Bár reggelig a Facebookon mindössze ezren jelezték a biztos részvételüket, végül a Kossuth téren összegyűlt, majd az Igazságügyi Minisztérium elé vonuló tömeg hosszában megtöltötte a Nádor utcát.
A tiltakozók a szervezők kérésének megfelelően pártzászlót, pártlogót nem hoztak magukkal, kizárólag szakmai-társadalmi szervezetek mentek el. Láttuk a Pedagógusok Demokratikus (PDSZ) molinóit, a legtöbb tüntetőnél a mabie fehér zászlója volt. Illetve több sárga rózsát formázó papírvirágot tűztek a kabátjukra, az aHang civil szervezet előtte sárga virágokat vitt a közeli bíróságok elé.
– Ha nem merem kimondani azt amiben hiszek, nincs jogom hinni benne
- fogalmazott Boros Katalin Mabie-elnök a IM épülete előtti pódiumon. Emlékeztetett: ahogy egykor Martin Luther Kingnek is volt egy álma úgy az ő álmuk, hogy a bíróságok függetlensége soha ne kerüljön veszélybe. A Mabie országos választmánya még januárban döntött úgy, hogy a bírói függetlenség védelmében februárban az utcára vonulnak. Mint az elhangzott szabályerősítő, ritka kivétel, hogy a bírók tüntessenek, ez akkor jobbára akkor történik meg amikor már úgy látja a szakma, hogy más módon nem tudja megvédeni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ahogy ez korábban Lengyelországban, most pedig Magyarországon is történt, ahol – a most felszólalók elmondásából kiderül, hogy a kétharmados politikai hatalom 2011 óta lépésről-lépésre próbálta saját akarata alá vetni az igazságszolgáltatást, így a bírók tevékenységét szabályozó törvények farigcsálásával és az igazságszolgáltatásban dolgozók életkörülményeinek rendezetlenségével és a politikai egyértelmű törekvésével hogy elmossa a határt a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás között mára közvetlen veszélybe került az igazságszolgáltatás függetlensége.
Magyarország történetében ma először tüntetnek a bírókA rendezvényre eljött több európai bírói szervezet vezetője. Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke úgy fogalmazott, hogy az, hogy a bírók nem gyakran tüntetnek az utcán, az, hogy most demonstrálnak azt mutatja, hogy a jogállamiság a végsőkig kihívásnak van kitéve. Az Európai Bírói Egyesület az utóbbi években a Mabie jelzései nyomán több állásfoglalást fogadott el, karácsonykor pedig levélben fordultak Tuzson Bence szakminiszterhez, hogy nem tisztességes a kilátásba helyezett bírói béremelést összekötni azzal, hogy a bírók elfogadják-e az IM reformjavaslatát.
Itt Mikael Sjoeberg arra utalt, hogy az Orbán-kormány sugallatára 2024 novemberben az Országos Bírói Tanács (OBT) négyoldalú megállapodást kötött az Igazságügyi Minisztérium (IM), az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökével. A megállapodás a bírói bérek régóta szorgalmazott emelését a kormány igazságszolgáltatási „reformjának” támogatásától tette függővé. Úgy hogy a „reform” elemei csak vázlatosan ismeretek, így az OBT gyakorlatilag biankó csekket adott volna a kormányzatnak, hogy a fizetésemelés ellenében saját kénye-kedve szerint szervezze át a bíróságok működését.
A megállapodás rendkívül éles tiltakozást váltott ki, a Mabie szerint „a szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára!” – írta a Mabie. A megállapodás hírére lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, rajta kívül csaknem kétszáz bíró, illetve igazságügyi alkalmazott tiltakozott a megállapodás ellen. A tiltakozást tüzelte, hogy napvilágot látott egy belső megbeszélés hangfelvétele, amint a kormánnyal kötött alkut aláírt OBT-elnök, Szabó Péter azt fejtegette, hogy „felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt”, továbbá úgy vélekedett, hogy ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés, továbbá azt is közölte, hogy mindezt ő nem tartja zsarolásnak, hanem a „végrehajtó hatalom normális ügymenetének” Az alkut aláíró Szabó Péter OBT-elnök a tiltakozás nyomán végül lemondott, utódjává Pecsenye Csabát választották meg, aki OBT tagként nem szavazta meg az alkut.
Laczó Adrienn: Nem tudom másképp mondani, ez zsarolás„Wow” – kezdte beszédét Duro Sessa nemzetközi bírói egyesület (IAJ) elnöke a hatalmas tömeget látva. Ő arról beszélt, a bírók nem a saját érdekükben tüntetnek, hanem a polgárokért, és emlékeztetett rá, hogy szervezete, a világ legnagyobb bírói egyesülete, 2023-ban a nemzetközi bírói függetlenség díját az akkori Mabiénak adta.
A többi hatalmi ágnak biztosítani kell az igazságszolgáltatás számára a feladatának ellátásához szükséges eszközöket, biztosítva ezzel a bírók önállóságát, pártatlanságát, függetlenségét. – A függetlenség a bírónak létszükséglet, mint a levegő -mondta Duro Sessa aki magyarul „Éljen bírák függetlensége” kiáltással fejezte be a beszédét.
Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki bíró külön köszöntötte azokat az orvosokat és ügyvédeket,akik szintén eljöttek a bírói tüntetésre. Úgy fogalmazott, hogy üdvözölné a Kúria elnökét - a kormányzati érdekérvényesítés törekvések élharcosának tekintett Varga Zs. Andrást – is, ha megjelent volna, mert neki is itt lenne helye és nem a végrehajtó hatalom képviselői mellett. Szerint kimondani is szörnyű, hogy ha valaki különalkut köt a hatalommal, éket verve a kúriai bírák és a többi bírák közé. Ez eredményezte azt, hogy most a kúriai bírák többszörösét keresik a többi bírónak. Kösszler beszélt arról, hogy a kormányzat hogyan próbálta bevenni sorba a bíróságokat, szerinte a kormányzat törekvései nyomán olyanokat ültetnének bírói székbe akik a jogot igen, ám a bírói szakmát nem ismerik, azzal olyan dönthetnek, akiknek nincs meg az ehhez szükséges önállóságuk. Emlékeztetett rá: az ötvenes években olyanok döntöttek, akik a társadalmi nyomásnak próbáltak megfelelni, az eredménye pedig az lett, hogy ártatlanul akasztottak fel embereket.
„A mai magyar igazságszolgáltatás állapotában a szocialista időszak köszön vissza -mondta Baka András, aki 2011-ig Legfelsőbb Bíróság elnöke. Akkor a bírók függetlenek volták, ám a bíróságok nem. Ma pedig Magyarországon egyre inkább ez a helyzet: a politikai hatalom nem egyeztet a bírókkal, fejük felett hoz jogszabályokat. Így szűkítette le a bírók önálló jogértelmezésének a lehetőségét, egyfelől azzal, hogy 2011-ben megteremtette az alkotmányjogi panasz lehetőségét, másfelől a kúria jogegységi döntését.
Így ma a bírásági döntéseket a fideszes kötődésű tagokkal feltöltött AB megsemmisíti – ma már az AB tevékenysége többségét az alkotmányjogi panaszokról szóló döntések teszik ki – a 2019-es jogegységi előírással a szintén a Fidesz felé politikai elkötelezettségét bizonyított Varga Zs. András gyakorolhat kontrollt a bírósági döntések felett. A Kúrián a félelem légkörét megteremtett Varga Zs. András a kúriai bírók többletjuttatásait sejtelmesen azzal indokolta, hogy azt a bírók „nem ingyen kapták” aminek van olvasata, hogy a politika így hálálja meg a Kúria lojalitását.
„A bírónak addig van függetlensége amíg ki tud és ki is akar állni érte” -fogalmazott Matusik Tamás, aki 2018 és 2023 között volt az OBT elnöke. „A csendben kivárás, a ne szólj szám nem fáj fejem csak ideig óráig működhet. Ha az egész bírói közösség így jár el, akkor itt senki, semmi jóra nem számíthat. Most új fejezet kezdődik. Innen nem lépünk vissza. Mindenkinek érdemes megvizsgálni: tett-e eleget a bírói függetlenség előmozdításáért – fogalmazott Matusik Tamás. – Ne zárjuk magunkra a tárgyalóterem ajtaját. Ezt vigyük innen haza. És ha kell, legközelebb újra itt leszünk. Bírók voltunk vagyunk és bírók is maradunk – szólított fel beszéde záróakkordjaként a bíró.
