Az egri Kepes Központot működtető Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért idő előtt, tavaly ősszel közös megegyezéssel felmondta az egri önkormányzattal nyáron lejáró, az intézmény működtetésére között szerződést. A kiállításnak helyet adó, korában a város kaszinójaként, majd Ifjúsági Házként ismert épületben – amely ma Eger legnagyobb, közművelődési célokat szolgáló ingatlana a maga háromezer négyzetméteres alapterületével – kikapcsolták a fűtést, a klímát, a világítást, így félő volt, hogy az egyedülálló festmények, fotók megrongálódhatnak.
Az egri képviselő-testület néhány héttel ezelőtt vette napirendre, milyen intézkedéseket kell azonnal meghoznia részben az épület, részben pedig a gyűjtemény megóvása érdekében. Itt elhangzott: az alapítvánnyal még 2009 októberében kötött az akkori önkormányzati helységbérleti szerződést az impozáns Széchenyi úti ingatlan kulturális és turisztikai funkciójának fejlesztésére, s ez 2025. július 31-én járt volna le. 2022 márciusától volt köztük ugyanakkor egy közművelődési megállapodás is, amelynek értelmében az önkormányzat évente tízmillió forint értékben működési célú támogatást nyújt az alapítványnak egészen 2026 év végéig. A közgyűlésen kiderült, hogy „a felek a 2023-as támogatás felhasználásáról nem számoltak el egymással”, ezért a tavalyi évben az alapítvány már nem kapta meg a 10 milliós támogatást a várostól. Ezt követően mondta fel a kuratóriumi elnöke a közművelődési megállapodást, és jelezte azt is, hogy sem a gyűjtemény, sem az ingatlan műszaki állapotáért nem vállalnak további felelősséget.
Tény: bő másfél évtizeddel ezelőtt egy részben uniós, részben kormányzati támogatásként kapott 450 millió, és az alapítvány által hozzátett ötvenmillió 50 millió forintból sikerült felújítani az épületet, s az is tény, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben nem „özönlöttek” a buszos turisták azért, hogy sorban álljanak a főként a vizuális kultúrát, a fény és árnyék összhatását előtérbe helyező, modern látásmódú kiállítás megtekintéséért, ami hatással volt a jegybevételek alakulására is. A koronavírus időszaka pedig még inkább megnehezítette a hatalmas épület fenntartását és a hagyaték működtetését. Offenbacher Ferenc, a Kepes Központ leköszönt igazgatója lapunknak azt mondta: ha a város nem vonta volna meg a támogatást, nem zárták volna be az intézményt. Szavai szerint csak a villanyszámla költségük meghaladta az évi 10 millió forintot, így az önkormányzattól kapott pénz eleve a rezsi töredékét fedezte. Hozzátette: 2023-ban, az akkor még Mirkóczki Ádám volt jobbikos politikus vezette testület azért nem fogadta el az elszámolásukat, mert abban szerepelt egy Vera Molnar munkásságát bemutató kiadvány költsége is, noha a megállapodásuk amúgy lehetővé tette volna ennek finanszírozását. - Belátható, hogy évi tízmillió forintos támogatással gond nélkül el tudtunk volna számolni, már csak a rezsiköltségekre tekintettel is.
Ám később erre hivatkozva tagadta meg a 2024-es támogatás kifizetését az újonnan felállt városvezetés, ami gyakorlatilag beverte az utolsó szöget a koporsóba: az 1994 óta működő, patinás alapítványunk ugyanis nem engedhette meg, hogy tartozást vagy mínuszt halmozzon fel,
ezért inkább közös megegyezéssel idő előtt felbontottuk a működési és bérleti szerződést – fogalmazott.
Protovinné Zsilinszky Erzsébet nyugalmazott köztisztviselő, az egri polgármesteri hivatal korábbi szaktanácsadója, kulturális és turisztikai irodavezetője pályafutása során végigkísérte a gyűjtemény sorsát. Szavai szerint azzal, hogy az alapítvány átadta az ingatlant, a vármúzeum leltárába került be Kepes György hagyatéka, s az a korszakához kötődő fotógyűjtemény is, amit az önkormányzat 2014-ben vásárolt egy debreceni műgyűjtőtől – ezek mind meglehetősen értékes fotók. Felidézte: Kepes György 1991-ben ajándékozta közel kétszáz művét Eger városának, s családjára bízta ennek részbeni felügyeletét. A megállapodás része volt az is, hogy a gyűjteményt látogathatóvá teszik: ennek eddig megfelelt Eger városa, ám mivel jelenleg raktárban van, ez a feltétel jelenleg nem teljesül. Az épület a helyi egyetem vizuális kommunikáció-szakos, és más, a művészethez kötődő hallgatóinak is egyfajta műhelye volt, de rendeztek itt operafesztivált, nemzetközi fényszimpóziumokat, időszakos kiállításokat, s csatlakoztak számos országos rendezvényhez is.
Megkérdeztük a polgármesteri hivatalt: mikorra várható, hogy a jelenleg raktárban lévő gyűjteményt újra láthatóvá teszik a közönség számára. Azt felelték: amint rendelkezésükre áll annak bemutatására alkalmas és méltó kiállítóhely, valamint szabad kiállítóhelyi kapacitás. A város birtokába visszakerült ingatlanban tavaly decemberben visszaállították az áram- és gázszolgáltatást, az épület további hasznosítási lehetőségeiről pedig hamarosan a közgyűlés dönt majd. Közölték azt is: a hagyaték szakszerű leltározását és a fűtetlen épületből való elszállítását Bordos László Zsolt, a Nemzetközi Kepes Társaság operatív elnöke segítette. A tárgyalások során kiderült: az alkotásoknak csak egy része van a város tulajdonában, másik része az alapítványé, de azt ígérték, a lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a teljes gyűjtemény Egerben maradjon.
Ujjat kellene húzni az egyházzal
Az egriek közül sokan úgy vélik, hogy ha a város ésszerűbben bánt volna a kulturális intézményeivel, a Kepes Központ sem került volna bajba, és ki tudták volna gazdálkodni a fenntartási költségeket. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) például évek óta egy olyan épületben működik – a Bartakovics Béla Közösségi Házban –, amelyet évente közel 40 millió forintért bérel a katolikus egyháztól az egri önkormányzat. Pál György szocialista önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: ő maga is felvetette, hogy az EKMK kényelmesen elférne a Kepes Központ egyik szintjén, s így nemcsak az év több tízmilliós bérleti díjat takarítaná meg a város, de nagyobb élettel telne meg a mostanáig főként csak a hagyatékra fókuszáló impozáns épület. Kérdés, mennyire akar ujjat húzni az egyházzal a jelenleg jobboldali vezetésű önkormányzat azzal, hogy megszüntesse a bérleti jogviszonyt, amire egyébként, mint megtudtuk, fél éves felmondási határidővel bármikor lehetősége lenne Eger önkormányzatának.
