Nem könnyíti meg a munkánkat a kormánypropaganda. Múlt héten Szijjártó Péter bejelentette: annak fejében, hogy Magyarország mégsem vétózta meg az EU oroszellenes kereskedelmi korlátozásainak meghosszabbítását, megértésre találtak az ukrajnai olaj- és gázszállításokat illető panaszaink. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Bizottság a magyar energiabiztonság védelmében vállalta, hogy az orosz gáz továbbítását januárban beszüntető ukránokkal újranyittatja a csapokat, egyszersmind megígérteti velük az orosz olajszállítások sértetlenségét is.
Csak hát, vesszek meg, a tényleges uniós nyilatkozatok között nem találtam még csak hasonlót sem. Ellenben Kaja Kallas, az EU észt kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállami külügyminiszterek ülése után leginkább a Moszkva-ellenes szankciók és Ukrajna katonai támogatásának fokozását, valamint az Unió, illetve az EU és az USA egységét sürgette. Másnap azért felkérdezték Orbán Viktorról is. Ezt azzal ütötte el, hogy az EU-ban minden témát 27 önálló demokrácia vitat meg és bár nem várja a helyzet egyszerűsödését, az végül rendre megoldódik. Az Európai Bizottság egyébként már január 2-án azzal nyugtázta az ukrán gázzárat, hogy az Unió ellátása így is biztosított.
Azt, hogy az Orbán-kormány és hű kobzosai nem újfent szemérmetlenül hazudnak, csak pár hiteles sajtótermék látszik alátámasztani, amelyeknek névtelen uniós források megerősítették a beígért kijevi tudakozódást. Egyébként, bár az ukrán gázzár főleg Szlovákiát és Ausztriát sújtotta, Magyarországot pedig nem, Bécs furamód meg se mukkan. Noha Robert Fico szlovák kormányfő valóban pöröl Zelenszkij ukrán elnökkel, a kérdést Brüsszelben leginkább magyarügyként kezelik.
Mindazonáltal módfelett csodálkoznék, ha az orosz termékek vásárlását a háború kitörése óta minden eszközzel korlátozni igyekvő Európai Bizottság most hirtelen odapörkölne Kijevnek csak azért, mert a Karmelita Putyintól csak anyagában független ura azt ismételgeti, hogy az Ukrajnán keresztül érkező orosz energiaszállítások nélkül összeomlanánk. Északkeleti irányból történetesen jó ideje egy fuvallatnyi gázt se kaptunk, mivel az három éve Szerbia felől érkezik. A fiaikat szülőföldjükön halomra gyilkoló oroszok olaját az ukránok még ideengedik, így azt az uniós vásárlási tilalom alól felmentett Mol továbbra is megtisztíthatja a vértől meg más szennyeződésektől. Az olajcég ennek folytán a kormánypropagandába illeszkedően gyakorta megfeledkezni látszik a háborús övezeten keresztüli alapanyagbeszerzés kockázatairól és a tengeri szállítmányokat közel fél évszázada hozzáférhetővé tevő Adria-vezeték létéről. Bizonyos szemszögből ez akár az ország biztonságával és a részvényesek pénzével folytatott őrült hazardírozásnak is tűnhet.
Amúgy ideje lenne elfeledni ezt az egész, mocskos olaj- és gázvircsaftot: az energiaszuverenitást fennen hirdető Orbán-kabinetnek végre el kéne kezdenie egy, belső erőforrásokra alapozó, biztonságos és zöld ellátórendszer kiépítését. Ami talán nem is kerülne olyan sokba.
Már ha nem lopják szét azt is.