– Amikor én kezdtem 2019-ben, rengeteg olyan kritikát kaptam: milyen jó ez a krimi, pedig magyar írta. Azóta eltelt öt év, és nagyot fordult a műfaj megítélése – emeli ki Cserháti Éva író, a fesztivál egyik szervezője. Igazán ugyanis csupán az elmúlt években erősödött meg a magyar krimi, pedig detektívregényeket, bűnügyi irodalmat már a 18. és 19. században is lehetett olvasni. Ennek oka részben az a sajátos kultúrpolitikai környezet, ami a rendszerváltás előtti időszakot jellemezte és ami még több mint egy évtizedig mérgezte a hazai olvasók fogyasztási szokásait a kilencvenes évek után is.
– A kommunista diktatúrának, illetve a szocializmusnak volt egy olyan narratívája, hogy mivel megszűnik a magántulajdon, megszűnik a bűncselekmény, ezért az olyan „korcs” műfajokra, mint a krimi, nincsen szükség az irodalomban. Ezért nagyon sokáig a krimiírás tiltott volt. Akadtak úgynevezett rendőrségnek írt kémtörténetek, amelyekkel képezték az akkori rendőröket, aztán a '60-as évek végén jelennek meg a Fekete Könyvek, meg az Albatrosz sorozat is. Kálai Sándor médiatörténész mutatott rá, hogy a folyamat valójában több helyen törik meg a huszadik században: megtörik valahol a Horthy-rezsim alatt és a szocializmusban is, szóval közel sem épül úgy, mint például a brit krimiirodalom. De azért vannak elődök, akikhez vissza lehet nyúlni, mint például Kristóf Attila vagy épp Gyürk Sarolta. De sokáig kétkedő, lenéző hangok jelentek meg a sajtóban a műfajról, ami szintén nem segített túl sokat a magyar kriminek, vonakodva álltak hozzá az olvasók – meséli Cserháti Éva.
Az író-szervező tapasztalata szerint viszont most már szemmel látható, hogy közel sem az Agatha Christie-nél vagy a skandináv vonalnál ragadnak le az olvasók, amin sokat segített a fesztivál közösségépítő szerepe, ami az író szavaival élve „a magyar krimi intézményesülésének egy fontos terepe”. Ennek szellemében rendszeresen rendeznek az egész országban eseményeket szervezőtársaival, Patkó Ágnes íróval és Kálai Sándor médiatörténésszel. – A skandináv krimi azért is népszerű, mert az már egy márka, gyakorlatilag egy megkonstruált dolog. Ugyanígy viszont a magyar krimit is fel kell építeni mint kulturális brandet, ami rajtunk, írókon és az ehhez hasonló rendezvényeken keresztül történik – véli az író.
Az, hogy a Magyar Krimifesztivált mindössze harmadik alkalommal rendezik meg itthon, összecseng ezzel a mindössze pár éves fellendüléssel. Cserháti Éva szerint viszont az elmúlt pár év alatt látványosan bővült az a műfaji sokszínűség, ami a magyar krimit jellemzi, így mondhatni lehetetlen, hogy a műfaj rajongói ne találnák meg a helyüket a rendezvényen. Idén többek között négy tematikus beszélgetés és 13 magyar krimiíró várja az érdeklődőket a FOTON Audiovizuális Centrumban.
Infó: 3. Magyar Krimifesztivál, február 22. szombat, 10-től 18 óráig, FOTON Audiovizuális Centrum (Veszprém, Vár utca 9.). A krimifesztivál a Holtszezon Irodalmi Fesztivál keretein belül valósul meg.
