A 2022-es parlamenti választásnak az ellenzéki pártok közös listával és közös egyéni jelöltekkel vágtak neki, a szövetségből csupán a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), valamint a Fidesztől is jobbra lévő, ellenzékinek mérsékelten nevezhető Mi Hazánk maradt ki. Az összellenzéki kudarc hatására az inga átlendült a másik irányba. A pártok sorra bejelentették, hogy a 2026-os választáson önálló listával indulnak, és mind a 106 egyéni választókerületben saját jelöltet állítanak. A hajdani összefogás pártjai közül így tett a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Jobbik is.
A Momentum még nem alakította ki végleges álláspontját. A párttól kapott tájékoztatás szerint a jövő évi választásokat nagyban befolyásolja az, hogy a Fidesz tervezi-e módosítani a választási törvényeket, ahogyan az is, születnek-e olyan együttműködések, „amelyek fényében koordinálni tudjuk indulásunkat”. Az együttműködést a Momentum a maga részéről a kutyapárttal, a Szikra Mozgalommal vagy a Tisza Párttal tartja elképzelhetőnek.
Csakhogy a Tisza Párt senkivel nem akar közösködni. Magyar Péter pártelnök az ATV-nek például úgy fogalmazott: ha valakivel összeállnának, az a Tisza végét jelentené. A rend kedvéért megkerestük a Tisza Pártot, ahol egyértelművé tették: ebben a tekintetben „nincs változás”.
Ennek ellenére Nagy Dávid, a kutyapárt operatív igazgatója lapunk kérdésére azt közölte, hogy meg fogják keresni a Tiszát. Ha Magyar Péterék hajlandók a választási együttműködésre, akkor annak részleteiről egyeztetni fognak, ha nem, akkor marad az önálló indulás. (Az MKKP tavaly novemberben arról döntött, hogy valamennyi egyéni körzetben szeretne jelöltet állítani.) Azt, hogy a Momentum nyitottságot mutat a kutyapárt felé, az operatív igazgató nem kommentálta.
Jámbor András, a Szikra Mozgalom parlamenti képviselője rövidre zárta témát. Röviden annyit mondott:
a Szikra és a Momentum között nem volt tárgyalás, nincs is tervbe véve, hogy lesz.
A Párbeszéd még egyetlen országos választáson sem szerepelt önállóan, és kevéssé valószínű, hogy éppen 2026 lesz a kivétel. Barabás Richárd társelnök kitérő választ adott a Népszavának. Természetesnek nevezte, hogy egy párt – jelen esetben a Párbeszéd – elindul a parlamenti választáson, ám úgy ítélte meg, a konstrukciót egyelőre korai és szükségtelen taglalni: most nem erről, hanem leginkább a békéről kell beszélni. Az LMP elképzeléseiről nem sikerült képet kapnunk, a párt ugyanis nem reagált kérdésünkre.
Felmérések szerint jelenleg a Fidesz és a Tisza Párt mellett csak a DK-nak és a Mi Hazánknak van esélye saját jogon bekerülni az Országgyűlésbe. A többiek népszerűsége néhány százalék körül mozog, vagy a mérhetetlen kategóriába tartozik.
Szokatlanul nagy mintán végezték el a felmérést, minden kategóriában vezet a Tisza PártEmber Zoltán Levente politikai elemző, az Iránytű Intézet vezetője lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet: attól még, hogy egy párt bejelenti, önálló listával és saját jelöltekkel indul a választáson, korántsem vehető biztosra, hogy ez a valóságban is így történik majd. Esetenként olyan „bejelentkezésről” van szó, amely az adott párt pozíciónak javítását szolgálja a tárgyalások és a különalkuk megkötése során.
Pillanatnyilag még abban se lehetünk biztosak – folytatta –, hogy milyen szabályok szerint fog lezajlani az országgyűlési választás. Marad-e például az ötszázalékos bejutási küszöb? Bár Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője lapunknak korábban azt állította, hogy a kormánypártban fel se merült a küszöb leszállításának ötlete, Ember Zoltán Levente ennek nem tulajdonít különösebb jelentőséget.
Nálunk – magyarázta – nem ugyanaz a helyzet, mint azokban a demokratikus országokban, ahol a választáson vereséget szenvedő politikai erő levonul a színről, ellenzékben feltölti a szellemi akkumulátorait, aztán megpróbál újra kormányra kerülni. Magyarországon viszont irgalmatlanul nagy hatalomkoncentráció jött létre és vagyon halmozódott fel, a Fidesz számára hatalmas a tét. Kocsis Máté állítása nem fogja megakadályozni a Fideszt abban, hogy fundamentálisan beavatkozzon a választási rendszerbe, ha az érdeke úgy kívánja. A tavalyi önkormányzati választás előtt – ígérete ellenére – a Fidesz ugyanezt megtette Budapesten.
Ember Zoltán Levente arra számít, hogy valamifajta koordinációk, együttműködések kialakulnak az ellenzéki oldalon. Két párt szövetsége esetén 10, három párt szövetsége esetén 15 százalék kell a parlamentbe jutáshoz (a jelenlegi törvény alapján), ezért ha kis ellenzéki pártok összefognak egymással, az a lehetőségük marad, hogy más néven létrehozzanak egy új választási pártot.
Az MSZP-nek és a Párbeszédnek például a politikai elemző szerint nincs más esélye, mint összebútorozni a DK-val. Még akkor is, ha az EP-választáson ennek a felállásnak kevés babér termett, és Komjáthi Imre szocialista pártelnök nemrég lapunknak kijelentette, az MSZP tagsága nem szeretne szövetséget a DK-val, pontosabban Gyurcsány Ferenc pártelnökkel. Ember Zoltán Levente megjegyezte: a DK támogatottsága bekerült abba a zónába, amikor gesztusokat kell tennie akár 50-100 ezer szavazóval rendelkező pártocskáknak is.
Az egyéni választókerületekben a legfontosabb kérdés az, mi lesz azokkal, akik 2022-ben nyertek, és ismét indulni akarnak – állapította meg. Tucatnyi ilyen képviselő van. Nekik az a nehézségük, hogy a Fidesz – miközben kettővel csökkentette az elnyerhető fővárosi mandátumok számát – teljesen átszabta a Budapesten belüli körzethatárokat. A választókerületek már nem ugyanazok, ahol előző alkalommal az ellenzéki jelöltek győztek. A Fidesz ezzel akaratlanul is javította a Tisza Párt helyzetét. Ugyanis: amikor valaki az addigi jó szereplésére hivatkozva szeretne megint elindulni, Magyar Péterék mondhatják, hogy „már nem is létezik a választókerületed”.
IDEA: a Tisza 45, a Fidesz 36 százalékon áll a biztos szavazóknálEmber Zoltán Levente legfeljebb annak látja realitását, hogy a Tisza Párt egy-egy embert támogat majd egyéniben, de nem veheti a nevére Tordai Bencét, Jámbor Andrást vagy például Kunhalmi Ágnest. A Tisza mögötti választói koalíció, amelyben bőven találhatók jobboldaliak, azonnal omladozni kezdene. A Fidesz támogatottsága annyira megrogyott a fővárosban, hogy több ellenzéki indulása is beleférhet egy körzetben, de a politikai elemző lát olyan választókerületeket, ahol nevető harmadikként befuthat a kormánypárt jelöltje.
Ha több ellenzéki lista lesz, az nem feltétlenül rontja a kormányváltás esélyét – vélekedett Ember Zoltán Levente. Aki eltökélt kutyapárti vagy DK-s, baloldali szavazó, és eddig nem ment át a Tiszához, jó eséllyel már nem is fog. A magyar választók többsége talán már tisztában van azzal, hogy a két szavazata „simogathat is, de fegyver is lehet”. Elképzelhető tehát, hogy az egyénire adott szavazatát odaadja a legerősebb kihívónak, a Tisza Párt jelöltjének, de listán próbálja bejuttatni a DK-t, az MKKP-t vagy azt a pártot, amelyiket szeretne a parlamentben látni.
