Isten;vallásosság;szekták;felvilágosodás;mitológia;

Az istenfiú képes kézrátétellel csodás
gyógyulásokat felírni (Rembrandt: Péter
anyósának meggyógyítása, 1660)

- Tompa Imre: Jézushagyma és a szalmakutyák

Múlt heti BBC-hír: egy ausztrál vallási csoport, a magukat Szenteknek tituláló gyülekezet tizennégy tagját elítélték egy nyolcéves cukorbeteg lány meggyilkolása miatt, akitől csaknem egy hétig megvonták az inzulint. A szekta tagjai azt remélték, Isten majd meggyógyítja a beteg gyermeket, így nem szükséges annak kezelése.

 Amikor 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak a kislánynál, jelezték, hogy napi inzulininjekcióra lesz szüksége, anyu azonban vallási okból megtagadta a kezelést. Miközben a gyermek egyre rosszabb állapotban feküdt egy matracon, a vallásos gyülekezet énekelt és imádkozott a gyógyulásáért, de valahogy nem működött a dolog. A hatóságokat is csak 36 órával a halálát követően értesítették, mert addig azt remélték, a gyermek valamilyen csoda hatására feltámad majd... A szektát vezető, 63 éves Brendan Stevens „vallási üldözésnek” minősítette az ellenük felhozott vádakat.

„Az univerzumban sehol sincsenek istenek, nemzetek, pénz, emberi jogok, törvények vagy igazság, csakis az emberi lények közös képzeletében” – mondja Yuval Noah Harari. Nincs csoda, teszem hozzá, fizika van, ami alól nincs kivétel (csoda), tehát nincs feltámadás sem – kacsa, fake news volt, amit a korabeli (evangélista) bulvárszerzők felkaptak. És nincs örök élet és halhatatlan lélek sem, leoltják a villanyt, a tudat az anyag szivárványa egy szenvtelen univerzumban, ahol az ég és föld nem emberséges, minden létezővel úgy bánik, mint a szalmakutyával (Tao Te King).

Ha mondjuk Jézus sztoriját elkezdjük hámozgatni, mint egy vöröshagymát, a végén a nagy semmi marad a kezünkben, mint Peer Gyntében. Életének eseményei úgy alakulnak, hogy megfeleljenek az ótestamentumi jóslatoknak, a bélpoklosok gyógyítása és az özvegyasszony feltámasztása mind szerepel már az Ószövetségben. Egyiptomból jön, (Hóseás 11.1), szamárháton érkezik (Zakariás), a katonák sorsot vetnek a ruháira (22. zsoltár). Másrészt a meghaló, feltámadó és megváltó isten jellegzetes hellenisztikus paradigma. Már Héraklész mamáját, Alkménét is szűznek nevezték; az isteni, emberfeletti gyermek mamája mindig szűz. Az istenfiú képes kézrátétellel csodás gyógyulásokat felírni a pácienseinek, mint már némely római császárok, ez afféle elengedhetetlen kelléke volt a zsidó-hellenisztikus elképzeléseknek. Halála mindig valami bűnös árulás révén következik be Adonisztól Héraklészig, és szörnyűséges módon zajlik le Ozirisz feldarabolásától kezdve Hórusz keresztre feszítéséig. Végül a meghaló isten feltámad Ozirisztől Héraklészig. Jézus storyját ezekbe a mitikus sémákba kellett csak beilleszteni, oszt jónapot, ha mindezt lehámozzuk, nem marad a kezünkben semmi.

Jóllehet a durwára ateista Richard Dawkins, a Darwin rottweilereként emlegetett evolúcióbiológus és a filozófia doktora, a mém fogalmának megalkotója szerint az amerikai csúcstudósoknak nem véletlenül csak 7 százaléka vallásos, a világ 51 százaléka hisz egy isteni lény létezésében a Reuters News számára készült 2011-es Ipsos felmérés szerint, és a válaszadók fele úgy vélte, van túlvilág. A 23 ország 18 800 lakosának megkérdezésével készült kutatásból kiderült, a leginkább ateista országok: Franciaország, Svédország, Belgium, Nagy-Britannia, Japán és Németország – tehát főleg a legpolgárosultabb, veszterniánus, hanyatló észak-nyugati fennsík (Kosáry), ahonnan a felvilágosodás és az ipari forradalom, a modernizáció és a demokrácia kiindult. Jellemzően tízből négyen hiszik az evolúciót, míg a svédek 68 százaléka, a németeknek pedig 65 százaléka vallja ezt. Globálisan viszont tízből három válaszadó szerint az embert az Isten teremtette. Ebben a vélekedésben Szaúd-Arábia (75 százalék) jár az élen. Azt, hogy lélekvándorlás útján születünk újjá, fura módon Magyarországon hiszik a világon a legtöbben; a megkérdezettek 13 százaléka vélekedett így. (Elábrándozhat a nyájas olvasó, hogy ki vagy mi reinkarnálódott vajon a miniszterelnök úrban, ki, vagy mi volt azelőtt pl. nemzet portolója, vagy milyen állat volt a bülbülszavú házelnök úr?...)

Ma Ukrajnában az első számú kérdés természetesen Oroszország háborús veresége. Hogy fog ez kinézni – felbomlás, összeomlás, dekolonizáció?