Bár az Országyűlés mondja ki a végső szót, ám a parlament igazságügyi bizottsága nem támogatta a Magyarországon élő vietnamiak kérését, hogy honos népcsoport lehessenek. A szabály az szabály – tárta szét nagy sóhajjal a karját a bizottság egyik kormánypárti tagja az ülés végén. Mint Vejkey Imre (KDNP) bizottsági elnök elmondta: „bármennyire is szeretnénk, így nem tudjuk támogatni ezt a kérelmet”. Az elnök hozzátette, „az itt élő vietnámiakról csak pozitív dolgokat tudunk mondani, azonban egy dolog a diplomácia, más dolog a törvény”.
Vejkey Imre arra utalt, hogy a hatályos szabályozás szerint legalább száz év után lehet egy népcsoportot honossá nyilvánítani. (A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint nemzetiség minden olyan, Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére irányul. Szükséges az is, hogy legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár kezdeményezze a honos népcsoporttá nyilvánítást). A Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye szerint azonban az említett időkorlát még nem telt le. A Freund Tamás elnök által aláírt MTA-levél szerint a vietnámiak a 60-as években jelentek meg Magyarországon, ám a számuk még a rendszerváltozás idején sem haladta meg a félezret, továbbá meglehetősen elszigetelten, zárványközösségként éltek. Ezt maga a kezdeményező sem vitatta a bizottság előtt. A honosítási kérvényt Phung Kim San magánszemély nyújtotta be tavaly augusztusban, és az ezer aláírás is összegyűlt, amit tavaly ősszel a Nemzeti Választási Bizottság elfogadott és hitelesített.
A parlamenti testület előtt Phung Kim San – magyarul – arról beszélt: az első vietnámi diákcsoport 1949-ben jött Magyarországra, majd 1965 után is sok vietnámi diák fordult meg nálunk, és sokan itt is maradtak, majd családegyesítés révén még több hozzátartozójuk települt át. Sőt, szerinte előfordulhat, hogy már korábban is voltak vietnámiak az országban, mert - szavai szerint - a „Nagy-Magyarország idején ide érkező francia csapatok között is lehettek vietnámiak”. (Itt feltehetően az antant erők részeként ideérkezett franciákra gondolt). Azt mondta, ma úgy hétezer vietnámi élhet Magyarországon, nagyjából a felük már magyar állampolgár. - Igen aktívak az üzleti életben, csak Budapesten hatvan vietnámi étterem van, és akad olyan vietnámi cég is, amelynek több ezer alkalmazottja van – tette hozzá Phung Kim San, akit a vietnámi nagykövetség egyik tisztségviselője is elkísért a bizottsági ülésre.
Magyarország ma szegényebb lett egy álommal, nem alkothatnak nemzetiséget a szkítákA legutóbbi népszámlálás szerint Magyarországon 2439 ember vallja magáról, hogy szkíta, és egy nem létező nyelven beszél otthonAz eltelt években már több más, hasonló kezdeményezés elvérzett előbb a parlamenti bizottság, majd az Országgyűlés plénuma előtt. Legutóbb, 2023-ban a járványtagadó, vakcinaellenes szerepvállalásáról ismert Pócs Alfréd magánszemély a „szkítákat”, Horváth János pedig az azóta is rejtélyes kilétű „ciganosokat” akarta honos népcsoporttá nyilváníttatni, ám mindkét kezdeményezést elutasította a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye. Még 2018-ban egy magánszemély, Döbrei István, illetve az általa elnökölt „Orosz Örökség Egyesület” akarta az itt élő oroszokat honos kisebbségként elismertetni, 2017-ben pedig egymástól függetlenül két magánszemély a székelyeket. (Utóbbiakat egyébként azért nem javasolták őshonos kisebbségnek, mert az Akadémia szerint eleve a magyar nemzethez tartozó népcsoportról van szó, az orosz közösséget meg azért, mert nincsenek itt 100 éve).
Így marad az eddigi 13 honos nemzetiség, azaz a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
