Bármennyire vonzónak tűnik is a 35 év alattiak, január 1-től érvényes, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatása, a lehetőség megnyitása lényegében süket fülekre talált a cégek körében, és jelenleg semmilyen érdemi hatása nincs a kormány ötletének – derült ki a Népszava által saját körben végzett felmérésből. Lapunk igyekezett kis-, közepes, és nagyvállalatokat is megkérdezni, hogy az év elejétől fennálló lehetőséget felkínálták-e az érintett dolgozóik számára, ám amellett, hogy a cégneveket hangsúlyozott kérték mellőzni, kivétel nélkül mindegyik arról számolt be: ezt a lehetőséget fel sem vetették a dolgozóik számára. Pedig nagy reményeket fűzött hozzá Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor az elmúlt év egyik utolsó kormányinfóján beszámolt a kormány döntéséről, amelyet igen nagy kommunikációs felhajtás is követett. Akkor úgy fogalmazott: a lakhatás helyzetének javítása érdekében nyílik meg a 35 év alattiak számára a havi 150 ezer forintos kedvezményes adózású támogatási rendszer az év elejétől.
Az Utcáról Lakásba! Egyesület által a napokban szervezett kerekasztal-beszélgetésen is hasonló tapasztalatokról számoltak be a résztvevők. Az esemény apropója ugyan a szociális lakásügynökségek munkája és érdekvédelmi körökben akár újak létrehozása volt, ám a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselője részvételével megtartott eseményen hangsúlyozták, hogy ezen a téren egyelőre semmilyen értékelhető visszajelzés nem futott be. Dvorácskó Balázs a SzEF szervezési titkára megjegyezte, hogy maga a támogatás úgy írható le, mintha a kormány az immár általa is emlegetett lakhatási válság megoldását, enyhítését kiszervezte volna a cégekhez. Kijelentette viszont, hogy hozzájuk érkezett visszajelzések is megerősítették, szinte semmilyen hatása nincs a változtatásnak.
Annyira nincs a látótérben ez a támogatási forma, hogy hihetetlen – mondta lapunk érdeklődésére László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ezek persze az első tapasztalatok,
az utóbbi napokban is érdeklődtek a munkáltatóknál, tervezik-e a lakhatási támogatással bővíteni a cafetériát, de az eredmény jelenleg csaknem nulla.
Hozzátette, ahhoz hogy a munkavállalók számára vonzó és érdekes, új béren kívüli lehetőségeket alakítsanak ki, ahhoz szükség lenne a munkáltatók és a munkavállalók szoros együttműködésére és a párbeszédre. Ez azonban jelenleg a hazai munkaerőpiacon nincs meg. Ez a módosítás most a kormánytól érkezett, de a kabinettel sem zajlanak érdemi megbeszélések. Manapság alig van lehetőség hosszú távra tervezni, aminek a része lehetne a lakhatási kérdés is, ám ehhez egyáltalán nem jók a körülmények.
Hozzátette, még a magasabb hozzáadott értéket képviselők, így például mérnökök, vagy középvezetői állástól fölfelé lévők esetében sem tudnak arról, hogy cégek lakhatási támogatásról egyeztetnének velük. Ebben a körben sokkal egyszerűbb megoldás, ha autót biztosítanak a dolgozóknak, ami megfelelő rugalmasságot ad a cég és a dolgozó számára is. Így az is előfordul, hogy bőven 100 kilométernél nagyobb távolságból jár valaki munkahelyére. Még ennek a költségeit is inkább vállalják a társaságok, minthogy a lakhatási kérdéssel foglalkozzanak – mondta.
Itt a jelentés: Egyre nehezebb lakáshoz jutni, dupla annyival nőttek Magyarországon a lakásárak, mint az Európai Unió átlagában"Egyelten vállalatról sem tudok, amelyik gondolkozna ezen a kérdésen. Egyszerűen nem mozdultak rá a lehetőségre" – mondta a Népszavának Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Ebben az is benne van, hogy erről a támogatási formáról kevés információ ér el a dolgozókig, pedig az érdekvédelem is igyekszik ezen tájékoztatást adni. Bár akadt olyan dolgozó, aki megkereste a munkáltatóját, ám udvarias elutasítást kapott a vállalattól, illetve kérték, hogy a jelenlegi cafeteria palettájukon nézzen körbe. A lesújtóan gyenge eredmény mögött azt is meghúzódik, hogy manapság a kereskedelmi vállalatoknak épp elég gondot okoz a gyenge tavalyi év, és a kereskedelmi különadó terhe. Vagyis összességében a külső körülmények sem támogatják, hogy a cégek egy új elemet felvegyenek a cafeteria portfólióba. Egyszerűen mindenki túlélni akar és nem kér újabb terheket a nyakába. Amíg ez nem változik, addig a szakszervezeti elnök szerint nem sok remény van arra, hogy ezen a téren változás lesz.
Villámgyorsan összehozták
Az idei évre 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki a kormány, amely arra hivatott, hogy a gazdasági növekedés tempóját felgyorsítsa. Ennek rész a magyarok lakhatási helyzetének javítása érdekében életre hívott, januártól hatályos, havi 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. Ez a támogatás 35 éves kor alatt jár a munkavállalók részére. Továbbra is megmarad a béren kívüli juttatásokra vonatkozó évi 450 ezer forintos felső értékhatár, és efelett adható a legfeljebb havi 150 ezer – azaz éves szinten 1,8 millió - forint lakásbérleti díj vagy lakáshitel törlesztő részlettámogatás.
