Viseltes fűrészt lóbálva a domboldal felé nézeget egy középkorú férfi Recsken a Hunyadi úton. Próbál néhány lépést tenni az agyagos, sáros oldalban, talán odafönt vastagabb fát is találna, mint idelent, ahol a bokrokat jócskán megnyirbálták már a tüzelőt kereső, fázós itteniek. Bokáig süllyed, feladja, de aztán talál egy karvastagságnyi akácot, azt nyiszálja. Lakatos József fiával él egy „sorháznak” titulált itteni telepi ingatlanban, ami ránézésre nemigen lehet több húsz négyzetméternél. A lakások legtöbbje vakolatlan, tetejük bádog, vagy hiányos cserép, de olyan is van, amelyik alig látszik ki az odadobált hulladékoktól.
A homlokzati falon halványsárga csík jelzi: eddig ért a sár, amikor tavalyelőtt, júniusban rájuk zúdult a településrész fölött bányát nyitó Andezit Bau Kft. által kitermelt meddő, tíz házat elöntve. Negyvennyolc embert kellett azonnal kimenekíteni innen. Az azóta zárt körű részvénytársasággá alakult, NER-közeli cég – amelyben akkor tulajdonos volt Kósa Lajos barátja, Fiák István, illetve a debreceni illetőségű Nagy István vállalkozó – nem ismerte el a felelősségét, és nem is fizetett kártérítést a helyieknek. Pedig az ügyben több szakértő is megerősítette: a felszínről letermelt földet, benne a talajban talált kövekkel, kavicsokkal, szabálytalanul helyezték el, s a bányavállalkozó hibájából, az elkövetett szabálytalanságok miatt zúdult sárlavina a recski Hunyadi utca házaira. A bányaművelés során a tervektől jelentős mértékben eltértek, amiatt több mint ötvenezer köbméternyi föld volt egy depóban a déli oldalon, amiből több napos esőzés után lezúdult a sártömeg. A szakértő leírta azt is: a 2023. június 8-án létrejött sárfolyam, mely elöntötte a Recsk, Hunyadi utca bánya alatt lévő szakaszát, kimeríti a "havária" kategóriát.
Még nincs gyanúsítottja a recski sárlavina felelőseit kereső nyomozásnakA Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság (HVRFK) első körben bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasította Tordai Bence országgyűlési képviselő feljelentését, majd panaszára az ügyészség mégis a nyomozás lefolytatására utasította a rendőrséget. Ezt az eljárást végül a napokban azzal zárta le a HVRFK, hogy nem állapított meg sem a közveszélyokozást, sem környezet-, vagy természetkárosítást. A képviselő közölte: panaszt tett a nyomozást lezáró határozat ellen. A bánya egyébként tavaly nyár óta nem termel, a helyiektől úgy tudjuk, a földet elszállító céggel volt vitája a bányavállalatnak. Tavasszal azonban vélhetően újra megindulnak a robbantások a Hunyadi telep feletti dombon. Kerestük a bányavállalat vállalat vezetőjét ez ügyben, de nem reagált a kérdésinkre.
A sárlavina elől menekülők közül néhány család Magyar György ügyvédi irodájához fordult, hogy kártérítést kapjon a bányától. Köztük volt Lakatos József élettársa is, aki időközben elhunyt: mivel a családban mindent ő intézett, a férfi azt sem tudja, hogy áll az ügyük. De nem bizakodik.
– Évek telnek el, ha egyáltalán látunk majd valami pénzt. A bánya majd letermeli itt a bazaltot, aztán elmegy. Mi meg itt maradunk, ahogy eddig is.
Hasonlóan vélekedik Puporka Szilveszter is. A háza melletti szeméthalomra mutat, azt mondja, ezt is a sár hordalékából szedte ki, s hiába szállították el korábban a hulladékot, még másfél év elteltével is találni a lavina által idesorolt lomot.
A Hunyadi utcában több, csonkán meredező, tető és nyílászárók nélküli vályogviskót is találunk. Ezeket a tulajdonosaik bontották szét, miután eladták az ingatlant a bányavállalatnak, s a faluba, vagy a szomszédos Sirokba költöztek innen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által alapított, s a kormány által is támogatott MR Lakásalap Nkft., segítségével. A lakásalap birtokában lévő, vagy a szervezet által megvásárolt házat az így kiköltözött családok vagy tartós bérletre kapták meg, vagy „lízingelik”, s a futamidő lejártával tulajdonosai lesznek majd az ingatlannak. Az eladott telepi ingatlan – amelyért helyi információink szerint nagyjából három-négy millió forintot kaphattak a bányától, azzal a feltétellel, hogy lakhatatlanná teszik, nehogy valaki később beköltözzön ugyanoda – árát egyfajta önrészként berakhatták az új, komfortosabb otthonuk törlesztésébe, ezzel is csökkentve a havi díjat.
– Három család élt ezzel a lehetőséggel a sárlavinával érintettek közül – mondta lapunknak Nagy Sándor, a kétezer-ötszáz fős falu polgármestere. – Így a szegregátumból is ki tudtak kerülni: ők azok, akik valamilyen rendszeres jövedelem birtokban vállalni tudták a havi díjfizetést. A telepi romák közül sokan csak feketén dolgoznak, napszámban, az erdőn vagy építkezéseken, s mivel rendszerint van valamilyen közműtartozásuk, nem is akarnak bejelentett, rendes munkát, mert abból azonnal levonnák az adósságaikat.
Recski sárlavina: a károsultak ügye alig mozdult előreMegkérdeztük a polgármestert, mi lett a kormány által a károsultak lakhatását megoldani célzó 500 millió forintos, a falunak korábban ígért kerettel. A válasz egyszerű és lakonikus volt: semmi. Szavai szerint „nem volt mire” támogatói szerződést írjanak, a katasztrófavédelem felmérése szerint ugyanis a sárlavinában nem sérültek meg a házak, nem lettek rosszabbak, mint korábban, így egy takarítás után a többség visszaköltözhetett a saját házába. Mindezek ellenére a falu vezetője elvárt volna valamilyen erkölcsi kártérítést a bánya részéről, azért a stresszért és rémületért, amit a veszélyhelyzet okozott az ottaniakban. Ezt megerősítette Lacatusu Emanuelné, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese is, aki szerint már az is visszatetszést keltett a helyiekben, hogy a bánya még eltakarítani sem volt hajlandó a sarat, azt a falunak kellett megtennie. Ha esik az eső, a gyerekek most is csupa sarasan mennek iskolába, óvodába, mintha még mindig csúszna le valami fentről. Hozzátette: ha nem romákra zúdul a sár, jobban odafigyeltek volna a hatóságok, s ha a sárlavina a falu belsejében, nem pedig a legszegényebb, leginkább romák lakta részen történik, talán a közvéleményt is jobba felrázza, milyen helyzetbe kerültek egy bánya hibájából a legkiszolgáltatottabb családok.
Csak a véletlenen múlt, hogy nem történt tragédia
A kártérítési perek jelenleg előkészítő szakban tartanak, s benyújtásuk függ attól is, mi lesz a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság által a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult, s immáron másodszor is megszüntetett büntetőeljárás miatt benyújtott vagy benyújtás előtt álló panaszokkal – mondta lapunknak Balogh Szabolcs, a károsult családok egy részét képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. Hozzátette: álláspontjuk szerint igenis fennállt a közvetlen veszély akkor is, ha ténylegesen nem sérült meg senki, ez ugyanis csak a véletlenen múlt. Tény, hogy egy bányaüzemről, az ott szabálytalan mennyiségben kitermelt és tárolt meddő egy heves esőzés következtében úgy ráomlott a nagyközség egy részére, hogy onnan a katasztrófavédelemnek kellett kimenekítenie 17 családi házból 48 embert. Nyolcvan centiméter magasságban áll bent a lakóházakban az iszapos sár, s utána napokig lezárták még az utcát.
Szavai szerint a rendőrség elzárta őket és ügyfeleiket az információktól, nagyon szűkösen, többszöri kérésre ismerhették csak meg a bányaszakértői véleményt, és az érintett házakra vonatkozó ingatlanforgalmi szakértői véleményeket. A nyomozást megszüntető határozatból derült ki, hogy a bányaszakértő írásban benyújtott szakvéleményében egyetértett a bányakapitányság által megállapítottakkal abban, hogy a bánya szabálytalanul működött, a működési engedélytől eltért, s olyan területen is elkezdte a kitermelést, ahol még nem lehetett volna, illetve hogy a bányahatáron kívül helyezte el a meddőt. Később ezt a szakértőt a rendőrség meghallgatta személyesen, de erről szintén nem kaptak értesítést, annak ellenére, hogy törvény adta joguk lett volna ezen részt venni, kérdezni, pontosítani.
A nyomozást megszüntető határozatból derült ki az is, hogy a rendőrség vizsgálta más bűncselekmények – közveszélyokozás, természetkárosítás – lehetőségét,
ám ehhez olyan magánembert, és nem szakértőt kérdeztek meg tanúként, aki a bánya működése előtt az engedélyezési dokumentációhoz a környezetvédelmi hatástanulmányt készítette, vagyis gyakorlatilag a bánya érdekében járt el. Így nem meglepő, hogy szerinte a bánya esetében nem merült fel környezet- vagy természetkárosítás, amit a rendőrség elfogadott.
Mindezek miatt az ügyvédi iroda nem csak panaszt nyújt be a büntetőeljárást megszüntető határozat ellen, de elfogultsági kifogást is előterjeszt, hisz szerintük ha egy illetékes nyomozóhatóság egy nyilvánvalóan bűncselekménynek tűnő ügyben ennyire nem akarja a nyomozást érdemben lefolytatni, attól nem várható el, hogy objektíven és elfogulatlanul vizsgálja ki az ügyet.
