EU-s gesztus az iparnak: az Európai Bizottság a zöldítés fokozásával, és nem a visszafogásával növelné a gyárak versenyképességét

Ursula von der Leyen új, 2024-2029-es elnöksége során igyekszik választ adni az előző időszakában született, úgynevezett Európai Zöld Megállapodást övező bírálatokra. A például az energiatermeléssel járó környezetszennyezés erőteljes visszafogását célzó elképzeléscsomagot leginkább társadalmi és nagyipari képviseletek bélyegezték oly lendületesnek, ami már több kárt, mint hasznot hoz. Eme bírálatok a tagadhatatlan energiárugrásért főképp az Európai Zöld Megállapodást okolják. Az elnök az új biztosok feladatául szabta az ipari versenyképesség és a társadalmi megélhetés, így kiváltképp az energiaár-mérséklés szempontjainak fokozott érvényesítését. A Tiszta Ipar Megállapodás így többek között az energia-, pénz- és munkaerőellátás, valamint a képzés biztonságát, az árak és az ügyviteli terhek mérséklését, illetve egyes vezető ágazatok többlettámogatását helyezi kilátásba. Enyhítenének a zöld és újító cégek állami támogatási szabályain is.

Az Európai Zöld Megállapodás céljaiból viszont nem engednek. Központi elem a hulladékújrahasznosítás és bizonyos alapanyagok kiemelt kezelése is. Ama, lapunkban megjelent korábbi elemzések kapcsán, miszerint az uniós versenyképességet a fejlesztések, a munkaerő és a képzés legalábbis az energiaárakhoz hasonlóan befolyásolják, Schaffhauser Tibor kiemelte, hogy az EU a zöld újításokat támogatná.

Újból felmerül a karbonvámok lehetősége is. Eszerint a sejthetően csak a magas gyártási környezetszennyezés miatt „olcsó”, külföldi termékek ellenértékébe vámmal építenék be azokat a természetkárosítási költségeket, amennyivel e tételek az uniós termékek árát eleve emelik, ekképp kiegyensúlyozva a kettőt. Az EU az eljárást kétoldalú megállapodásokkal a világ más térségeire is kiterjesztené. Bár a folyamatot kétségkívül nem javítja az USA és Argentína kilépése a Párizsi Egyezményből, Kína például erőteljesen küzd a szennyezés ellen.

Az európai ipar karbonadója megmaradna. Ennek tőzsdei rendszere ugyanakkor környezetszennyezés-csökkentő beruházások révén bevételeket, költségesést, tehát ármérséklési és versenyképesség-növelési lehetőséget biztosít. Miközben a karbonadó az évtized végén kiterjedne a közlekedésre és a lakosságra is, a rászorulók támogatására szociális klímaalapot különítettek el. Bár sokan tartanak attól, hogy a tervezett bővítés politikailag vállalhatatlanul emeli a lakossági tarifákat, a tanácsadó e fogyasztói körben is valamiféle, a szükséges észszerűsítési-fogyasztáscsökkentési beruházásokat kiváltó „árjelzést” sürget, amely ösztönzőerő nélkül ezek nem valósulnak meg.

Az Európai Bizottság továbbra sem osztja azt a véleményt, hogy az uniós versenyképességet az „olcsó” orosz energiavásárlások mentenék meg. Rövid távon további beszerzési lehetőségeket és a szállítást-kereskedelmet élénkítő megoldásokat keresnének. Az uniós választások ugyanakkor a Moszkva-ellenes kereskedelmi korlátozások feloldását szorgalmazó erők növekvő népszerűségéről tanúskodnak - jegyezte meg a Green Policy Center szakértője. Mivel ugyanakkor a gázhasználat nem csökkenti a hagyományos energiahordozókban szegény földrész külső függőségét, ráadásul környezetszennyező, az energiahordozó figyelmes kivezetése mellett a hosszú távú cél a megújulóenergia-alapú, takarékos önellátás. Szerintük az energiahatékonyság növelése mérsékelné az árakat is.

Bár az ipari „megállapodás” a zöldhöz hasonlóan egy nem kötelező kinyilatkoztatás, az előző mintájára bizonnyal különböző uniós és tagállami intézkedéseket von maga után – vélekedett a tanácsadó. Az első ipari visszajelzések legalábbis értékelik, hogy az Európai Bizottság egyáltalán foglalkozik gondjaikkal, egyszersmind üdvözlik az állami támogatási és ügyviteli könnyítéseket is.

Orbán és Hernádi a zöldítés fokozása ellen

Orbán Viktor a kormány, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezér az ipar részéről, az elmúlt hónapok során az EU csökkenő versenyképességét leginkább a szerintük túlhajtott uniós zöldítés és így magas energiaárak számlájára írták. Az orosz energiahordozó-behozatalra mindketten a versenyképesség zálogaként tekintenek. A kormányfő korábban a karbontőzsde, utóbb pedig már a teljes Zöld Megállapodás eltörlését követelte. Bár az USA energiaárai valóban az európaiak töredékére rúgnak, az uniós versenyképesség alapvetően nem eme, évtizedes felállás, hanem a hozzáadottérték hiánya, a bonyolult ügyvitel és a belső verseny kiaknázatlansága miatt romlik – fejtették ki lapunknak nemrég szakértők. Az energiadrágulás fő okát többek nem az uniós zöldítésben, hanem az Ukrajna elleni orosz háborúban látják. Ráadásul a 2022-ben felfutó energiaárak már 2023-ra leestek, még ha 2021 előtti szintjükre nem is csökkentek vissza. Bár a kormány gyakran hivatkozik az úgynevezett Draghi-jelentés, majd az azon alapuló, tavaly novemberi, budapesti nyilatkozat versenyképesség-fokozást sürgető pontjaira, a két irat zöldítés melletti kiállását nem idézik. Ráadásul az, hogy - amiként az Eurostat alapján feltártuk - a magyar vállalkozások fizetik szinte a legmagasabb uniós rezsit, az Orbán-kabinetet inkább belföldi lépésekre sürgeti.

Szintén megjegyzendő, hogy a propaganda-vezérelt közvélekedéssel szemben az EU tagállamai máig szabadon vásárolhatnak orosz földgázt . Meglehet, az onnan származó olaj vásárlásait három éve tiltó és az orosz energiabehozatalt általánosan is ellenző, szankciópárti Európai Bizottság ezt rosszallja. Az oroszországi kőolaj beszerzési tilalma alól egyébként Magyarország és Szlovákia mentesült. Az orosz gáz pedig a közhiedelemmel szemben nem sokkal olcsóbb, sőt gyakorta drágább a világ kitermelőitől hajókon, cseppfolyóssá hűtve szállított, LNG-nek nevezett földgáznál, mivel ma már mindkét ár az irányadó tőzsdét követi.