A sokat rajzoló szobrászművész

A Munkácsy-díjas Hadik Gyulát Kisfaludi Strobl Zsigmond oktatta. Ilyen mestertől az ember rengeteget tanulhat: nemcsak anyaghasználatot, karakterformálást, mozgásábrázolást, hanem kitartó munkát, elmélyült gondolkodást, ami nélkül senki sem lesz sikeres alkotó. Hadik Gyula két évet töltött a Képzőművészeti Főiskola falai között, de 1949-ben osztályidegennek minősítették és eltanácsolták. Emiatt is indult késve a pályája. A 60-as, 70-es években tanulmányutakat tett. Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban járt, hogy minél több helyről inspirálódhasson. 1993-tól a Tokaji, Tállyai és a nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Művésztelep életében vett részt.

Wehner Tibor művészettörténész szerint Hadik Gyula a sokat rajzoló szobrászok közé tartozott. „Tus, kréta,- szén- és tollrajzai változatos tematikájú munkák. A kőből, fából, ólomból, bronzból készült szobrai, kisplasztikái és érmei a hagyományos portréktól és figuráktól a kubisztikus formavilágig terjednek. Hősei mély, meleg emberi érzésekkel átitatott, esendő, de méltóságukat nem vesztő, fel nem adó alakok”. Novotny Tihamér művészeti író a következőképpen írt művészetéről: „Hadik Gyula a szobrászat szinte egész skáláját bejárta már az alig megmunkált, antropomorf jellegű talált kőtől vagy fától a jellemsűrítő realista portrékig és alakokig; az archaikus, a népi és a naiv művészet ihlette formavilágtól a jellegzetesen »hadiki« emberkubusokig.”

November 22-én ünnepelné 100. születésnapját Hadik Gyula, ez az évforduló adja a Zárt tömbök nyíltsága aktualitását. A mintegy 100 művet bemutató életmű-kiállítás átfogó képet nyújt az alkotó sokoldalúságáról. A szobrászat mellett Hadik sokat rajzolt. A galéria falain többek között tussal és akvarellel, szénnel, vagy krétával papírra készült kompozíciói láthatók. A grafikák sorából érdemes kiemelni az 1985-ben készült Krisztus-sorozat néhány művét. A tussal és akvarellel készült Megfeszítés 1-4 darabjain egy arc nélküli, csontsoványra fogyott Krisztus szenvedi el a kereszthalált. Reményvesztett alakja drámai szomorúságot áraszt. Fejét leszegi, megfeszíti utolsó erejét, de tudja, hamarosan eljön a vég. Jézus alakja lengyel nyelvű szövegtöredékeken látható. A sorozat egy szoborhoz készült előtanulmány, amely bemutatja, sokféle mozdulatot, pózt vizsgált meg a művész a végső forma kialakításáig.

Hadik jelentős alkotóművészeket is megörökített. Például Émile Antoine Bourdelle-t – akire a 20. század eleji francia szobrászat legfontosabb mestereként emlékezik a művészettörténet –, vagy a reneszánsz triumvirátus géniuszát, Leonardo da Vincit. A Bourdelle (2002) című grafikán az egyiptomi szobrok merev, szimmetrikus testtartásában áll előttünk a mester, vésőjével éppen lovat mintáz meg. A Leonardo (2002) szénnel, papírra készült kompozíciója is hűen adja vissza a koros mester más alkotásokról már ismert arcvonásait.

A grafikák mellett a kisplasztikák sem hiányozhatnak a kiállítótérből. Történelmi, bibliai, művészeti személyeket ábrázolnak, mint III. Béla, Mózes, vagy Mednyánszky. Az expresszív és kubisztikus formajegyeket türköző szobrok a törzsi művészet hatásairól vallanak.

Zárt tömbök nyíltsága címmel került kiadásra Hadik Gyula életmű-katalógusa, amely munkásságának legjellemzőbb alkotásait taglalja. A tárlat elnevezése emellett arra a nyitottságra és tömörségre utal, amely a bemutatásra került műalkotásokat is jellemzi.