Elégedetten nyilatkozott szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök a keddi szaúd-arábiai orosz-amerikai külügyminiszteri találkozó eredményeiről. Az orosz elnöknek nincs is oka a panaszra, hiszen a nemzetközi média és a kérdésben megszólaló elemzők világszerte azt hangoztatták: a rijadi találkozó talán még Moszkva számára is nem várt sikert hozott, nemcsak, hogy elindította Oroszország nemzetközi elszigeteltségének felszámolását, hanem minden jel arra mutat, hogy valóságos rehabilitációt hozhat az ukrajnai háborút kirobbantó agresszornak. Donald Trump is elégedett, tegnap is megismételte, hogy Washington sikeresen tárgyalt Oroszországgal a szaúdi fővárosban.
A geopolitikai sokk hete – értékelte a CNN a Donald Trump és Vlagyimir Putyin múlt heti telefonbeszélgetésével kezdődött, majd a müncheni biztonságpolitikai konferencián a vezető amerikai politikusok kijelentéseivel folytatódó és a keddi rijadi orosz-amerikai külügyminiszteri találkozóval megkoronázott folyamatot. A geopolitikai sokk hete úgy tűnik nem zárult le a rijadi találkozóval, a Washington – Kijev csörte egyre élesebben folytatódik, az amerikai elnök pedig egyre súlyosabb és egyre döbbenetesebb kijelentéseket tesz az Oroszország által megtámadott Ukrajnáról és annak vezetéséről.
Donald Trump különmegbízottja kimondta, nem osztanak lapot az EU-nak az orosz-ukrán béketárgyalásokonVolodimir Zelenszkij valódi biztonsági garanciákat kér az Egyesült Államoktól, az amerikai alelnök mindenkit kiborított, aztán elment tárgyalni a német szélsőjobbalA legnagyobb döbbenetet azonban Donald Trump tegnapi kijelentései okozták. Az amerikai elnök tulajdonképpen Ukrajnát tette felelőssé a közel három éve zajló háború kitöréséért. „Nem kellett volna elkezdenetek. Megállapodhattatok volna”, mondta Trump, gyakorlatilag szó szerint megismételve az orosz háborús narratívát. Az amerikai elnök személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tette felelőssé azért, hogy még mindig zajlik a háború, azt állítva, hogy Ukrajnában olyan vezetés van, „amely megengedte, hogy egy olyan háborút folytassanak, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie”.
A rijadi orosz-amerikai egyeztetést értékelve az amerikai elnök azzal folytatta az orosz narratíva terjesztését, hogy azt állította, Zelenszkij támogatottsága 4 százalékon áll, és felszólította az ukrán elnököt, hogy rendezzenek választásokat a háború sújtotta országban, hozzátéve, hogy azt biztosan el fogja veszíteni alacsony népszerűsége miatt. Zelenszkij válaszképpen ismertette a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legfrissebb, február eleji felmérését, miszerint 57 százalékos támogatottsággal rendelkezik, ami öt százalékos emelkedést jelent decemberhez képest. Az ukrán államfő leszögezte, Trump az orosz propaganda áldozatává vált, „csapdába esett egy dezinformációs buborékban” és továbbra is nehezményezi, hogy Washington és Moszkva Ukrajna feje fölött döntene Ukrajna sorsáról.
Donald Trump tegnap este a saját szociális hálózatán, a Truth Socialön közzétett posztjában már egyenesen diktátornak nevezte Zelenszkijt. „Egy diktátor választások nélkül, Zelenszkij jobb, ha gyorsan lép, különben nem marad országa”, posztolta Trump. Ugyanitt azt írta, hogy az ukrán államfő rábeszélte az Egyesült Államokat, hogy költsön 350 milliárd dollárt egy olyan háborúra, amelyet lehetetlen megnyerni, aminek soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és amit szerinte nélküle nem is lehetne rendezni. Az amerikai elnök ezúttal „csak” 350 milliárd dollárról beszélt, holott korábban azt állította, hogy az USA 500 milliárd dollárt költött Ukrajnára, és ennek ellentételezését kérte Kijevtől az ország ásványkincs tartalékából.
A rijádi megbeszélésekről szóló tájékoztatások szerint az amerikai fél egyáltalán nem támasztott úgymond háborús kárpótlási igényt az agresszor Oroszország felé, sőt az is felmerült, hogy felszabadítják a befagyasztott orosz állami vagyont. Az viszont általános nemzetközi döbbenetet keltett, hogy Ukrajnától ilyen mértékű ellentételezést kérne a Trump-adminisztráció, hiszen annak mértéke már-már az agresszorokra kivetett háborús kártérítési kötelezettségre emlékeztet.
Trumphoz képest Putyin gentlemanként nyilatkozott. A nemzetközi hírügynökségek által idézett orosz elnök biztosította a nemzetközi közösséget, hogy Ukrajnát nem zárják ki a háború befejezését célzó tárgyalásokból. Putyin Szentpéterváron beszélt újságírók előtt a rijádi találkozóról, és azzal magyarázta Ukrajna illetve Európa meg nem hívását, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti bizalom szintjének növelése nélkül lehetetlen számos kérdést megoldani, köztük az ukrán válságot is. „Ennek a találkozónak éppen az volt a célja, hogy növeljük a bizalmat Oroszország és az Egyesült Államok között' - tette hozzá. Az orosz elnök a találkozót „nagyon-nagyon barátságosnak” jellemezte, kiemelve, hogy a Trump által küldött csapat „nyitott volt a tárgyalási folyamatra”.
Furcsa húrokat penget Lavrov
Az Európai Unió több országa, különösen Románia kezdi azt mondani, hogy igényt tartanak ukrán területekre – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a rijadi találkozót követő sajtótájékoztatón. Az orosz diplomácia vezetője a TASZSZ orosz hírügynökség kérdésére válaszolva azt mondta, hogy nemrég erről román politikusok is beszéltek. Valójában azonban csak a tavaly őszi román elnökválasztás első fordulójának szélsőjobb győztese, Calin Georgescu vetette ezt fel, megemlítve, hogy Kárpátalja egy részét Magyarország „vihetné”. Lavrov ugyanakkor tartózkodott attól, hogy összekapcsolja az egyes európai országok állítólagos területi követeléseinek témáját azzal, hogy az Európai Unió részt kíván venni az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásokon, írta a TASZSZ. „Nem fogok spekulálni” - mondta Lavrov.
Macron nem adja fel
Európa kihagyása az Ukrajnáról szóló orosz-amerikai egyeztetésekről megszólaltatta a vészcsengőt az EU-ban, Emmanuel Macron tegnap újabb válságcsúcsot hívott össze Párizsban. Hétfőn a legerősebb tagállamok vezetőivel és a brit miniszterelnökkel egyeztetett a kérdésben a francia államfő, tegnap egy videokonferencia keretében összehívta az Európai Unió és több NATO-tagországok 19 állam- és kormányfőjét. A megbeszélés előtt személyesen fogadta Ilie Bolojan ügyvivő román államfőt, akivel külön megbeszélést is folytatott Macron. A megbeszélésen részt vett: Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Finnország, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Írország, Izland, Norvégia, Portugália, Svédország, Svédország, Szlovénia és Szlovénia állam- vagy kormányfője, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Magyarországot ezúttal sem hívták meg. Macron ígéretet tett arra, hogy a hét végéig tárgyal a 27-ekkel, azaz mindne EU-tagállammal.
A megbeszélést követően a francia elnök elítélte, hogy Donald Trump diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkijt
