A pécsi buszper másodrendű vádlottja, Csengő András a Szekszárdi Törvényszéken folyó tárgyaláson a bíró egyik kérdésére nem válaszolt, amit azzal indokolt, hogy: szeretne még élni. Az idézett mondat azt sugallta, hogy a férfit megfenyegették. Ezt a bíróság folyosóján lapunk kérdésére is meg is erősítette.
Mint arról beszámoltunk, Csengőt gazdasági csalással vádolják, mivel 2015-ben, amikor Pécs tömegközlekedési cége 3,5 milliárd forintért egy buszflottát vásárolt, a holland-magyar állampolgárságú férfi indokolhatatlanul magas, 1,64 millió eurós (több mint 600 millió forintos) jutalékot vágott zsebre, holott ezért a pénzért – a tolmácsoláson kívül - semmit se kellett tennie. (A 115 darabos buszflottát és még további nyolc járművet egyébként a Volvo hollandiai cége pár hónappal korábban olcsóbban, mintegy 2,8 milliárdért kínálta a tömegközlekedési cégnek. A járműpark egy közvetítő cég belépése miatt drágult meg).
Fordulat a fideszes buszmutyiban, csak a „táskacipelőket” ültették a vádlottak padjáraA buszügyet figyelemmel kísérő pécsiek sosem hitték el, hogy Csengő találta volna ki a Pécs városának 650 millió forint kárt okozó buszvásárlás „lenyúlásának” tervét, hisz a járművek megvételéről minden tekintetben a baranyai megyeszékhely akkori, kormánypárti vezetése döntött, Csengőnek nem volt érdemi befolyása a járművásárlásra. Ám Csengő ragaszkodott hozzá, hogy ő intézte a buszvásárlást, szerinte neki járt is a sikerdíj, ami lehet, hogy magasnak tűnik, de ettől még nem törvénysértő. Most viszont az volt kihallható Csengő vallomásából és ezt erősítették a lehallgatott telefonbeszélgetések is (amiket a bíró olvasott fel), hogy a jutalék nagyobb része másoknak járt, azoknak, akik úgymond „lobbiztak” a buszügyletért. És valakik - Csengő az életét féltve nem árulta el, hogy kik (talán a lobbisták) - keményen követelik is tőle a pénzt.
Előbbiek okán megkérdeztük a Baranya Vármegyei Főügyészséget, hogy Csengő legújabb vallomása után a vádhatóságnak kötelessége-e vizsgálatot indítani a halálos fenyegetés miatt: egyrészt Csengő biztonsága érdekében, másrészt azért, mert a vádlott kényszerű hallgatása rontja az ügyben a bíróság tisztánlátási esélyeit. Kutas Tamás, az ügyészség szóvivője azt mondta, hogy Csengő idézett szavai nem elegendőek egy nyomozás elindítására. A vádlottaknak ugyanis nincs igazmondási kötelezettségük, az eljárásjog lehetővé teszi számukra, hogy akár hazug taktikákkal védjék magukat.
A nyomozás elindításához alapos gyanú kell, a férfi említett szavai ennek a kritériumnak nem tesznek eleget.
Csengő András egyébként bármikor tehetne feljelentést, ám ő mint azt kérdésünkre válaszolva elmondta, nem fordul a rendőrséghez az állítólagos fenyegetések miatt. Az általunk megkérdezett ügyvédek szerint nem is javítana a helyzetén, ha ezt megtenné. Az eljárás kezdetén még kérhetett volna a nyomozóhatóságoktól egyezséget, s az enyhébb büntetés reményében elmondhatta volna, hogy nem ő volt a bűncselekmény kitervelője, ám most már egyezségre nincs mód. S ha bevallaná, hogy másokkal közösen követte el a gazdasági csalást, azzal rontana a helyzetén, hisz felmerülne, hogy a csalást – bár beosztottként, de – bűnszövetségben követte el, ami plusz éveket jelenthet az ítéletben.
