- Volodimir Zelenszkij valódi biztonsági garanciákat kér az Egyesült Államoktól, az amerikai alelnök mindenkit kiborított, aztán elment tárgyalni a német szélsőjobbal

A Trump-adminisztráció és az amerikai segítségnyújtás méltatásán túl valódi biztonsági garanciákat kért az Egyesült Államoktól Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon a kétoldalú megbeszélésen, amelyre JD Vance amerikai elnökkel ült le péntek este a müncheni biztonságpolitikai konferencián. 

A tárgyalásra két nappal azután kerítettek sort, hogy Donald Trump Ukrajna és a szövetségesek tudta nélkül megegyezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy tárgyalásokat kezdenek az orosz-ukrán háború lezárásáról, amelyben úgy tűnik, az EU-nak nem is akarnak lapot osztani. Az ukrán elnök erre reagálva jelezte, hogy Vlagyimir Putyinnal csak akkor hajlandó béketárgyalásokat folytatni, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió előzetesen megállapodott egy közös béketervről.

Azelőtt, hogy leült volna tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel, JD Vance keményen kivágta a biztosítékot a felszólalásával a müncheni biztonsági konferencián. Az amerikai alelnök egy szót sem fecsérelt az Ukrajna elleni orosz agresszióra, viszont éles váltással a „tömeges migráció” jelentette veszélyekből és demokratikus értékekből leckéztette müncheni hallgatóságát, azt állítva, hogy Európában visszaszorul van a szólásszabadság. – Nincs biztonság, ha félnek a hangoktól … amelyek saját népüket irányítják – mondta, antidemokratikusnak nyilvánítva a román elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítését az állítólagos orosz beavatkozásra hivatkozva. JD Vance nyíltan „a politikai tűzfalak” lebontására szólított fel, amivel a német  szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) körül karanténra célzott kilenc nappal a február 23-i előrehozott német parlamenti választás előtt. A ZDF szerint az amerikai alelnök Münchenben a beszéde után találkozott is Alice Weidellel, az AfD társelnökével, de nem a biztonsági konferencián, hanem máshol, a rendezvényre ugyanis az AfD-t nem hívták meg. Boris Pistorius német védelmi miniszter saját előadásában elfogadhatatlannak nevezte és visszautasította, hogy JD Vance beavatkozik az európai politikába.

A brit The Guardian úgy tudja, a kijevi vezetés pénteken átadott egy tervezetet az amerikai félnek az Ukrajnában lévő ásványkincsek – főleg ritkaföldfémek – kiaknázásáról kötendő, sokat emlegetett megállapodásról. Donald Trump Washingtonban előzőleg arról beszélt, hogy a bajor fővárosban amerikai-orosz-ukrán tárgyalásra kerülhet sor, ukrán vezetők azonban elzárkóztak ettől. Volodimir Zelenszkij az eseményre érkezve azt mondta, az amit Donald Trumptól eddig hallott, az nem elegendő egy megvalósítható béketervhez. Beszélt arról is, hogy

A konferencia egy nyílt fórumán azt mondta, hogy a háború megerősítette az USA és az Európai Unió közötti kapcsolatokat, „és ezt nem szabad veszni hagyniuk.

Vélhetően az Ukrajnát és Európát számos elemző szerint „megalázó” trumpi lépésekre adott válasz volt az is, hogy Ursula von der Leyen közölte: az Európai Unió fel kívánja gyorsítani Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, amelyben már „jelentős előrelépést tett”. A Bizottság elnöke szerint a blokknak „hegyeket kell megmozgatnia”, hogy alkalmazkodjon az új valósághoz, és „beváltsa Európa békeígéretét”. – Nemcsak őszintén kell beszélnünk, hanem ennek megfelelően is kell cselekednünk – tette hozzá, sok tekintetben egyetértve Pete Hegseth amerikai védelmi miniszternek az európai védelmi kiadások növelését szorgalmazó, a konferencián megismételt felhívásával.

Pete Hegseth brüsszeli állásfoglalásának ellentmondva – amelyben a tárcavezető irreálisnak nevezte Ukrajna megszállt területeinek visszaszerzését és az ország NATO-taggá válását (minden elemző szerint tárgyalási adut engedve ki az USA kezéből) – egy magas rangú amerikai tisztviselő Münchenben azt állította, hogy az Egyesült Államok nem zárta még ki ezek lehetőségét. – Jelenleg ez még mindig az asztalon van – mondta a Reutersnek adott interjújában John Coale, Donald Trump helyettes ukrajnai megbízottja. Egy csütörtöki nyilatkozatában már Pete Hegseth is hasonlóan igyekezett visszatáncolni brüsszeli kijelentéseitől. JD Vance pedig a Wall Street Journalnak adott interjúban, korábbi nyilatkozatoknak ellentmondva arról beszélt, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldhet Ukrajnába és további szankciókkal sújthatja Oroszországot, ha Vlagyimir Putyin nem tárgyal jóhiszeműen a békemegállapodásról.

A politikusok és szakértők százait felvonultató müncheni konferencia – amelynek hangulatát 2022-ben az Ukrajna elleni orosz invázió előszele, 2024-ben pedig Alekszej Navalnij börtönben bekövetkezett váratlan halála határozta meg – ezúttal egy újabb, orosz vonatkozású incidenstől volt hangos. Péntekre virradó éjjel orosz támadó drón csapódott be az 1986-ban katasztrófát szenvedett csernobili atomerőmű 4. blokkja fölé felhúzott beton szarkofágba. Bár a becsapódás jelentős kárt okozott, hivatalos közlések szerint a háttérsugárzás szintje nem nőtt. A történtekről beszámolva Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy Ukrajna a reaktort védő objektumot Európa és a világ más országaival közösen építette, mindazokkal együtt, akik valódi biztonságot akarnak az emberek számára. Az ukrán elnök szerint az egyetlen állam a világon, amely képes megtámadni ilyen létesítményeket, elfoglalni az atomerőművek területét és a következményekre való tekintet nélkül harci cselekményeket folytatni, az a mai Oroszország. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor koholmánynak és ukrán provokációnak nevezte az incidenst.