- A legutóbbi népszámlálás szerint Magyarországon 2439 ember vallja magáról, hogy szkíta, és egy nem létező nyelven beszél otthon

A legutóbbi népszámlálás során összesen 2439-en vallották magukat a honos népcsoportként továbbra sem elismert szkítának Magyarországon. Pontosabban ennyien mondták a kérdezőbiztosoknak, hogy a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük – írja a hvg.hu.

A magukat szkítának vallók tavaly próbáltak nemzetiséggé válni. Ennek előfeltételét teljesítették, hiszen az Országgyűlés akkor foglalkozik egyáltalán a kérdéssel, ha legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírása összegyűlik ehhez. Ez a szkítáknál megtörtént, 1371 aláírás gyűlt össze, de a törvényhozás decemberben mégsem szavazta meg nekik a nemzetiségi státuszt. Az MTA verdiktje ugyanis egyértelmű, „nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét örző honos nemzetiségként lehessen elismerni”.

A portál kiemeli, hogy a népszámlálás adatai azért is furcsák, mert csupán néhány tucat hitelesnek tekinthető szkíta kifejezést, illetve pár, különböző jelekkel és ábécékkel rögzített – megfejtetlen vagy vitatott tartalmú – szkíta feliratot ismerünk, így

Egyébként – mint arról lapunk is beszámolt – a nemzetiséggé válásra vonatkozó kezdeményezés Pócs Alfréd Lászlótól ered. A név szélesebb körben sem ismeretlen: Pócs Alfréd orvos, aki a László keresztnév elhagyásával szerepel a nyilvánosságban, önkormányzati képviselő Egerben. A pandémia idején áltudományos nézeteket hirdetett, Gődény György szűk köréhez tartozott. A Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a gyöngyösi kórház – mivel rendelési időben se volt hajlandó maszkot viselni – elbocsátotta. A Szkeptikus Társaság 2021-ben többek között neki ítélte oda a mérsékelten hízelgő Laposföld-díjat.

A portál által a KSH-tól kikért, néhány nemzetiségként el nem ismert kisebbség friss népszámlálási adataiból kiderült az is, hogy saját bevallásuk szerint például a magyarországi jászok 233-an, a hunok 345-en, a kunok pedig 327-en vannak.