfejlesztési tervek megismerése után.

A Spar és az Aldi is emelt

A SPAR Magyarországnál az üzlethálózatban dolgozó eladó és pénztáros munkatársak havi alapbére bruttó 30 ezer forinttal emelkedett. Így az áruházakban dolgozók elérhető legalacsonyabb alapbére havi bruttó 395 ezer forint. A gazdasági szempontból jelentős térségekben, valamint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó üzleteknél a legalacsonyabb bruttó alapbér - pénztáros és eladó munkakörökben - pedig 465 ezer forint.  A szektor másik bejelentése a Aldi részéről történt meg. Ők szintén január elején jelezték, hogy az idei évben munkatársaik az értékesítés és a logisztika területén, valamint az irodai munkakörökben – néhány kivételtől eltekintve – egységesen 8 százalékos béremelésben részesülnek. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Aldi International IT Services Kft. bérei pedig átlagosan 6,5 százalékkal növekednek.

Természetesen a legkisebbek járnak a legrosszabbul az új megszorítással.