Leálltak a katari fővárosban a január 19-én aláírt tűzszüneti megállapodás második szakaszára való áttérés részleteiről folyó tárgyalások, egyelőre teljes bizonytalanság övezi a jövőt. Az újabb válság azt követően kezdődött, hogy hétfőn a Hamász felmondta a túszok szombaton esedékes szabadon engedését, mire Donald Trump amerikai elnök pokollal fenyegette meg Gázát és a saját közel-keleti megbízottja által is elfogadott dohai megállapodással szembemenve azt követelte, hogy ne csöpögtetve, hanem egyszerre engedje el a palesztin terrorcsoport az összes, még a fogságában lévő izraeli túszt.
Bár a meggyengült Hamásznak sem érdeke a háború gyors kiújulása, várható volt, hogy valamit lépni fog válaszként Trump február 4-én bedobott, a gázai lakosok kitelepítésével járó újjáépítési ötletével, a közel-keleti Riviéra megvalósításával amerikai fennhatóság alatt. A terrorcsoport végül hétfőn jelentette be, hogy felfüggeszti a túszok szabadon bocsátását, arra hivatkozva, hogy Izrael megsérti a tűzszünetet és nem enged be elegendő segélyszállítmányt Gázába.
Donald Trump nyíltan kijelentette, hogy az amerikai hatalomátvétel után nem engedné vissza a palesztinokat a Gázai övezetbeEzt Izrael cáfolja, de ezúttal még az al-Dzsazíra katari pánarab hírtelevízió is a segélyek áramlásáról számolt be. Szerdai helyszíni tudósításuk szerint a Rafah közeli egyiptomi-gázai Kerem Shalom határátkelőn folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok, amelyek orvosi ellátmányt, lisztet és élelmiszert visznek Gázavárosba. Az al-Dzsazíra szerint az ENSZ-ügynökségek azt közölték, hogy a tűzszünet életbe lépése óta több mint 12600 teherautó szállítmány érkezett a Gázai övezetbe, ami több mint 32000 tonna segélyt jelent. A gázai humanitárius helyzet ennek ellenére még mindig nagyon súlyos, a humanitárius szállítmányok mértéke nem felel meg a szükségleteknek. Az ENSZ humanitárius ügynöksége (OCHA) szerint január 1-je óta 2369 gyermeket kezeltek akut alultápláltság miatt Gázában.
A tűzszüneti megállapodás értelmében Izraelnek napi 600 segélyszállító teherautó bejutását kellett volna engedélyeznie, de a Hamász tisztviselők szerint csak 70 százalékuk jutott át a határon. Az elmúlt napokban azonban az izraeli médiában olyan beszámolók jelentek meg miszerint a Gázát uraló terrorcsoport, akárcsak korábban, visszaél a segélyszállítmányokkal, lefoglalja azokat, majd egy részét pénzért értékesíti a nyomorgó gázaiaknak, miközben ő maga jelentős bevételi forráshoz jut ekképpen.
Az előállt új helyzetben Benjamin Netanjahu biztonsági kabinetje kedden négy órás válságülés után jelentette be, hogy amennyiben szombaton nem engedik szabadon a túszokat, az izraeli hadsereg (IDF) újraindítja a gázai hadműveletet. De hogy mit akar most a Netanjahu-kormány, az egyelőre senki számára nem egyértelmű. Trump ugyanis a túszok fokozatos átadását (és ezzel együtt az IDF fokozatos kivonulását a gázai övezetből) előirányzó háromfázisú tűzszüneti megállapodást írta felül azzal, hogy minden túsz azonnali átadását követelte. Ez egybecseng a hozzátartozók szervezeteinek kérésével, de ha ezt hirtelen Izrael is követeli, az a megállapodás felmondását jelentené részéről. Ezért is mind a válságkabinet közleménye, mind Netanjahu kedd késő esti videós nyilatkozata kétértelműen fogalmaz, általában a túszok szabadon engedéséről beszél, nem pontosítva, hogy az eredeti elképzelés végrehajtását vagy a trumpi ultimátum nem teljesítését tartja a háború újraindítása feltételének. A The Times of Israel lap véleménycikkében úgy fogalmazott tegnap: „A kabinet eredetileg a jelenlegi túszegyezmény megtárgyalására készült, de ehelyett kénytelen volt Izrael valódi miniszterelnökéhez, Trump elnökhöz igazodni. A megbeszélés – és különösen a találkozó után nyilvánosságra hozott bejelentések – jól illusztrálták, hogy Izrael politikai vezetése most lábujjhegyen halad át a Washingtonból hulló esőcseppeken”.
Benjámin Netanjahu: Ha a Hamász nem adja vissza a túszainkat szombat délig, véget ér a tűzszünetA tűzszünet jelenlegi első szakaszában 17 túszt kell még visszakapnia Izraelnek, közülük kilencről feltételezik, hogy még életben van. A múlt szombaton elengedett túszok állapotával való szembesülés után azonban egyre nagyobb az aggodalom, hogy egyáltalán hányan élhetnek még. Így a túszok kiszabadításáért harcoló szervezetek egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak a Netanjahu-kormányra, köreikben, akárcsak az izraeli társadalom nagyrészében pánikot okozott a tűzszünet felfüggesztése. Mindazonáltal több, névtelenül nyilatkozó magas rangú kormányzati forrás arról beszélt különböző izraeli médiáknak, hogy Izrael valójában az összes túsz szabadon bocsátását követeli, a kormány ragaszkodik Trump bejelentéséhez.
A tét folyamatosan nő, a helyzet folyamatosan változik, a hadsereg vezetése pedig nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a szaporodó fenyegetések hálója nagyon megnehezíti a túszok kiszabadítását.
Ám amint a The Times of Israel írta, egyes miniszterek Trumpot a Messiás helyetteseként emlegették és, úgy vélik, hogy az amerikai elnök ultimátuma működni fog, mert mint az egyikük fogalmazott „Ez a Közel-Kelet nyelve”. A nyilatkozatból azonban az is kiderül, abban nem bíznak, hogy szombaton minden túsz szabadulni fog. „Meggyőződésem, hogy a következő szombaton három túszt fogunk visszakapni, talán még többet is”, mondta a lapnak az egyik tisztségviselő. A Haaretz ugyanakkor főcímben azt közölte tegnap, Benjamin Netanjahu veszélyezteti a tűzszünetet.
A Hamász felfüggeszti a túszmegállapodást IzraellelMindeközben a Becalel Szmotrich szélsőjobboldali pénzügyminiszter, aki kilépéssel, azaz a kormány megbuktatásával fenyegeti Netanjahut, ha nem indítják újra a gázai háborút és nem folytatják azt a Hamász teljes megsemmisítéséig, már arról beszélt a sajtónak, hogy megkezdték Donald Trump gázai kitelepítési tervének előkészítő munkálatait.
Az izraeli és az arab médiában megszólaló elemzők zöme egyetért azzal, hogy az elkövetkező 24 óra sorsdöntő lesz a Közel-Kelet és a 495 napja tartó háború szempontjából. Az Al Dzsazíra és az Al Arabija hírtelevíziók úgy tudják, a közvetítők – Egyiptom és Katar – teljes erővel próbálják megmenteni a tűzszünetet, meggyőzni a Hamászt a túszok szombati szabadon engedéséhez. Ehhez a terrorcsoportnak pénteken át kell adnia a szabadulók névsorát, addig eredményt remélnek a közvetítők.
A helyzetet tovább súlyosbítja Trump gázai újjáépítési ötlete, amelyhez az amerikai elnök mereven ragaszkodik, annak ellenére, hogy minden palesztin szervezet, a két érintett ország és az arab világ egységesen elutasítja azt. II. Abdullah jordán királyt kedden fogadta Trump Washingtonban, a találkozó utáni sajtótájékoztatón pedig egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. A jordán uralkodó változatlanul elutasította a palesztinok áttelepítését, de jelezte, hogy 2000 gázai gyereket átvesznek kezelésre. Az amerikai elnök ennek ellenére arról beszélt, hogy Gázát elképzelése szerint építik újjá, a kitelepített lakók pedig biztosan nagyon boldogok lesznek ott, ahová kerülnek, hiszen jobb körülmények között fognak élni. Trump ugyanakkor már nem fenyegetőzött Jordánia és Egyiptom amerikai katonai segélyének visszavonásával, azt állította, meg tudnak majd egyezni. Amire azonban kevés az esély. Abdel Fatah esz-Szíszi egyiptomi elnök ugyanis lemondta jövő hétre tervezett washingtoni útját, az Al Dzsazíra szerint meg nem határozott időpontra. Az egyiptomi külügyminisztérium pedig tegnap közleményben tudatta, hogy Egyiptom együtt akar működni az Egyesült Államokkal, hogy „tisztességes megoldást találjanak a palesztin ügyre”. Kairó rövidesen egy átfogó, az Arab Ligával egyeztetett tervet mutat be a Gázai övezet újjáépítésére, a palesztinok helybenmaradásával és jogaiknak tiszteletben tartásával.
A politika megöli a béke esélyét
A nemzetközileg legnagyobb befolyással bíró arab hírforrás, az al-Dzsazíra is arról írt, hogy Izraelben a többség támogatja a Trump által javasolt gázai etnikai tisztogatást jelentő tervet, az izraeli média viszont inkább megosztottságot és kételyt tükröz e téren. A katari hírtelevízió szerint ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás fenntartásának, a túszok kiszabadításának is nagy a támogatottsága.
A Népszava megkérdezte az Izraelben élő Ramonat, aki újságíróként, tudósítóként érkezett az országba, jelenleg angoltanárként dolgozik, hogyan látszik ez a részben kívülálló számára. Elmondása szerint természetesen az izraeliek túlnyomó többsége azt szeretné, ha a túszok hazatérnének. De a helyzet nem egyszerű. Az izraeli politikában káosz van, és ez tükröződik a társadalomban is, tette hozzá.
– Egyrészt az emberek fel vannak háborodva és meg vannak döbbenve az Izrael és a Hamász között január 19-én létrejött megállapodás miatt, mert ugyanezt a megállapodást egy évvel ezelőtt a Netanjahu-kormány nem akarta elfogadni. Ez sok túsz életét megmentette volna, és talán más lett volna a helyzet az országban. Másrészt domináns az az érzés, hogy a kormány nem tesz eleget a Hamász fenyegetésének megszüntetése érdekében, és hogy nincs terv a háború befejezése utáni napra.
Közel másfél év háború kitörése után, amikor Gáza már csak egy romhalmaz, azt láthattuk, hogy a Hamász még mindig erődemonstrációkat tart és pszichológiai játékot űz a túszok átadásával. Ők szépen kijöttek az alagutakból, miközben a gázaiak élelem és fedél nélkül szenvednek, szánalmas helyzetben. Ha ehhez hozzávesszük jobboldali és szélsőjobboldali politikusaink nyilatkozatait, valamint Trump tévelygéseit, akkor egy olyan helyzetet kapunk, amelyből szinte nincs kiút. Az embereknek elegük van a háborúból, nem akarják, hogy a gyermekeik többé a fronton haljanak meg, de biztosak akarnak lenni abban is, hogy a jövőben nem lesz újabb október 7-e. Ha valaki rendezni fogja ezt a helyzetet, az megérdemli a Nobel-díjat”. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi esélyt lát a rendezésre, Ramona úgy vélekedett: „ A politikai játszmák tönkretesznek minden esélyt a békére. Amíg olyan miniszterelnökünk van, aki csak a saját érdekeivel törődik, és foggal-körömmel kapaszkodik a székébe, addig nem látok megoldást", szögezte le.
Mi teljesült és mi nem a dohai megállapodásból?
A január 19-én aláírt tűzszüneti megállapodás három rendezési fázist irányoz elő. Az első 42 napig tart, ezalatt a gázai terrorszervezetek 33 túszt engednek szabadon, minden szombaton néhányat. Az izraeli hadsereg az első túszok elengedése után megkezdi a fokozatos kivonulást Gázából, második héten megkezdődik a lakosok visszatérése Észak-Gázába és elindulnak a segélyszállítmányok az övezetbe. Izrael a civil túszokért fejenként 30, a katonákért 50 palesztin bebörtönzött foglyot enged szabadon, köztük súlyos terrortámadásokért elítélteket is.
Az eddigi feltételek teljesültek.
Jelenleg 76 túszt tartanak még fogva az övezetben – közülük többen már nem élnek. Az első fázisban szabaduló 33 túsz közül eddig 16 térhetett haza, emellett öt thai állampolgárt is egy külön megállapodással. Az első szakaszban még 17 túsznak kellene szabadulnia, közülük kilencen már nem élnek. Ezután is még 59 túsz marad a Hamásznál, eddigi ismeretek szerint talán húszan vannak még életben.
A második fázisban minden alkalommal 3 túsz szabadul, az utolsó héten pedig 11, majd megkezdődnének a végleges békeszerződést előkészítő tárgyalások. A harmadik fázisban a 2023. október 7-i terrortámadás idején Gázába hurcolt izraeli holttesteket és a háború alatt az övezetben meghalt túszok maradványait adnák át. Ekkora az izraeli hadsereg teljesen kivonul és megkezdődne Gáza újjáépítése.
