Amerikai és orosz tisztségviselők napokon belül tárgyalásokat kezdenek Szaúd-Arábiában Oroszország közel három éve tartó háborújának befejezéséről – jelentette szombaton a Politico és a Reuters egy amerikai törvényhozóra és a terveket ismerő két forrásra hivatkozva. Michael McCaul, a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke elmondta, amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff, a Fehér Ház közel-keleti megbízottja utazik Szaúd-Arábiába. (Witkoff már vasárnap odaindult.)
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint Marco Rubio előzőleg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetést, és rendszeres kapcsolattartásról állapodtak meg, hogy előkészítsék Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök mielőbbi találkozóját. (Erre egyes források szerint akár már a hónap végén sor kerülhet.)
Donald Trump, aki sokszor hangoztatta, hogy január 20-i hivatalba lépése után gyorsan véget vet az ukrajnai háborúnak, még szerdán felhívta Putyint és megegyezett vele, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek Oroszországgal, és erről Volodimir Zelenszkijt csak utólag tájékoztatta. A fejlemény sokkolta az európai szövetségeseket, miután ráébredtek, hogy kihagyhatják őket a tárgyalási folyamatból.
Aggodalmukat szombaton megerősítette Keith Kellogg, Trump ukrajnai megbízottja, aki egy müncheni panelbeszélgetésen bökte ki, hogy Európának nem lesz helye az asztalnál. Ugyanakkor arra biztatta az európai országokat, hogy a részvételükkel kapcsolatos panaszok helyett álljanak elő konkrét javaslatokkal, és fordítsanak több pénzt védelmi kiadásaikra. Mint utóbb kiderült, Washington kérdőívet küldött az európai kormányoknak arról, milyen fegyverekkel és csapatokkal tudnának hozzájárulni a Kijev által kért biztonsági garanciákhoz.
Donald Trump különmegbízottja kimondta, nem osztanak lapot az EU-nak az orosz-ukrán béketárgyalásokonMindez egy olyan hétre tette fel e koronát, amely alapjaiban rengette meg az észak-atlanti együttműködést, bizonytalanná téve az Európa számára eddig nyújtott amerikai biztonsági garanciákat. A Trump-kormányzat eljárása azért is megalázó, mert az Európai Unió maga is több mint 130 milliárd euróval támogatta Ukrajnát Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta.
Emmanuel Macron francia államfő szombaton rendkívüli uniós csúcsot hívott össze Párizsba, hogy meghatározzák Európa további teendőit ebben a helyzetben.
Rendkívüli csúcstalálkozót tart az Európai Unió, mert kihagyják az orosz-ukrán béketárgyalásokbólVolodimir Zelenszkij, aki pénteken a müncheni konferencia helyszínén megbeszélést folyatott JD Vance amerikai alelnökkel, a találkozó után szinte leforrázva közölte, hogy Ukrajnát nem hívták meg a tárgyalásokra. Miután az ukrán elnök figyelmeztetett, hogy országa nem fog beleegyezni egy mások által diktált békeszerződésbe, s nem ül le tárgyalni Putyinnal, amíg a közös béketervet nem alakítanak ki a szövetségesekkel, amerikai tisztviselők azzal igyekeztek megnyugtatni Kijevet, hogy tárgyalóasztalhoz ülhet Oroszországgal és Amerika közvetít majd köztük. Rubio közölte ukrán kollégájával, hogy Washingtonnak nem áll szándékában távol tartani országát a tárgyalásoktól – mondták el diplomaták, akik jelen voltak a G7 csoport külügyminisztereinek müncheni találkozóján.
Szombati felszólalásában azonban Zelenszkij jelezte, nem tud ilyen meghívásról. Az ukrán elnök ugyanitt egy „európai hadsereg” létrehozására szólított fel. Azt mondta, Vance világossá tette számukra, hogy az Európa és Amerika közti régi kapcsolatnak vége, s a kontinensnek „ehhez kell alkalmazkodnia”.
– Legyünk őszinték. Most már nem zárhatjuk ki, hogy az Egyesült Államok nemet mond Európának egy olyan kérdésben, amely Európát fenyegeti
– hangsúlyozta.
Az amerikai tisztviselők a konferencián ragaszkodtak ahhoz, hogy csak a kitartó békéről fognak megállapodni, és Ukrajna is ott lesz az asztalnál. A Reuters müchnei összefoglalója szerint azonban a biztonsági konferencián részt vevő európai vezetők közül néhányan - a Csehszlovákia felosztásáról kötött 1938-as müncheni egyezményre utalva - nyíltan kijelentették, attól tartanak, hogy ismét az agresszorral való megbékélés kerül napirendre.
„Ahogy ma este itt állok Münchenben, nem tehetek mást, minthogy megkérdezem: Voltunk már itt korábban?” - mondta Kaja Kallas uniós külügyi vezető szombat este. Donald Tusk lengyel miniszterelnök vasárnap az X-en keresztül távolról szólt hozzá: „Történészként és politikusként ma csak annyit mondhatok: MÜNCHEN. SOHA TÖBBÉ”.
Megszólalt a vészcsengő
Az Európai Unió több vezető politikusa találkozik ma Párizsban, hogy reagáljanak a Trump-adminisztráció ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg szombati brüsszeli bejelentésére, miszerint az európai országok nem kapnak helyet az Ukrajnában zajló háború lezárását célzó tárgyalásokon.
A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot szavai szerint a „főbb európai országok” vitatják meg a kontinens biztonsági helyzetét ma a francia fővárosban, a találkozó összehívását Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezte. A külügyi tárca vezetőjének bejelentéséből nem derült ki egyértelműen, mely európai országok vezetői vesznek részt a találkozón, a Politico híradása szerint viszont Németország, Olaszország, Lengyelország, Dánia és a nem uniós tagállam Egyesült Királyság is ott lesz. Keir Starmer brit miniszterelnök „Európa biztonsága számára egy generációban egyszer előforduló pillanatnak” nevezte az előállt helyzetet. Jean-Noël Barrot azonban igyekezett csitítani a kedélyeket, kifejtve, hogy ilyen egyeztetésekre rendszeresen sor kerül és nem szükséges „dramatizálni” annak jelentőségét.
Radoslav Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en közzétett bejegyezésében megerősítette, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök is ott lesz a párizsi találkozón, amelynek célja, hogy „erőt és egységet sugározzunk”. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szintén az X-en húzta alá az idei Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia jelentőségét és azt, hogy Európa és Ukrajna nélkül azért sem képzelhető el a béketárgyalás, mert az annak eredményeként születő megállapodást az említett országoknak kell majd átültetnie a gyakorlatba.
Friedrich Merz, a mérsékelt konzervatív CDU/CSU kancellárjelöltje egy szombaton lezajlott müncheni panelbeszélgetésen kijelentette, hogy az európai védelmi kiadások felpörgetésében országa kiemelt szerepet fog vállalni. Németország stratégia pozíciót foglal el Európa szívében és nagyon sok dolog múlik rajtunk.
– Magunkhoz kell ragadnunk a vezető szerepet az EU-ban, ahogy tette ezt Konrad Adenauer és Helmut Kohl is, különös tekintettel az alapjaiban megváltozó transzatlanti kapcsolatokra. Hajlandó vagyok megtenni ezt
– ígérte a német kereszténydemokraták vezetője, utalva hidegháborús Európában egykor határozott kezdeményező szerepet vállaló nyugat-német kancellárokra.
Ezen felül Merz a Zelenszkijjel folytatott találkozója után arról is írt a közösségi médiás platformján, hogy Németország teljes mellszélességben felsorakozik Ukrajna mögött "és az erő pozíciójába kell segíteniük Kijevet, hogy igazságos béke születhessen". Merz is megismételte más európai vezetők álláspontját, miszerint „Európa erős és egységes támogatásával Ukrajnának helyet kell adni a tárgyalóasztalnál”.
Európai diplomaták az Euractiv hírportálnak úgy vélekedtek, itt az ideje, hogy Európa felvázolja saját stratégiáját arra az esetre, ha az amerikai törekvések „félrecsúsznának”. "Egységes álláspontot kell találnunk, méghozzá gyorsan, máskülönben azt kockáztatjuk, hogy a hangunkat nem hallják meg, vagy az csupán függelékként szerepel majd abban a megállapodásban, amelyet számunkra kötnek" - fogalmazott az egyik diplomata.
Macron elnök az X-en tegnap közzétett bejegyzésében már optimistább volt. „Ha Trump elnök tényleg meg tudja győzni Putyin elnököt az Ukrajna elleni agresszió leállításáról, akkor az remek hír. Azután egyedül az ukránok irányíthatják a tárgyalásokat egy szilárd és hosszan tartó béke érdekében. Mi segíteni fogjuk őket ebben a törekvésükben” - tette egyértelművé álláspontját a francia kormányfő.
Nem csak a háborúról lesz szó az amerikai–orosz tárgyalásokon
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombati telefonos megbeszéléséről szóló moszkvai közlés rávilágított, hogy az ukrajnai háború lezárása csak egy részét képezi majd az amerikai-orosz tárgyalásoknak. Az orosz külügyi tárca szerint a találkozókon szó lesz a háború miatt Oroszországra egyoldalúan kivetett amerikai szankciók felszámolásáról is. Lavrov és Rubio emellett „kifejezték kölcsönös készségüket arra, hogy együttműködjenek a sürgető nemzetközi kérdésekben, beleértve az Ukrajna körüli rendezést, a Palesztina körüli helyzetet és általában a Közel-Keletet”, és arról is tárgyaltak, hogyan lehetne gyorsan javítani „az orosz diplomáciai képviseletek működésének feltételeit” az Egyesült Államokban. Mindez aligha meglepő azután hogy Donald Rump csütörtökön kijelentette, Oroszországnak újra csatlakoznia kellene a G7 csoporthoz, a fejlett demokráciák gazdasági és politikai fórumához.
