Orbán-kormány;Európai Bizottság;Brüsszel;civilek;NGO;

Már nyilvánosságra hozott adatokért harcol az Orbán-kormány

A kabinet a nagyobb átláthatóság követelésével indított támadást az EB-től forrásokhoz jutó civil szervezetek ellen.

Nyilvánosak azok az összegek, amikkel az Európai Bizottság (EB) civil szervezetek támogatott. És nyilvános az is, hogy mik voltak a támogatott projektek céljai, eredményei – így reagált lapunk érdeklődésére egy brüsszeli szakértő arra, hogy az Orbán-kormány nagyobb átláthatóságot követelve indított támadást az EB-től forrásokhoz jutó NGO-k ellen.

A szakértő megjegyezte: az EB által közvetlenül kiosztott pénzek hagyományosan kisebb kockázatú uniós költségeknek minősülnek, ezek felhasználása során mindeddig elenyésző szabálytalanságot tártak fel.

Több szakértő arra is felhívta a figyelmünket,

hogy az EB költései valóban felvetnek számos átláthatósági problémát, csakhogy a gondok nem „civilspecifikusak”, a magyar érvelés viszont csak az NGO-kra korlátozódik.

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter kedden az uniós miniszterek találkozóján vetette fel, hogy nyilvánosságra kellene hozni az Európai Bizottság civilekkel kötött szerződéseit. Lapunk birtokába került egy dokumentum, amellyel a magyar kormány igyekezett meggyőzni a többi tagállamot Brüsszelben a civilek „átláthatóságának” fontosságáról, ám az irat konkrét kifogásokat, gyanút nem tartalmaz, csak általánosságokat. A dokumentum szerint szükség lenne arra, hogy a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanács alaposabban vizsgálja azokat a szerződéseket, amelyeket az EB civilekkel köt.

A kormány az Európai Parlamentre (EP) hivatkozva javasolja, hogy a Tanácsnak az EB zárszámadása során kellene kikérnie ezeket a szerződéseket, csakhogy azt is elismeri a dokumentum: erre jelenleg a testületnek nincs lehetősége. Mint korábban megírtuk, az EP-ben a jobbközép Európai Néppárt és a szélsőjobboldali pártok is civilekkel kötött szerződéseket vizsgálnának a zárszámadási folyamat során, konkrét visszaélésekről szóló érdemi gyanú nélkül.

Bár Bóka János kedden úgy nyilatkozott, hogy folytatnák az egyeztetést a témáról, nem világos, hogy erre milyen módon kerülne sor. Információink szerint csak Szlovákia jelezte, hogy támogatnák a téma napirenden tartását. Ha el is fogadnák a magyar javaslatot a civil szerződésekről, ahhoz uniós jogszabályokat kellene módosítani, amihez az EB kezdeményezés mellett a Tanács és az EP támogatására is szükség lenne.

Az ítélet nem fellebbezhető, azzal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Kúriához.