Tanulmányaik alatt a frissdiplomásoknak átlagosan a 78,5 százaléka dolgozott – derült ki az Oktatási Hivatal által üzemeltetett Diplomás Pályakövetési Rendszer idén januárban frissített adataiból. A reprezentatív vizsgálat célcsoportja minden évben az egy és öt éve abszolutóriumot szerzettek köre. A diplomantul.hu oldalon közzétett adatok szerint emelkedett azoknak az egyetemistáknak az aránya, akik tanulmányaik mellett munkát is vállaltak. A legutóbbi, 2023-as kérdőívet kitöltők esetében az öt évvel korábban végzettek 76,2 százaléka, az egy évvel korábban végzetteknek viszont már a 80,2 százaléka dolgozott egyetem mellett.
A felsőoktatási tanulmányok mellett munkát végzők aránya nagyban függ attól is, hogy milyen munkarendben tanultak a hallgatók.
A legnagyobb arányban (94 százalék) azok dolgoztak, akik részidős képzéseken (esti, levelező, távoktatás) vettek részt. De egyre nagyobb arányban vállaltak munkát az egyetem mellett a nappali munkarendben tanulók is: a legutóbbi adatfelvétel szerint az öt évvel korábban végzetteknél 68,8 százalék, az egy évvel korábban végzetteknél már 73,3 százalék volt az arányuk. A végzett hallgatók 35,3 százaléka jelezte, a tanulmányok alatti munka szorosan kapcsolódott a szakjukhoz, 27,5 százalék szerint csak részben, 37,2 százalék szerint viszont egyáltalán nem.
A diplomantul.hu oldalon szerepelnek az Aktív hallgatói kutatás eredményei is, amely nem a végzett hallgatók, hanem a még egyetemi tanulmányokat folytatók helyzetét vizsgálta. E szerint a nappali munkarendben, alapképzésen (BA) tanulók körében 53 százalék volt a munkavégzők aránya 2023-ban. Ugyanez 2021-ben 49 százalék, 2020-ban 42 százalék volt. A 2023-as adatfelvétel során a nappalis BA-hallgatók 59 százaléka jelezte, hogy a megélhetési költségek fedezése érdekében vállalt munkát. A mesterképzésen (MA) tanuló nappalis hallgatóknak már a 72 százaléka dolgozott 2023-ban, 72,5 százalékuk a megélhetési költségek miatt. A dolgozó nappalis MA-hallgatók aránya 2021-ben 69 százalék, 2020-ban 64 százalék volt.
Válaszolt az Oktatási Hivatal, idén több mint 24 ezer szülő kért iskolahalasztást a gyermekénekA nappalis BA-hallgatók 19,2 százaléka jelezte a 2023-as méréskor, hogy a diplomaszerzést követően külföldön szeretne tartósan munkát vállalni. Ugyanez az arány a 2021-es vizsgálatban még 13,8 százalék, 2020-ban 13,7 százalék volt. Az MA képzési szinten, nappali munkarendben tanulók körében legutóbb 20 százalék volt a tartós külföldi munkavállalást tervezők aránya, 2021-ben viszont csak 15,1 százalék, 2020-ban 13,7 százalék. Ugyanakkor a nappalis BA-hallgatók 35,3 százaléka úgy érzi, a jelenlegi tanulmányai inkább nem, további 26,6 százalékuk szerint egyáltalán nem készíti fel őket a külföldi munkaerőpiacra. Az MA-hallgatók esetében ugyanez 34 százalék (inkább nem), illetve 24,9 százalék (egyáltalán nem).
Azoknak az aránya, akiknek a diploma megszerzését követően valóban sikerült külföldön munkát találniuk, átlagosan mindössze 5,6 százalék volt a 2023-as kérdőív kitöltésekor, ami kevesebb, mint 2021-ben (6,1 százalék) és 2020-ban (6,4 százalék).
Nem elég az ösztöndíj
Az elmúlt években elszállt infláció és albérletárak mellett az egyetemi ösztöndíjak változatlanok, a tanulmányi ösztöndíj minimális összege 8330 forint, ami a tanulmányi eredményektől függően növekedhet, de csak ritka esetben megy 30 ezer forint fölé, és csak a hallgatók legjobban tanuló 50 százaléka kaphatja. A kimagasló teljesítményű, versenyeredményekkel, több nyelvvizsgával rendelkező hallgatók pályázhatnak nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra is, ennek összege 40 ezer forint havonta, de csak a hallgatók maximum 0,8 százaléka részesülhet belőle. A lakóhely szerinti önkormányzatnál lehet pályázni Bursa Hungarica ösztöndíjra, melynek összege 4-5 ezer forinttól 15-20 ezer forintig is terjedhet településtől függően. Rászorultsági alapon (például lakhatási és szociális helyzet, egészségügyi állapot) lehet pályázni szociális ösztöndíjra, az összeg változó, kategóriáktól függően 16,6 ezer forint vagy 33,3 ezer forint is lehet a minimális juttatás.
Trükkösen növekedő pedagógusbér
A tavalyi béremelés után 2024 végére bruttó 716,9 ezer forintra emelkedett a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagkeresete – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A diplomás átlagkereset bruttó 986,3 ezer forintra nőtt 2024-ben, a pedagógusok átlagkeresete ennek 72,7 százalékát tette ki. A bruttó 716,9 ezer forint nettó értéke adókedvezmények nélkül 476,7 ezer forint.
Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak sikerült teljesítenie az EU felé tett vállalását, miszerint a pedagógusok átlagkeresetének 2024-ben el kell érnie a diplomás átlagkereset 72 százalékát. A béremelés részben uniós támogatásból valósult meg. Az Európai Bizottság nemrég közleményben jelezte: a következő lépés, hogy a magyarországi pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagfizetés 80 százalékát, az EU pedig 1,8 milliárd euróval (mintegy 735 milliárd forinttal) támogatja a béremelést 2024-2030 között. Felidézték: a magyar pedagógusok átlagbére korábban a diplomás átlagbér 60 százaléka körül alakult, szemben a 90 százalékos EU-átlaggal.
Az átlagbér persze nem azt jelenti, hogy minden pedagógus ennyit, vagy ehhez közeli összeget keres. Január végén Orbán Viktor miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy “már van négyezer olyan pedagógusunk, akik egymillió forint fölött keresnek”. A Lakmusz tényellenőrző portál rámutatott: a bruttó egymillió forint fölött kereső pedagógusok 74 százaléka igazgató vagy igazgatóhelyettes, akik a vezetői feladatokért jelentős pluszjuttatásokat is kapnak.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta: az átlagbér kiszámításakor nemcsak az alapbéreket, hanem az egyéb juttatásokat is figyelembe veszik, mint a különböző pótlékok, jutalmak. Felidézte: 2024 decemberében a kormány jelentős (a Klebelsberg Központ szerint átlagosan bruttó 187,5 ezer forint) év végi jutalomban részesítette a tankerületi iskolákban dolgozó pedagógusokat, ami korábban még egyszer sem fordult elő. A PSZ elnöke szerint ennek is szerepe lehet abban, hogy az átlagbér statisztikailag megközelíti a bruttó 720 ezer forintot.
