Míg az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) üdvözletet, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) éles tiltakozást tett közzé a múlt hét péntek éjjel kihirdetett és hatályba is léptetett megújulóenergia-ipari kormányrendelet kapcsán. Bár a kormány látszólag csak egy belső áramtarifát módosított, a visszajelzések viharosak.
A mindenkori magyar kormányok 2016-ig szerződésben vállalták a megújuló energiás – főleg napelemes – befektetőknek, hogy erőműveik áramát az átadástól számított 15-25 éven át az állam biztosan és az akkori tőzsdei áraknál jóval magasabb, ráadásul évente az inflációval emelt egységáron veszi át tőlük. Ezt a Kötelező Áramátvételi Tarifát (KÁT) csak a nagyobb, közcélú, 50 kilowatt feletti termelők igényelhették. A tétel a 2008-as, kilowattóránként (kWh) 26 forintról 2024-re 47 forintig nőtt. (Míg a hazai tőzsdén tegnap az áramot átlag 65 forint körül adták-vették, a rezsicsökkentett lakossági tarifán belül az ennek megfelelő tétel 5 forint.) Bár a KÁT-os áram vevője, az állami Mavir a megvásárolt mennyiséget a tőzsdén eladta, a piaci áraknál magasabbra belőtt KÁT miatt azon többnyire vesztett. Ezt a hiányt viszont nem a Mavir állta: a cechet az áramfogyasztókra hárították, amely körből a 2013-as rezsicsökkentéssel a lakosságot kivették.
Ez a KÁT-támogatás viszont idővel az iparvállalatok mind komolyabb rezsitételévé duzzadt. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) péntek éjjeli közleménye szerint a 7550 megawatt (MW) összteljesítményű jelenlegi hazai naperőműflottából 3110 MW kap KÁT-ot. Mindezekre tekintettel a kormány péntek éjjel január 1-től 2029 végéig megszüntette a KÁT-támogatás inflációkövetését. A KÁT-jogosultak áramát tehát változatlanul és fix áron átveszik, de annak szintje marad a tavalyi 47 forint. Ha 6 százalék fölé menne az infláció, akkor állna vissza az eddigi rendszer. Míg a kormány a változtatást az ukrajnai háborúval indokolta, az EM éjjeli közleménye a rendszer növekvő pénzügyi feszültségeit hangsúlyozta.
A döntést üdvözölte Nagy Zoltán, az IEF elnöke. Lapunknak válaszolva nem tagadta, hogy az elmúlt hónapok során érdekképviseletük is igyekezett kieszközölni a KÁT-támogatások észszerűsítését. Az ipari nagyfogyasztók a hazai környezetvédelem jegyében sokáig vállalták a rezsiszámlájuk kWh-nként néhány forintos ("pénzeszköznek" nevezett) KÁT-tételét – közölte. A KÁT-elszámolás sajátosságai miatt a 2022-es energiaárrobbanás éppenséggel kedvező fordulatot hozott volna a számukra: az addigi szabályok szerint ugyanis, ha a tőzsdei ár meghaladná a KÁT-ot, a Mavir ezen elért nyereségét a KÁT-rendszert fedező ipari áramfogyasztók kapják vissza. Miután viszont 2022 első negyedében így visszakerült a gyárakhoz 33 milliárd forint, a kormány elzárta ezt a csapot. A KÁT-nál 2023. márciusáig magasabb tőzsdei árakon így a nagy hazai áramfogyasztók az IEF számításai szerint összesen 168,5 milliárd forintot vesztettek. Ezután viszont nem csak a tőzsdei áramárak leesése miatt ugrott meg ismét a gyárakkal szembeni KÁT-fizetési igény: emellett ugyanis egyre több napelem csatlakozott a hálózatra. Ráadásul akadtak olyan – főképp nyári, nappali - időszakok, amikor az áram tőzsdei ára akár 0 forintra vagy az alá is lecsökkent, tovább emelve az ipari termelők KÁT-számláját. Így a 2023-as 35 milliárd után terheik 2024-ben 144 milliárd forintra nőttek. Bár ez éves számlájuk körülbelül 15 százalékát teszi ki, a tétel a 0 és a nyári hónapokat jellemző, akár 30 százalékos arány között erőteljesen ingadozik. Ez pedig az üzleti tervezést is nagyon megnehezíti. Az IEF szerint az inflációkövetés megszüntetése enyhíti a KÁT-rendszer miatt a nagyiparra nehezedő nyomást, amiből ily módon több marad környezetvédelmi, energiahatékonysági beruházásokra is. A KÁT-rendszer számos ponton tovább javítható: azt a kormányzati törekvést, hogy a KÁT-osok „kiléphessenek” a szabad piacra, támogatják, de azt, hogy leeső tőzsdei árak esetén visszatérhessenek, nem – rögzítette Nagy Zoltán.
Mégsem emelik a napelempénzt Csúcson jár a megújuló energia aránya Magyarországon, de ez is csak az EU-s rangsor végére elégAz MNNSZ határozottan elutasítja a KÁT-rendszer inflációkövetésének befagyasztását – erősítette meg lapunknak közleményüket Kiss Ernő, a napelemes érdekképviselet elnöke. Az ágazattal előzetesen nem egyeztetett lépés nemcsak indokolatlanul hátráltatja a megújulóenergia-ágazat fejlődését, de súlyosan csorbítja a befektetői bizalmat is – hangsúlyozta. Az MNNSZ vizsgálja a módosítással kapcsolatos alkotmányossági és törvényességi aggályokat és ezek tükrében jogi lépéseket fontolgat. A beruházók a KÁT-szerződés alapján készítettek üzleti tervet és vettek fel hiteleket – fejtette ki. A befagyasztás 15-20 százalékos veszteséget hoz a jogosultaknak: a szabályok ilyen fokú módosítása jogbizonytalanságot kelt és ellehetetleníti a tervezést - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az immár 40 százalék feletti árambehozatal a hazai termelés további bővítését igényelné. A szabadpiaci „kilépést” lehetővé tévő kormánytervek önmagukban azért nem segítenek, mert egy, KÁT-on alapuló hitelt a bank bizonyosan nem cserél kockázatosabbra. Az iparág 42 százalékos nyereségadójának eltörlésével vagy az energiatárolók támogatásával kapcsolatos egyeztetéseik egyelőre nem vezettek eredményre – szögezte le Kiss Ernő. Más forrásaink szerint az ügyet övező kormányzati feszültség mögött kevéssé befektetővédelmi aggályok állnak, sokkal inkább az, hogy a most hátrányosabb helyzetbe hozott, KÁT-os naperőművesek számottevő hányada "NER-közelinek" nevezhető.
A szaktárca szerint a KÁT-osok több lehetőség közül választhatnak
A kormány az ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében függesztette fel a kötelező átvételi ár inflációkövetését - közölte tegnap lapunkkal az EM arra a kérdésünkre, hogy mi a véleményük a döntéssel kapcsolatos befektetővédelmi aggályokról. A már közzétett rendelkezések szerint 6 százalékost meghaladó mértékű árromlás esetén az intézkedést nem kell alkalmazni - fűzték hozzá. A beruházók a továbbiakban is az elmúlt évek során jelentősen megemelt átvételi árakon termelhetnek. A várt megtérülés ezen a szinten már teljesült vagy a következő időszakban teljesül - fogalmaznak. A legfeljebb öt évre, tehát 2029-ig szóló beavatkozáshoz képest a KÁT-támogatások kifutásának végső határideje 2049. A később megvalósult fejlesztések költsége a napelem-panelek jelentős árcsökkenése révén egyre alacsonyabban alakult. Az erőművek működtetése pedig üzemanyag-szükséglet híján viszonylag olcsó - érvelnek. A szabályozás előkészületben lévő további elemei többféle új lehetőséget teremtenek a beruházók számára - írja a szaktárca. A Metár-rendszerbe átlépve változatlanul inflációkövető árakon termelhetnek és a piacra kilépve is megőrizhetik mentességüket az (energiacégek 42 százalékos nyereségadója, vagyis a) Robin Hood-adó megfizetése alól. Az előírások társadalmi egyeztetése a kormányzati honlapon megkezdődött, amit az érdeklődők február 13-ig véleményezhetnek - zárul az EM lapunknak küldött válasza.
