Ahogyan az az új amerikai alelnök szándékában állhatott és várható volt, az Egyesült Királyságban is felhördülést okoztak JD Vance pénteki, a müncheni biztonsági konferencián tett megjegyzései. Az alelnöknek az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal szembeni támadása Londonban legfeljebb a feltörekvő Reform UK pártnak szerezhetett elégtételt. Vance az illegális bevándorlás megfékezésére szólította fel a kontinenst, hozzátéve, egyetlen választó sem szavazott arra, hogy milliók előtt nyíljanak meg a zsilipek". Külön az Egyesült Királyság felé fordulva azt kérdezte: – Tudják, mire voksolt Anglia? A Brexitre és akár tetszik, akár nem, elfogadták azt. Elmondta, sok mindenben egyetért az ellenőrizhetetlenné vált migráció miatt megfogalmazott aggodalmakkal, de elfogadja, hogy nem mindenki ért vele egyet.
A szigetország politikai pártjait, de a közélet iránt érdeklődőket is meghökkentette, hogy az alelnök az európai vezetőket autokrata rezsimekkel hasonlította össze, és olyan alapvető értékektől való eltávolodással vádolta meg őket, mint a szólásszabadság. Különös példával illusztrálta mondanivalóját. Adam Smith-Connor volt brit katonát nemrég bűnösnek nyilvánította a bíróság és 9000 font pénzbírságra ítélte, amiért egy bournemouthi terhességmegszakítási klinikánál csendesen imádkozott, ahogy Vance idézte meg nem született fiáért, akit ő és volt barátnője évekkel ezelőtt elvetetett. Smith-Connort hosszasan győzködte egy rendőr, hogy vonuljon odébb, mert megsértette azt a pufferzóna törvényt, amely megtiltja az abortuszra érkező személyek befolyásolását célzó akciókat, köztük az imádkozást is, az intézettől 200 méter távolságon belül. Ha a 18 évvel ezelőtti közös döntést megbánó leszerelt katona nem akadékoskodott volna, 100 fontos büntetéssel megúszta volna és sok ezer fontot értő jogsegély-szolgálatot is más célokra lehetett volna fordítani.
A Downing Street hivatalosan nem kommentálta JD Vance-nek a szigetországra vonatkozó kritikáját. Sir Keir Starmer, akit Donald Trump már kétszer is nagyon kedves embernek nyilvánított, két héten belül a Fehér Ház vendége lesz, ezt megelőzően pedig nyilván nem keresi a konfrontációt. A The Telegraph idéz azonban egy meg nem nevezett kormányzati forrást, aki szerint mindez nagyon összetett problémák leegyszerűsített olvasata. Nem vagyunk elragadtatva. A The Times egy másik tisztviselőre hivatkozik, aki úgy véli, teljes őrültségről van szó, de őszintén szólva rosszabbat várt, mert Vance tiszta bolondnak látszik. Kevésbé tartotta magát vissza a Liberális Demokraták külügyi szóvivője, Calum Miller, aki a The Independent portálnak kijelentette, az Egyesült Királyság nem fogja hagyni magát megleckéztetni a politikai szabadságjogokkal kapcsolatban egy olyan elnök hű tanítványa által, aki megpróbálta aláásni az amerikai demokráciát és most Putyint méltatja. A brit emberek átlátnak ezen az álszentségen. A Zöldek parlamenti szóvivője egyszerűen bizarrnak és veszélyesnek minősítette az alelnöki beszédet.
A Labour kormány JD Vance beavatkozásától függetlenül, sokkal inkább a helyzet tarthatatlanságára és a jelenleg legnépszerűbb párt, a Reform UK nyomására reagálva, magától vezetett be a héten bevándorlási szigorításokat. A Határok biztonságáról, menekült- és bevándorlás-politikáról szóló, mérföldkő jelentőségűnek tekintett törvény részeként a jövőben az illegálisan, a La Manche-csatornán keresztül lélekvesztőkön vagy egyéb veszélyes módon, például kamionok csomagtartójába rejtve érkező migránsok nem jelentkezhetnek brit állampolgárságra, amikor annak eljönne az ideje. Bár a belügyminiszternek kivételes esetekben joga lesz a jelentkezőknek brit útlevelet biztosítani, erre várhatóan nagyon ritkán fog sor kerülni. Ha a könyörtelennek tűnő rendelkezést hosszú távon is betartják, még a menekültcsaládok ártatlan gyermekei sem élvezhetik majd a brit állampolgársággal járó biztonságot.
A The Observer szerkesztőségi kommentárja Colin Yeo bevándorlási ügyekre szakosodott ügyvédet idézi, aki szerint ezek a változások felérnek az Egyesült Királyság által az elsők között aláírt 1951-es menekültügyi konvenció megsértésével. A lap szerint nagy politikai kockázatokkal jár az ilyen, a Reform UK választóinak tett gesztus. A brit lakosság jelentős része, a múlt év júliusában a Munkáspártra szavazóknak pedig 62 százaléka támogatja, hogy érkezésük formájától függetlenül a menekült státuszra jogosultak teljesen beilleszkedhessenek a társadalomba. Könnyen előfordulhat, hogy sokan átpártolnak a Labourtől a LibDemekhez, vagy a Zöldekhez.
Február 10-i adatok szerint idén eddig 1500 személy érkezett kishajókon a szigetországba, míg a múlt évi teljes szám közel 40 ezer volt. A belügyi hatóságok az elmúlt hetekben nagy elánnal csaptak le illegális munkavállalókra, vietnámiak által működtetett manikűr-pedikűr szalonokba, vegyesboltokba, éttermekbe és autómosókba szálltak ki, és több mint 600 személyt vettek őrizetbe. A vétkesnek talált munkaadókra 60 ezer fontos (közel 29 millió forint) pénzbüntetés vár. Az esetek mögött gyakran állnak embercsempészek, akik hamis képet festenek jobb életet kereső ügyfeleiknek a rájuk az Egyesült Királyságban váró életkörülményekről és munkavállalási lehetőségekről.
