bíróság;per;börtön;kártérítés;Tiszalök;látássérült;

- Kártérítést ítéltek meg egy látássérült férfinak, miután lépcsőztették és emeletes ágyat adtak neki a tiszalöki börtönben

Azután kért segítséget egy jogvédő szervezettől, hogy az orvosi ellátása után gúnyt űztek belőle.

Vak rabként lépcsőt kellett másznia, a liftet nem használhatta, volt, hogy emeletes ágyat kapott és mindenhova a zárkatársai kísérgették, mert a börtönőrök nem segítettek neki – erről beszélt az RTL Híradónak az a 98 százalékban látássérült férfi, akit még 2019-ben küldtek a tiszalöki börtönbe csalásért.

A férfi az elmúlt években nyomkövetővel a lábán otthon lehetett, mint mondta, azért beszél most először nyilvánosan a történtekről, mert feltételesen szabad lett.

Szavai szerint hiába jelezte a börtönben, hogy látássérültként nagyobb segítségre szorul, nem vették komolyan a fogyatékosságát. Sokszor becsmérelték is a bv-sek, „egyszerűen nem is hitték el elsőnek, hogy nekem ennyire rossz a szemem”. Hozzátette, azután kért segítséget egy jogvédő szervezettől, hogy az orvosi ellátása után gúnyt űztek belőle. „Hozzábilincseltek a radiátorhoz a szájsebészeti klinikán itt Debrecenben, mondván, hogy el ne szaladjak” – fogalmazott.

A panaszát első fokon elutasították, de másodfokon már neki adtak igazat.

A bíróság szerint hibázott a börtön, amiért ugyanúgy kezelték őt, mint a látó fogvatartottakat, ezzel emberi méltóságát súlyosan megsértették.

A Büntetés-végrehajtás a Kúriához fordult felülvizsgálatért, de azt elutasították, így a BV-nek kétmillió forintos kártérítést kellett fizetnie, és bocsánatkéréssel is tartozott.

A BV Országos Parancsnoksága az RTL Híradó megkeresésére leszögezte, hogy a fogyatékkal élő fogvatartottaknak is biztosítja a megfelelő elhelyezési körülményeket, ehhez országszerte 85 akadálymentes zárka áll rendelkezésre, és ezek nemcsak a mozgásában korlátozott, hanem a látássérült fogvatartottak elhelyezésére egyaránt alkalmasak. Hozzátette, amint értesült a látássérült rab panaszáról, a férfit olyan intézetbe szállították át, ahol a „speciális igényeinek” megfelelő elhelyezés biztosított volt.

Egyelőre nincs jogi alapja annak, hogy civil szervezetek akár pályázat útján ne fogadhatnának el külföldről támogatást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal mégis megfenyegetett 33, elsősorban a női jogok, a gyermekvédelem, a szociális munka megerősítéséért dolgozó egyesületet. A Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb szabályokat sürget.