Csaknem ötször annyi pénzt fordít idén a pécsi önkormányzat a helyi képviselők „ellátmányára”, mint a múlt évben. Az előző ciklusban a mindenkori minimálbérrel volt egyenlő a képviselői tiszteletdíj (ez kerekítve 267 ezer forint), ha valaki testület két bizottságában elnökként-alelnökként vagy tanácsadóként is szolgált, akkor a díj maximum 507 ezer forintra hízott. Januártól a képviselői alapdíj 663 ezerre emelkedett, a funkcióhalmozóknak pedig 1 millió 259 ezer bruttó tiszteletdíj jár. Így a megyei jogú városok mezőnyében a pécsi képviselők kapják a legmagasabb tiszteletdíjat.
De nemcsak a tiszteletdíjak két és félszeres emelése drágítja a közgyűlés munkáját. A testület megválasztott hat tanácsnokot és áldását adta ugyanennyi településrészi önkormányzat létrehozására, s utóbbiaknak vannak apparátusi költségei is.
Eddig a pécsi képviselők munkájára évente hozzávetőleg 100 milliót fordított az önkormányzat, idén ez az összeg 486 millióra nő majd.
Ez a helyzet némiképp annak következménye, hogy a testület erőviszonyai megosztottak. A Fidesz és szövetségesei 11, a polgármester ellenzéki pártokat integráló csapata 9 képviselőt delegált a közgyűlésbe, s ahhoz, hogy bármelyik oldal akarata érvényesüljön, a két frakciónak szüksége van a Mi Hazánkért, a Kutyapárt és két civil szervezet egy-egy képviselőinek voksára. Ezért hosszas tárgyalások folytak a város irányításának mikéntjéről, melynek végén a testület megszavazta a polgármester két alpolgármesterjelöltjét, cserébe a Péterffyt kontrolláló erők öt tanácsnoki helyet kaptak és többséghez jutottak a bizottságokban. A funkcióhalmozás viszont a városnak súlyos pénzekbe kerül. A Pécs közéletében jártas helybéliek közül sokan attól tartanak, hogy a fentiek okán a képviselők kifizetőhelyévé válik a városháza.
A tiszteletdíjak emeléséért a legkeményebben a Tiszta Kezek Egyesület listájáról a testületbe jutó Bognár Szilvia lépett fel. Ha az ő elképzelése győzött volna, akkor a több funkciót betöltő képviselők tiszteletdíja elérhette volna az 1 millió 856 ezer forintot is. Bognár azzal érvelt, hogy a képviselői munka maradéktalan elvégzése teljes embert kíván, ezért magas díj jár érte. Péterffy Attila ezt elutasította, mondván, a képviselői munka mégiscsak egy másodállás, s a képviselők többsége végül belátta, hogy ha megszavazza Bognár javaslatát, az felér egy politikai öngyilkossági kísérlettel. A leghatározottabban Talabér Ádám, a Mindenki Pécsért színeiben megválasztott képviselő tiltakozott Bognár javaslata ellen, s ő az utóbb elfogadott, 1,259 milliós tiszteletdíjakat is a város teherbíróképességéhez képest védhetetlenül magasnak tartja.
Győrben is felszöktek a tiszteletdíjak. A Fidesz-KDNP uralta közgyűlés megszavazta ugyanis, hogy a képviselői alapdíj 151 ezerről 563-ezerre nőjön.
Korábban, ha valaki bizottsági tag is volt, akkor 219 ezret kapott, ezt a testület 844 ezerre emelte, s aki önkormányzati tanácsnok, annak a „gázsija” 287 ezerről 1 millió 60 ezerre erősödött. Mindez 37 milliós többletkiadást jelent a városnak. Ezt a múlt év végén hozott döntést város kisebbségben lévő, ellenzéki polgármestere, Pintér Bence megvétózta, eredménytelenül. Az utolsó közgyűlésen az önkormányzati cégek felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíját is megemelte a kormánypárti többségű testület. „Elég volt a pénzszórásból!” – reagált erre minap Pintér a közösségi oldalán, s közölte, hogy újra vétóz, és rendkívüli közgyűlést hív össze az ügyben. A polgármester kalkulációja szerint az fb-tag képviselőket 350 százalékos díjnövekményben részesítené a testület, ami azt jelenti, hogy 100 ezres órabérért látnák el dolgukat, s mindez 81 millió forint pluszkiadást róna a győri költségvetésre. Várható azonban, hogy a vétó nem ingatja meg a kormánypárti képviselőket, ők ugyanis azzal érvelnek, hogy az fb-tagok nettó 55-60 ezer forintos tiszteletdíja alacsony, hisz azt mostanáig egy 2008-as rendelet szabályozta.
Számos városban megelégedtek a képviselők lényegesen kisebb mértékű díjemeléssel. Baján a kormánypárti irányítású testület az országos összehasonlításban addig is alacsonynak számító képviselői díjakat mindössze 20 százalékkal tolta feljebb. Ennek eredményeképp most a bajai képviselők alapdíja bruttó 108 ezer forintra, s a bizottsági elnököké 210, a tanácsnokok 252 ezerre ugrott.
Az ellenzéki irányítású Siófokon a képviselők havi 170 ezerért látják el feladataikat, a bizottsági tagságért plusz 90 ezer, míg a bizottsági elnöki – tanácsnoki – pozícióért 130 ezer forintot vehetnek fel. Az immár ugyancsak ellenzéki bázisnak számító Hódmezővásárhelyen a 195 ezer forintos képviselői alapdíjat 265 ezer forintra emelték, ugyanakkor - a város pénzügyi helyzetét mérlegelve - arról is döntöttek, hogy a bizottsági és tanácsnoki munkáért nem jár pénz.
Egerben 22 százalékkal emelte meg a képviselők és a bizottsági elnökök díjazását az új, immáron jobboldali városvezetés tavalyi alakuló ülésén. A képviselői alapdíj havi bruttó 200 ezer forint, aki emellett valamelyik bizottságnak tagja, az 290 ezer, aki elnöke, az 380 ezret kap. Az alelnököknek nem jár plusz pénz. Az ellenzéki összefogás által vezetett Érden a képviselői alapdíj megegyezik a minimálbérrel, vagyis bruttó 291 ezer forint. Aki tagja valamelyik szakbizottságnak, annak 451 ezer jár, aki bizottsági elnök, annak 553 ezer. Ennél többet nem kap az a képviselő sem, aki két bizottságnak dolgozik.
Budapesti matek
A fővárosi közgyűléstől kapott tájékoztatás szerint a testületnek az elmúlt ciklusban két tanácsnoka volt, az ő tiszteletdíjuk összesen havi 750 ezer forint volt, most egy tanácsnok szolgál 1 millió 767 ezerért. A bizottsági elnökök tiszteletdíja az elmúlt ciklusban 450 ezer volt, ez 2025-től 1 millió 767 ezerre emelkedett. Az önkormányzatnak 2023-ban összesen 41 főtanácsadó és tanácsadó dolgozott, az ő tiszteletdíjukra havonta 33,3 milliót fizetett ki a főváros. Most 18 főtanácsnok és tanácsnok dolgozik a fővárosnak, s őket összesen 22,5 millió havi tiszteletdíj illeti. Szalai Anna
Nagykanizsán a legutóbbi ciklus végén 186 ezer volt a képviselők tiszteletdíja, tavaly októberben ezt 260 ezerre emelték. A bizottsági tagok 207 ezertől jutottak el a mai 390 ezerig, a tanácsnokok pedig 276 ezertől 520 ezerig. Salgótarján a megyei jogú városok között az utolsó helyen áll az egy főre jutó helyi adóbevételek rangsorában, s ez meghatározza a mindenkori önkormányzat lehetőségeit, mondta lapunknak a korábban baloldali, tavaly ősztől viszont már jobboldali vezetésű város polgármesteri kabinetirodája. Itt a képviselők kénytelenek beérni bruttó 130 ezer forint tiszteletdíjjal.
Szolnokon az önkormányzati képviselők havi tiszteletdíja tavaly októbertől bruttó 450 ezer forintot, ami nagyjából 12 százalékos növekedést jelentett. Ezt az emelést is csak úgy tudták elérni, hogy a korábbi három alpolgármester helyett egy alpolgármestere van a városnak, s az így megtakarított bérkeretet a képviselők javadalmazására fordították, tudtuk Györfi Mihálytól, a város tavaly megválasztott szocialista polgármesterétől. Ismert, hogy idén januárban meg kellett emelni a polgármesteri béreket, Györfi viszont a neki jutó fizetésemelés teljes összegét felajánlja karitatív célokra, mivel a kormány számos döntése nehéz helyzetbe hozta az embereket. „Együtt sírunk, együtt nevetünk”, magyarázta döntését a szolnoki polgármester.
Ne veszélyeztessenek, a többi mindegy
A helyi képviselő-testületek döntenek a képviselők díjazásról, ennek mértékéről viszont nem rendelkezik a 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény. Ezzel gyakorlatilag olyan összeget szavazhatnak meg maguknak a képviselők, amilyet akarnak. Legalábbis a törvényben csak az áll, ez „nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.”Pluszpénzt egyébként valamelyik helyi bizottsági tagság, elnöki vagy alelnöki státusz is. Ez sem szentírás, hiszen nem kötelező plusz juttatást adni. NÉPSZAVA
