Az amerikai alelnök, J.D. Vance még vasárnap meghökkentő bejegyzést tett közzé az X-es közösségi médiás felületén. A bírák – így Vance - nem jogosultak irányítani a legitim végrehajtó hatalmat, ahogy egy tábornoknak sem mondhatják meg hogyan vezesse csapatait egy háborúban, ez ugyanis illegitim lenne.
Hogy az üzenetben rejlő fenyegetés mennyire nem lehet félvállról venni, azt a Legfelsőbb Bíróság tavalyi év végi jelentésében maga John Robert főbíró fogalmazta meg. Az elmúlt években a politikai élet teljes spektrumában feltűntek olyan választott képviselők, akik szövetségi bírói ítéletek nyílt figyelmen kívül hagyásának lehetőségét sugallták, írta Roberts. Ezek a veszélyes felvetéseket, bármilyen elszórtan is jelentkeznek, el kell utasítanunk, szólt a főbíró álláspontja.
A Yale jogi karán diplomát szerző Vance jogi patikamérlegen kimért mondatai tipikus példája annak, amikor egy kijelentés a törvény formai követelményeinek eleget tesz ugyan, ám annak szellemét sérti vagy legalábbis feszegeti annak kereteit. Sokatmondó adalék, hogy az alelnök felesége, Usha Vance korábban pontosan John Roberts főbíró jogi titkáraként dolgozott, amely hivatal különösen nagy szakmai presztízzsel bír az amerikai jogász szakmában. Meglepő lenne tehát, ha egy ilyen provokatív politikai üzenet világba kiáltása előtt Vance nem egyeztetett volna eminens hitvesével. Ezt a gondolatot már én, hanem a Harvard jogi karának professzora, Noah Feldman fogalmazta meg a PBS csatorna Amanpour & Co című műsorában.
A jogi formulákon túl a tény még tény marad: Donald Trump az alkotmányban megfogalmazott hatalmi ágak szétválasztása helyett a végrehajtói hatalom túlsúlyát kívánja megvalósítani második elnöksége idején.
Erről szólt a január végi hivatalba lépése után a szövetségi intézmények (oktatási minisztérium, környezetvédelmi minisztérium, fogyasztóvédelmi hatóság, stb.) dolgozóinak járó fizetések és juttatások a Menedzsment és Költségvetési Irodán (OMB) keresztüli befagyasztása, ahogy a 14-ik alkotmánykiegészítésben foglalt születési jogon járó állampolgárság ideiglenes korlátozása is, amely szerint az országban illegálisan vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lévő szülők gyermeke születésekor nem kapna alanyi jogon amerikai útlevelet. Mivel a szövetségi kifizetésekről a kongresszus törvényt fogadott el, az állampolgárság kérdését pedig a jogforrási hierarchiában a törvénynél is magasabb rendű alkotmány szabályozza, ezért az elnöknek nincs lehetősége ezek módosításáról vagy megszüntetéséről saját hatáskörében dönteni. Így előbbi elnöki rendelet végrehajtását még január végén a Washington D.C., utóbbit pedig szintén ekkor egy Seattle-i, később pedig egy Maryland-i szövetségi bíró blokkolta.
Hasonló alkotmányos patthelyzet lehetőségét veti fel az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, a USAID számára a kongresszus által megszavazott források befagyasztása. A Trump-kormányzat mellett formális minisztériumi kereteken kívül működő Kormányzati Hatékonysági Hivatal (DOGE) ideiglenes hozzáfért a szövetségi pénzügyminisztérium kifizetéseket bonyolító szerveréhez is, hogy az általuk ideológiailag vagy praktikusan feleslegesnek tartott támogatásokat leállítsák. Vasárnap egy manhattani szövetségi bíró ítélete parancsolt megálljt az Elon Musk vezette huszonéves csodagyerekekből álló csapatnak, hogy továbbra is hozzáférésük legyen a minisztérium online kifizetési rendszeréhez. A rendszerbe történő esetleges meggondolatlan beavatkozásuk ugyanis milliárdos károkat is okozhatott volna a szövetségi államnak.
A kongresszus által megítélt források elnöki visszatartása vagy a Legfelsőbb Bíróság ítéletével való szembeszegülés nem példátlan az amerikai történelemben. Előbbit 1972-ben Richard Nixon, utóbbit 1832-ben Andrew Jackson elnök kísérelte meg. Az amerikai demokratikus intézményrendszer kiállta ezeket a próbákat. Donald Trump második elnöksége egy újabb, 21-ik századi kihívást intéz az amerikai alkotmányos rendszer felé.
