Kezdjük a beszélgetést az anyagiakkal: kihatnak a francia kormány költségvetési megszorító intézkedései a budapesti Francia Intézet működésére?
Remélem nem. De a helyzet még bizonytalan, mert a költségvetést most fogadták el Franciaországban. Az én felettes szervem, a francia külügyminisztérium pedig még nem hozta meg a döntést, hogy milyen támogatásban részesülnek a külföldi francia szervezetek. Az biztos, hogy kevesebbet kapunk, de remélem, nem sokkal kevesebbet. És bízom abban, hogy képesek leszünk más forrásokat is találni. A Francia Intézetnek költségvetési autonómiája van, tehát nem vagyunk teljesen Párizsra utalva, hanem mi is termelhetünk bevételt, amivel a programjainkat tudjuk finanszírozni. Például sok bevételünk a francia nyelv oktatásából származik, illetve a mecénás programunkon keresztül szeretnék új partnereket találni, nemcsak francia, de magyar vállalatokat is, melyek fontosnak érzik a kulturális tevékenységünket.
Több európai államban egyre erősebb a szélsőjobb. A francia belpolitikai változások befolyásolják-e a Francia Intézetet?
Mivel a Francia Intézet a francia külügyminisztériumtól függ, ezért ez egy diplomáciai intézmény. Mi nem politizálunk. És ez nagyon fontos. Teljesen mindegy, hogy a francia intézetek melyik országban működnek, mi diplomáciai tárgyalásokat folytatunk az adott nemzet vezetőivel. Franciaországban is elég bonyolult a politikai helyzet, akárcsak más országokban, de a Francia Intézetre ez nincsen hatással. Nekünk megvannak a jól meghatározott céljaink, melyek közt a társadalmi kérdések kiemelt szerepet játszanak. Ötéves tervünk van, mely az egyenlőség köré épül, mert mindenkinek egyenlő jogok járnak. Másrészt én pár évig dolgozom itt, és remélem, hogy ezalatt sikerül hozzájárulnom ahhoz, hogy élénkítsem és gazdagítsam a kulturális kapcsolatokat, ahogy az elődeim és az utódaim is. A Francia Intézet szeretné a lehető legszélesebb közönséget elérni a fiataloktól az idősekig. De elsősorban a fiatalokat akarjuk elérni, mert ők a jövő felnőttjei.
Milyen értékeket szeretnének átadni a látogatóknak?
A lehető legnagyobb hangsúlyt a diverzitásra és az egyenlőségre szeretnénk fektetni. Mindannyian mások vagyunk, mások a gyökereink, máshonnan jövünk.
Ez a téma a nemsokára kezdődő Frankofón Filmnapok több alkotásában is előkerül. Tavasszal a Ludwig Múzeumban pedig megnyílik a Talált terepen – Művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből című kiállítás, melyen tizennyolc kortárs művész alkotásait lehet megnézni, és az alkotók szintén a társadalmi sokféleséget képviselik. Emellett különösen fontos számunkra, hogy küzdjünk a nők elleni erőszak ellen. 2025-ben szeretnénk nagyobb teret adni a nőknek, és március 8-án, a nemzetközi nőnapon az intézetben női művészek fognak bemutatkozni.
Ön szerint Magyarországon a francia kultúra mennyire van jelen?
Ezt nehéz megmondani, de az érkezésem óta, az elmúlt hat hónapban kellemesen meglepett, hogy mennyire jelen van a francia kultúra Magyarországon. Illetve a magyar-francia kapcsolat is erős, mely annak is köszönhető, hogy számos magyar művész élt és dolgozott Franciaországban és fordítva. Ha a huszadik századot nézzük, a képzőművészetből példának hozhatjuk Victor Vasarely-t vagy Vera Molnárt. A jelenlegi magyar-francia kapcsolatok támogatásában pedig fontos szerepe van a Francia Intézetnek.
Mi a víziója a Francia Intézet számára?
Elsősorban szeretném megújítani az intézményről alkotott képet, hogy újra fontos kulturális szereplő legyen. Szeretném, ha filmeket vetítenénk, konferenciákat rendeznénk, kortárs fotó- és képzőművészeti kiállításokat nyitnánk, és több koncertet rendeznénk. Illetve szeretném, hogy a Francia Intézet ne csak az országé és a fővárosé legyen, hanem az első kerületé is, ezért szeretnénk nyitni a lakosok felé, és felkutatni a jelentősebb kulturális szereplőket, akiket ha sikerül meggyőzni, akkor előadás-sorozatot tervezünk velük. Továbbá azt üzenem a kerület lakóinak, hogy egyáltalán nem baj, ha nem beszélnek franciául, hisz a munkatársaink egy része magyar, emellett van egy csodálatos könyvtárunk, és a heti kétszer vetített filmjeinket magyar felirattal adjuk.
Leos Carax is ellátogat a Frankofón Filmnapokra
A kortárs film egyik legizgalmasabb francia rendezője, Leos Carax is Budapestre érkezik a február 27-én kezdődő 15. Frankofón Filmnapokra, a legújabb, kísérleti önéletrajzi filmje, a Leos Carax: Ez nem én vagyok hazai premierjére Ehhez kapcsolódóan a Magyarországi Francia intézet, a Cinema Niche és a Puskin Mozi február 28-ától március 2-áig retrospektív vetítéssorozatot tart a direktor munkásságából, eredeti nyelven, magyar felirattal. A vetítések után a közönség találkozhat az alkotóval, aki március 1-jén, szombaton délután fél háromtól az ELTE és a Freszfe hallgatóinak tart mesterkurzust a CEU Nádor utcai épületében. A 15. Frankofón Filmnapokat február 27. és március 9. között tartják Budapesten: az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. Több közülük a világ legnagyobb fesztiváljain bizonyított már, mint a nyitófilm, a két César-jelölést kapott Az isteni Sarah Bernhardt, illetve a tizenhárom Oscar- és tizenkét César-díjra jelölt Emilia Pérez is.
Névjegy
Matthieu Berton 2016-tól 2020-ig a Francia Köztársaság kínai nagykövetségén dolgozott, ahol az örökség és a fenntartható fejlődés területén folytatott kétoldalú együttműködésért felelt. 2020 és 2024 között Párizsban a Kulturális Minisztérium nemzetközi és multilaterális ügyek irodájának vezetője volt, tavaly szeptember óta pedig a Magyarországi Francia Intézet igazgatója.
