Jelentős mértékben visszaszorulhatnak a szociális munka és szociálpedagógia képzések (a végzett hallgatók a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, a hajléktalanellátásban, a fogyatékossággal élők segítésében vesznek részt), mert az Orbán-kormány a hitélet és a vallás irányába akarja tolni a szociális szakemberek képzését. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Meleg Sándor szerint ez a következménye annak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gondoskodásmenedzsment alapszakot tervez indítani – az egyesülethez eljutott dokumentum alapján – a „zsidó-keresztény” közösségi gondoskodás elveire építve.
Szintén ebben a dokumentumban szerepel, hogy a kezdeményezést széles körű szakmai konzultáció előzte meg. Meleg Sándor viszont kijelentette: valójában semmilyen szakmai egyeztetés nem történt a szociális szakma és képzések országos szakmai szervezeteivel, vagyis a Szociális Szakmai Szövetséggel, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületével és a Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesülettel. Más független szervezet vagy szakértő sincs a támogatók között, ugyanannak a testületnek a tagjai ajánlották a képzést, akik a kormány és kormányzati szervezetek részéről személyesen is érdekeltek annak elindításában. Közöttük van a Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács (GTT) és a Schlachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, sőt, a két szervezet nevében ugyanaz a személy adta ki a támogató nyilatkozatot – jegyezte meg Meleg Sándor. A támogatók között van még a Katolikus Szeretetszolgálat, amely szintén a GTT tagja, ahogy a képzést indító Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. Fülöp Attila is támogatta az indulást, ő pedig a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.
Meleg Sándor megjegyezte: a gondoskodáspolitika nem része a társadalomtudományok rendszerének. A gondoskodásmenedzsmentek (care management) és a gondoskodási szakemberek (care manager) a nemzetközi példák szerint az egészségügy területén a betegirányításban és az ellátási folyamatok felügyeletében vannak jelen.
Egy ilyen szakember az egészségügyben és az ápolási munkákat magába foglaló ellátási területeken dolgozik. A magyarországi képzési tervben erről szó nincs, csak nevében mutatja a nemzetközi kapcsolódást.
A gondoskodásmenedzsment alapszakról írt dokumentum a jelenlegi képzéseket úgy állítja be, hogy azok nem alkalmasak az ágazat számára szakembereket képezni, miközben a tervezett kompetenciák jelentős átfedésben vannak a szociális munka alapképzés követelményeivel és tartalmával, de a dokumentum írója laikus kifejezéseket használ, a szöveg nem tükrözi a társadalomtudományok tudásanyagát. Több helyen is rögzíti, hogy a képzés célja „koordinátor és középvezető munkatársak” képzése a szociális ágazat számára. Meleg Sándor szerint szakmailag teljesen irreális, hogy a súlyosan alulfizetett, szakember- és létszámhiánnyal küzdő ágazatban egy alapszakot végzett, szakmai tapasztalattal nem rendelkező hallgató egyből középvezetői munkakört töltsön be, képes legyen ellátni a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények komplex vezetési feladatait.
Kerestük a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot, amelytől a többi között arra vártunk választ, mi az oka, célja az új alapszak bevezetésének, miben tér el a gondoskodásmenedzsment képzés a szociális munkás képzéstől, és tervben van-e a szociális munkás alapszak megszüntetése. Ha nem, mi indokolja a párhuzamos képzést? Választ nem kaptunk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem megerősítette, hogy dolgoznak a gondoskodásmenedzsment alapképzési szak létesítésén, de hogy ennek mi az oka és célja, azt a felsőoktatási sem tudtuk meg.
„Korai volna még arról beszélni, hogy mikor és pontosan milyen tartalommal indul képzés, jelenleg csak a szakmai keretek meghatározására irányuló beadvány előkészítése történt meg.” Arra sem kaptunk választ, hogy az új alapszakot elvégzett hallgatók tudása miben lesz több, mint a szociális munkásoké, illetve, hogy a tananyagban milyen szerep jut a hitnek és a vallásnak.
A képzés elindítását támogató Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet pedig azt közölte: minden olyan képzést támogat, amely a társadalom számára hasznos és hozzájárul ahhoz, hogy a segítő területeken minél több magasan képzett szakember jelenjen meg a munkaerőpiacon. „A képzés nem a szellemiség szempontjait veszi figyelembe, hanem a szociális gondoskodásnak az újkorban kezdődő történetéhez képest a gondoskodás múltbéli történelmi hagyományaihoz nyúl vissza” – írta az intézet.
A gondoskodáspolitika kifejezést 2021-ben kezdte használni a kabinet, amikor Fülöp Attila államtitkár meghirdette programját. Aszerint a cél a „kommunista örökséggel szembefordulás”, a „segély alapú társadalom helyett munka alapú társadalom” kiépítése, a kereszténység társadalmi tanítása, az egyházak szerepének felerősítése. Egy éve pedig elindult a gondoskodáspolitikai menedzser végzettséget adó szakirányú továbbképzés, illetve az okleveles gondoskodáspolitikai szakember szakképzettséget adó mesterképzés. Meleg Sándor szerint
már ezek a képzések is ideológiai indíttatásból születettek, a tudományos elvárásoknak formailag és tartalmilag nem felelnek meg,
nem tartoznak a társadalomtudományok és a segítő szakmák rendszerébe.
