„Én mindig is vallottam, az emberekben lángra gyújtható a jó, csupán attól kell óvakodnunk, nehogy alkalmuk nyíljon a rosszra.” (Gobbi Hilda)
Tessék mondani, ki merne ma Gobbi Hilda szemébe nézni? - vetik fel a kérdést a Nemzet Színészei hétfőn kiadott nyílt levelükben.
"Elérkezett az ideje, hogy Gobbi Hilda végakaratát – a végakarat minden pontjában leírtak szerint kezelje és tisztelje mindenki. Ennek így kellett volna történnie az első pillanattól. A végakarat – törvény, parancs az utókornak. Nemcsak egyes bekezdései, hanem az összes" - vezetik fel a Patkó villával kapcsolatos testamentumot.
Mint lapunk is megírta: az ingatlant a legendás színművész végrendeletében a Nemzeti Színházra hagyta, alkotóházként színészek és alkotók számára. Ennek ellenére a villa tulajdonjoga az elmúlt években többször gazdát cserélt, míg végül 2021-ben az Országgyűlés döntése alapján a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványhoz került – egy olyan szervezethez, amelynek semmi köze Gobbi örökségéhez. A Magyar Színházi Társaság jogutódja annak a Magyar Színházművészeti Szövetségnek, amely Gobbi Hilda végakaratának megfelelően részt vállalt annak végrehajtásában, ennek ellenére a szakmai szervezetet, valamint a Nemzeti Színházat is megkerülték a döntési folyamat során. Minderre Pokorny Lia színművész közösségi médiában tett bejegyzése hívta fel a figyelmet, amely után derült ki, hogy a villát évek óta elhanyagolják. Az ügyre reagált a Magyar Színházi Társaság is, amely a Magyar Színházművészeti Szövetség jogutódja.
"1988. július 13-án hunyt el Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművész, aki Magyarországnak példát mutatott, hogyan lehet szeretni az országot, a nemzetet, a magyar nyelvet, a színészeket, a rendezőket, a dramaturgokat, a tervezőket, a műszaki dolgozókat. Mindazokat, akik Magyarország színházi világát alkotják"
- írják levelükben a Nemzet Színészei, majd így folytatják: "Gobbi Hilda megmutatta azt is, mit lehet tenni másokért. Képes volt törődni halála után is a színház jelenével (visegrádi nyaralóját, a „Patkó-házat” az államra hagyta, hogy a Nemzeti Színház kezelésében alkotóház legyen belőle), a színház jövőjével (az ő kezdeményezésére alakították ki a Jászai Mari Színészházat 1948-ban a Magyar utcában, amelyet fiatal pályakezdők használhattak bizonyos ideig; az üzemeltetésének rendjét határozta meg végrendeletében), a színház múltjával (Ódry Árpád Színészotthon, amelyet ugyancsak ő „talpalt ki” idős színészek gondozására). Az egész magyarországi színháztörténelem előtt meghajolt azzal, hogy létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Végakaratában megalapította az Aase-díjat a kisebb szerepekben is nagyot alkotó kollégák számára. Gobbi Hilda meg is tette azt, amiről egész életében beszélt: mindenét odaadta a magyarországi színházi világ számára. Hitt abban, hogy ezt a mérhetetlen értéket és ajándékot meg fogják becsülni. Nála a szeretet, az elhivatottság, a küzdelem, a másokért tenni akarás számított.
Alulírottak kifejezik azt a kérésüket: a Gobbi Hilda végrendelete kapcsán érintett szakmai szervezetek, állami intézmények egyeztessenek, fogjanak össze és pontosan teljesítsék a végakaratot. A feladat egyszerű: a végrendelet – az törvény - zárják soraikat a Nemzet Színészei, azaz Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Csikos Sándor, Hegedűs D. Géza, Jordán Tamás, Kulka János, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László, Udvaros Dorottya.
Gobbi Hilda-villa: magyarázatot vár a színházi társaság