A tervek szerint szerdán születik ítélet abban a büntetőjogi eljárásban, amely Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen folyik a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. A politikus közölte, hogy ha elítélik, akkor annak következményei lesznek, válaszlépésekre lehet számítani.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak. Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amivel vádolják. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései nem jogérvényesek – tette hozzá.
A boszniai ügyészség a múlt héten a maximálisan kiszabható, ötévi börtönbüntetést kérte Dodikra, aki az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki, az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára.
Közölte, hogy ha bűnösnek találják, nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből, valamint ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
Öt évre küldené rács mögé Orbán Viktor barátját a boszniai ügyészségOrbán Viktor egyébként rendszeresen találkozik Milorad Dodikkal, legutóbb február 17-én fogadta a boszniai Szerb Köztársaság elnökét a Karmelita kolostorban, amikor a Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetett Alekszandar Vucic szerb államfő Magyarországon tartózkodott. Előtte szeptember 12-én találkoztak. A magyar miniszterelnök áprilisban volt Dodik vendége, amikor Banja Lukában megkapta a boszniai Szerb Köztársaság legmagasabb állami kitüntetését. A magyar kormány pénzzel is támogatja Dodik kormányát.
Szijjártó Péter szerb nyelven tartott beszédet Milorad Dodik kampányzárójánKezd kínos lenni, már otthon sem kedvelik Orbán Viktor szerb barátját