A 27 EU-tagország egyhangú döntését előíró elvre hivatkozva Magyarország nevében az Orbán-kormány szombaton megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit Ukrajnával – derül ki az Ukrainszka Pravda cikkéből.
Azt, hogy mi történt, Olha Sztefanisina ukrán igazságügyi miniszter, EU-integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes beszélt a müncheni biztonsági konferencián. A politikus a Ukrainian Lunch nevű szombati panelbeszélgetésen először csak annyit árult el, hogy egy ország „éppen tegnap” akadályozta az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. Később újságírói kérdésre árulta el, hogy Magyarországról van szó. Korábban így értesült a lengyel RMF24 portál is.
A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdésén túl nem egészen világos, hogy miért, de az Orbán-kormány ki nem állhatja Ukrajnát, illetve azt a kijevi vezetést, amelyik csaknem három éve védekezik az agresszor Oroszország ellen a Vlagyimir Putyin parancsára elindított háborúban. Orbán Viktor korábban is ellenezte már Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését és az országnak nyújtandó pénzügyi segélyről szóló megállapodást is. A miniszterelnök évek óta orosz szájíz szerint beszél az orosz-ukrán háborúról, következtetése mindig az, hogy Ukrajna úgysem győzheti le Oroszországot, és eleve csak nyugati támogatással tudja tartani magát. Nevezte már Ukrajnát senkiföldjének, 2023 áprilisában pedig pénzügyileg nem létező országnak is. Ez lehet az oka, hogy egy 2024. februári felmérés szerint az ukránok több mint fele, 52 százaléka ellenséges államnak tartja Magyarországot.
Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a elindítására, az első fejezetek megnyitására Ursula von der Leyen tett ígéretet a magyar EU-elnökséget záró sajtótájékoztatón. Ezek az első fejezetek a jogállamiságról, illetve adminisztrációs reformokról szólnak, Magyarország azonban azt szeretné, hogy egy harmadik rész, a kisebbségek jogai is szerepeljenek közöttük.
