Európai Unió;Oroszország;Orbán Viktor;Vlagyimir Putyin;Alternatíva Németországért;

- Orbán Viktor: Magyarország bízhat Oroszországban, uniós határozat kötelez, hogy orosz agresszióról beszéljek

A miniszterelnök szerint az EU már nem tekinthető globális szereplőnek, a Kelettel kell szorosabb kapcsolatot kialakítani. 2009-ben még azt is megkérdezte Vlagyimir Putyintól, zavarja-e, hogy Magyarország a NATO tagja.

A Nyugat gazdaságilag is gyengült, ezért Magyarországnak Kelettel kell szorosabb kapcsolatot kialakítania – vette észre a hvg.hu azt az interjút, amelyet Orbán Viktor adott a svájci Neue Zürcher Zeitungnak.

A kormányfő beszélt arról, hogy jövő héten Budapesten fogadja a német szélsőjobboldali AfD kancellárjelöltjét, Alice Weidelt. Elmondása szerint a német politikus kérte tőle a találkozót, és megjegyezte, hogy ő Olaf Scholz német kancellárt is meghívná Budapestre, ha érkezne ilyen megkeresés.

Magyarországon nincsen politikai tűzfal, ha egy pártra szavaznak az emberek, azt komolyan vesszük

– fogalmazott. Orbán Viktor természetesen az Európai Uniót is szidalmazta, azt állítva, hogy nincsen komoly stratégiája, nem tekinthető globális szereplőnek, ugyanis nem tudta megakadályozni az orosz-ukrán háborút és a Nyugat-Balkánt sem tudta integrálni. „A közös külpolitika csak akkor lenne reális, ha Németország és Franciaország erős politikai vezetéssel rendelkezne, és a többiek is vele tartanának. De ez nem így van” – jelentette ki.

Orbán Viktor ugyan a formulának megfelelően agresszorként említette Oroszországot, ám amikor az interjú egy pontján megkérdezték, hogy személyesen is így vélekedik-e, úgy reagált: „Hagyjuk az értékelést a történészekre. Én politikus vagyok, és van egy uniós határozatunk. Ez arra kötelez, hogy ”orosz agresszióról„ beszéljek”.

Úgy folytatta, hiba volt elhitetni az ukránokkal, hogy a győzelemig mellette fognak állni, mert ez nem így van. Szerinte Ukrajna számára semmilyen mennyiségű fegyver nem elég a győzelemhez, mert egyszerűen nincs elég katonájuk és csak akkor tudna nyerni a Nyugat, ha a saját katonáit küldené a háborúba, amit pedig kizártak.

Az interjúban szóba került a szívélyes viszonya is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Erről elmondta,

2009-ben, amikor készült a hatalomba való visszatérésre, direkt megkérdezte Vlagyimir Putyint, zavarja-e őt Magyarország NATO-tagsága. Erre elmondása szerint az orosz vezető nemmel felelt, 

mert Magyarországon nem állomásoznak olyan fegyverek, amelyek Oroszországra fenyegetést jelentenének. „Őt a nagy hatótávolságú taktikai fegyverek aggasztják” – mondta a miniszterelnök. Emlékeztetett, hogy számos megállapodást kötött már Putyinnal, aki eddig mindig tartotta a szavát. „Az elmúlt tizenöt év tapasztalata az, hogy Magyarország bízhat Oroszországban” – jelentette ki.

Szóba került Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedése is. Arra a kérdésre, hogy ez nem az emberek Orbán-kormánnyal való elégedetlenségét jelzi-e, úgy felelt, hogy de, azonban elismételte a kifogásait arról, hogy szerinte mindennek inkább a háborúnak és a szankcióknak köszönhető, mert inflációt és megemelkedett energiaárakat okozott, miközben a gazdasági növekedés alacsonyan maradt. „A háborút sok okból nem szeretem, a többi között gazdasági okokból sem” – magyarázta a bizonyítványát.

Végezetül arra a kérdésre, nem érzi-e magát fáradtnak a politizáláshoz, Orbán úgy felelt, hogy a lakosság körében még mindig magasabb a támogatottsága, mint a Fideszé, és amíg ez így van, addig ő fogja vezetni a pártot.

Bizalmatlansági indítvány elé néz a decemberben beiktatott, Francois Bayrou vezette új francia kabinet is.