Eddig több mint kétszáz helyi roma nemzetiségi önkormányzat és hetven, nem kizárólag roma civil szervezet csatlakozott az általános amnesztia érdekében indított petícióhoz – számolt be lapunknak a kezdeményező, Rafael Lion. A Szegeden élő roma jogász (hivatalos nevén: Rafael Balázs Leándrosz) közölte, hogy már kétezernél is jóval többen jelezték, önkéntesként részt vesznek majd a petíciónak nyomatékot adó aláírásgyűjtésben.
Nemrég elsőként a Népszava adott hírt arról, hogy Rafael Lion az Országgyűléshez elnökéhez, Kövér Lászlóhoz készül fordulni. Javaslata szerint azok, akiket életellenes vagy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt ítéltek el, nem részesülnének közkegyelemben. A többiek esetében a büntetés utolsó két évét engednék el, ha pedig a hátralévő rész két évnél kevesebb, az elítélteket azonnal szabadon engednék. Rafael Lion már azt is eredményként könyvelné el, ha kiterjesztenék az úgynevezett reintegrációs őrizet intézményét.
A kezdeményezés elindításában szerepet játszott, hogy elnöki kegyelmet kapott a bicskei pedofilügyben elítélt Kónya Endre igazgatóhelyettes, valamint a terrorcselekmények miatt elítélt szélsőjobboldali Budaházy György és több társa. Bár Budaházy szabadon engedését a Mi Hazánk győzelemként ünnepelte, az általános amnesztiáról szóló petíciót a párt határozottan ellenzi.
Általános amnesztiát szeretne Magyarországon egy roma petíció, rengetegen támogatjákToroczkai László, a Mi Hazánk elnöke bejelentette: „Meg fogjuk akadályozni ezt az őrült tervet!” Az, hogy a kezdeményezés ennyire népszerű a cigányság körében, szerinte sokat elárul az integráció sikertelenségéről. Rafael Lion példája számára annak bizonyítéka, hogy téves az a politika, amely „pozitív diszkriminációt is alkalmazva egyetemre akarja küldeni a cigányokat”.
Adorján Béla, a Jobbik elnöke arra szólított fel, hogy „védjük meg magunkat a bűnözőktől”. Pártja – amely kezd emlékeztetni régi önmagára – ellen-aláírásgyűjtésbe kezdett, tiltakozva a „bűnözők szabadon bocsátásának” ötlete miatt.
Rafael Liont nem rettentette el a két párt reagálása. „Küzdenek a radikálisok szavazataiért, próbálnak egymásra licitálni. Felvesszük a kesztyűt, megyünk tovább a saját utunkon” – jelentette ki. Hozzátette: Toroczkai Lászlóval szívesen vitatkozna a témáról. Ezért nyilvános vitára hívja a Mi Hazánk elnökét. Toroczkai kérdésünkre elmondta, hogy elvileg mindenkivel kész vitatkozni, de ebben a konkrét esetben ezt senki ne vegye ígéretnek, előbb még szeretne tájékozódni.
A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) nem állt ki a petíció mellett. A testületben nagy többséget alkotnak a Fidesszel szövetséges Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) képviselői. Az MROÖ nemrég tartott közgyűlésén – ahogyan azt tudósításunkban írtuk – Aba-Horváth István elnöke úgy fogalmazott: bár emberileg megérti a kezdeményezést, az országos önkormányzat nem tud jogi kérdésekbe beavatkozni.
Forrnak az indulatok az amnesztia körül, „jobban fel vannak hergelődve” a romák a börtönökben, mint a pápalátogatás előtt voltakMárpedig – folytatta – a „jogászok harcán” fog múlni, hogy a petíció sikeres lesz-e. Aba-Horváth azt kérte, mindenki egyénileg maga döntse el, aláírja-e a kezdeményezést. Arra a veszélyre is figyelmeztetett, hogy a cigány közösségen belül egymásnak feszülhetnek az indulatok.
Később, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva már tényként állapította meg, hogy még el sem kezdődött az aláírásgyűjtés, mostanra megannyi vitát, jogi szembenállást és gyűlöletet is szított. Aba-Horváth István nem látja reális esélyét az általános amnesztiának, a felelősség viszont a kezdeményezőt terheli, ha „most még nem is tudja felmérni ennek súlyát”.
Az említett közgyűlésen felszólaló Dancs Mihály, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője is hasonló következtetésre jutott. Úgy vélte, miközben „fel vannak hergelődve” a romák a börtönökben, csekély a valószínűsége annak, hogy nem egészen másfél évvel a parlamenti választás előtt bármilyen színezetű kormány meghozna egy ilyen, a szavazók többsége számára feltehetően népszerűtlen döntést. Sztojka Attila romaügyi államtitkár, fideszes parlamenti képviselő még mindig nem válaszolt kérdéseinkre.
Rafael Lion úgy látja, a cigányságot nem egy olyan petíció osztja meg, amelyről mindenki szabadon eldöntheti, aláírja-e vagy sem, hanem például az, hogy az országos önkormányzat majdnem 19 millió forintért vásárol kisbuszt. „Nem tudom, melyik cigánytelepre akarnak ezzel bemenni, és melyik cigánytelepen nem fogják azt gondolni, hogy a roma vezetőink nagy jólétben élnek” – jegyezte meg.
Bár Rafael Lion eredetileg 100 ezer aláírásgyűjtés összegyűjtését tervezte, olyan nagy érdeklődést tapasztalt, hogy most már a félmillió aláírás elérését tekinti céljának.
Korábban úgy volt, hogy az aláírásgyűjtés múlt héten elkezdődik. Az időpont kicsit csúszik ugyan, de Rafal Lion tájékoztatása szerint az aláírások gyűjtése rövidesen valóban elindul
