Pécs;buszper;

Fordulat a fideszes buszmutyiban, csak a „táskacipelőket” ültették a vádlottak padjára

A pécsi buszper elsőfokon újra kezdődő tárgyalásán tovább erősödött a gyanú, hogy nem a 650 milliós gazdasági csalás elkövetői ülnek a vádlottak padján. A botrányos buszbeszerzés felelőseit inkább a kormánypárti politikusok között kell keresni.

Ártatlannak vallotta magát a Szekszárdi Törvényszéken újraindult pécsi buszper másodrendű vádlottja, a magyar-holland állampolgárságú Csengő András, aki korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzulja volt. Csengő a törvényszék kapujában csontvázjelmezbe öltözve performanszot tartott, és ott, majd bent a bíróságon azt követelte, hogy mentsék fel őt a gazdasági csalás vádja alól. Ezután a tárgyaláson Csengő vallomást tett, s a bíró kérdéseire adott válaszai alapján elmondhatjuk, némiképp „bomba” robbant a törvényszéken, mert megerősödött az a Pécsett évek óta élő gyanú, hogy 

nem a botrányos buszvásárlás kitervelőit és haszonélvezőit ültették a vádlottak padjára, hanem azok „táskacipelőit”.

A hétfői tárgyalás előzményeivel többször is foglalkoztunk. Megírtuk, hogy a büntetőperre alapot adó cselekmény 2015-ben történt, amikor a pécsi önkormányzat tömegközlekedési vállalkozása, a Tüke Zrt. a holland Bus and Coach cégtől közbeszerzéssel megvásárolt 115, használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. Utóbb kiderült, hogy ugyanezt a flottát és még további 8 buszt a Volvo hollandiai cége pár hónappal korábban 2,8 milliárd forintért kínálta a Tükének. A nyolcéves járműpark azért drágult meg, mert közvetítőként belépett a Bus and Coach. Mindez azután derült ki, hogy a holland hatóságok pénzmosás gyanújával vizsgálatot indítottak a buszvásárlás két szereplője ellen. A holland eljárás hatására Magyarországon is nyomozás indult, s ennek végén a Baranya Megyei Főügyészség 2020-ban a buszügylet 650 millió forintos jutalékán osztozó személyeket, valamint a Tüke akkori vezetőjét vádolta meg gazdasági csalással.

Az ügyet elsőfokon a Kaposvári Törvényszék tárgyalta, s az egyik vádlott a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endre – bár vallomást nem tett – már az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét. A férfi semmit sem tett a buszok megvásárlásának dolgában, mégis 550 ezer eurót jutalékban részesült a Bus and Coachtól, majd a pénzt elutalta egy thaiföldi offshore cég számlájára, s ezt a pénzt a távol-keleti országban személyesen felvette.

A törvényszék P. Endrét pénzmosásért jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és a jogtalanul kapott sikerdíj visszafizetésére kötelezte. 

A többi vádlott ártatlannak vallotta magát, így az ő ügyükben elindult a tárgyalás. Ennek során az első rendű vádlott, a Tüke egykori vezetője meghalt, így ellene megszűnt az eljárás. Két vádlott maradt, a már említett Csengő András, és Siebe P., a Bus and Coach tulajdonosa. Őket a törvényszék 2023-ban bűncselekmény hiányában felmentette, mivel nem látták bizonyítottnak, hogy eltúlzott lett volna a jutalékuk. Csengő 1,65 millió, Siebe P. 200 ezer eurót vághatott zsebre az üzleten.

A verdikt ellen az ügyészség fellebbezett, azt kérve, hogy a Pécsi Ítélőtábla helyezze hatályon kívül a törvényszék felmentő végzését, mivel az elsőfokú eljárás elmulasztotta feltárni a buszvásárlás fontos mozzanatait. A táblabíróság is erre a következtetésre jutott tavaly áprilisban, és hatályon kívül helyezte az ítéletet. A másodfokú bíróság indoklása szerint a bizonyítékok arra utaltak, hogy semmi szükség nem volt a Bus and Coach tevékenységére, hisz a járművek megvehetők lettek volna közvetlenül a Volvo hollandiai cégétől. A törvényszék nem tárta fel, hogy a Bus and Coach miképp és kinek az utasítására lépett bele ebbe az üzletbe.

A táblabíróság szerint az is gyanús összejátszásra utal, a pécsi közgyűlés a buszvásárlás előtt 3,5 milliárd forint hitel felvételéről döntött, a Bus and Coach pedig pontosan ennyit kért a flottáért a Tüke által kiírt közbeszerzési eljárásban. 

Ennek – a tábla szerint – „kísérteties hasonlóság”-nak se vizsgálta az okát elsőfokú bíróság. A Kaposvári Törvényszéken lefolytatott eljárás logikátlanságainak egész sorára hívta fel a figyelmet a táblabíróság, és e hibák súlyossága miatt a másodfokú bíróság úgy döntött, hogy a megismételt elsőfokú eljárás már nem folyhat Kaposváron, s a Szekszárdi Törvényszékre irányította át az ügyet.

Amúgy a buszvásárlás fel nem tárt furcsaságaira a közügyekben jártas pécsiek találtak magyarázatot.

Ők úgy vélték, hogy a buszok drágulásáért a Pécs-baranyai kormánypárti politikusok a felelősek, s az érthetetlenül magas jutalékot valójában az ő gazdasági érdekszférájuknak szánták, nem pedig a vádlottaknak, utóbbiak csak a pénz szállítói voltak, nem pedig a címzettjei. 

A buszflotta megvásárlásáról Pécs akkor még kormánypárti városvezetése döntött. A közgyűlés elutasíthatta volna a flotta felemelt árát, még se tette, sőt, már előre ehhez az árhoz „igazította” a város hitelvételét. Az is elgondolkodtató, hogy a buszügyben munka nélkül pénzhez jutó P. Endre Baranyában nem volt közismert, viszont a Fidesz legbefolyásosabb dél-dunántúli parlamenti képviselőjével, Bánki Erikkel kapcsolatban állt, a politikusnak egy német cégben üzlettársa volt a bűnösségét elismerő férfi. Hogy miért épp P. Endre kapott – akkori értéken – 170 millió forintnyi eurót, arra eddig nem kaptunk magyarázatot.

A buszvételben vélhetően szerepet játszó fideszes politikusok – a már említett Bánki, valamint Páva Zsolt, egykori kormánypárti polgármester, Csízi Péter volt fideszes parlamenti képviselő – sosem voltak gyanúsítottjai az ügynek. Az elsőfokú bíróság ugyan tanúként meghallgatta őket, ám ott valamennyien azt vallották, hogy – bár épp a buszvásárlás napjaiban jártak Hollandiában, de – nem folytak bele a flottabeszerzésbe. A következő hetekben a Szekszárdi Törvényszék újra meghallgatja őket, és a város buszügyletben résztvevő szakértőit. Ez a per azonban semmiképp sem az ő felelősségükről dönt, a bíróság csak a vádlottak bűnösségét vizsgálja.

Ehhez fogott hozzá hétfőn a Szekszárdi Törvényszék. Elsőként Csengő Andrást szólították be, aki elmondta: 2014-ben Páva Zsolt polgármester kérte fel arra, hogy segítsen a buszbeszerzésben, ennek fényében fura, hogy Csengő a Bus and Coach üzletkötőjeként dolgozott. Csengő ragaszkodott ahhoz, hogy megdolgozott a jutalékáért, de hogy pontosan mit tett érte, azt nem tudtuk meg, úgy tűnt, hogy alapvetően tolmácsként működött közre. Siebe P. jutaléka 200 ezer euró volt, a holland cégvezető ugyanennyit szánt sikeres ügy végén Csengőnek is. Ám utóbb ennek a pénznek több mint a nyolcszorosát kérte Csengő. Siebe P. úgy tudta, hogy a pénz nagyobb részéből Csengő „embereket szponzorál” és politikusoknál lobbizik. Ez a holland hatóságok által lehallgatott telefonbeszélgetésekből derült ki. A bíró szembesítette ezzel Csengőt, aki nem nevezte meg kiknek szánt pénzt a saját sikerdíjából, és azt erősítgette, hogy a jutalék az övé, senki másé.

A bíró felolvasta Csengő több, 2020-ban megfogalmazott beadványát is. Ezekben Csengő arra kéri az ügyészséget, a már említett politikusokat, és egy alkalommal még Rogán Antalt is, hogy mentsék ki ebből az ügyből. Egyik beadványában azt állította, hogy egy, a Fidesz-körökhöz köthető ügyvéd azt kérte, vigye el a balhét, s akkor megússza felfüggesztett börtönnel, ha nem ezt teszi évekre bezárják. Volt olyan beadvány, amiben Csengő szoft módon megfenyegette a fideszes politikusokat, mondván: vannak hangfelvételei. Csengő élettársa is küldött egy beadványt a bírósághoz, amiben azt állította, hogy egy Fidesz-közeli ügyvéd 200 milliót és felfüggesztett szabadságvesztést ígért, ha elviszi a balhét. Ezen beadványok okáról is kérdezte a bíró Csengő Andrást, amire ő azt felelte, hogy pánikba esett, ezért születtek ezek az írások. A bíró megkérdezte, hogy miért volt pánikban, hisz saját bevallása szerint minden jogszerűen történt. Csengő erre azt mondta, hogy: 

„nem kommentálom, szeretnék még élni”…

A tárgyalás szünetében megkérdeztem Csengő Andrást, hogy miért nem árulja el végre, kinek a megbízásából lépett bele a buszügyletbe, hisz mindenki tudja nem ő volt itt a fő bizniszman, s ő megismételte, amit bent mondott, hogy fél, mert halálosan megfenyegették. Hozzátette: próbálták is megölni.

A bíróság hétfőn meghallgatta még Siebe P.-t is, ő nem kívánt vallomást tenni, és jelezte, hogy lemond a tárgyaláson való részvétel jogáról.

Az előjelek alapján félő, hogy továbbra sem tudjuk meg, kinek az ötlete volt a botrányos buszvásárlás, és valójában kinek a zsebébe vándorolt, illetve vándorolt volna a 650 milliós jutalék. A feltételes mód azért indokolt, mert a holland hatóságok Csengő Andrástól lefoglaltak 900 ezer eurót. Erre a pénzre a Tüke polgári igényt nyújtott be, e kereset megalapozottságáról is döntenie kell majd ítéletében a törvényszéknek.

A pécsi buszper következő tárgyalási napját március 10-én tartják.

Darázs Lénárd, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára Borhy Lászlót váltja az ELTE élén augusztus elsejétől.