Hamar a tettek mezejére léptek a múlt vasárnapi német parlamenti választást megnyerő CDU/CSU és a szociáldemokraták képviselői, hiszen pénteken máris megkezdték a koalíciós egyeztetéseket. Ez azonban még nem a hivatalos koalíciós tárgyalás. Németországban ez utóbbit az úgynevezett „szondázás” előzi meg, amikor a kormány lehetséges pártjai felmérik egymás igényeit, legfontosabb követeléseiket. S ha ezek alapján nem látják akadályát a koalíciós együttműködésnek, ezt követően kezdik meg egymással a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Mindkét fél kilenc-kilenc tárgyalóval vesz részt a feltáró tárgyalásokon. Az SPD-nél egyebek mellett Lars Klingbeil és Saskia Esken társelnökök vesznek részt a küldöttségben, de helyet kapott benne a párt legnépszerűbb embere, Boris Pistorius védelmi miniszter is. A keresztény uniópártoktól Firedrich Merz kancellárjelölt mellett Markus Söder bajor tartományi kormányfő, a CSU elnöke és a CDU/CSU már vezető politikusai vesznek részt. Merz célja az, hogy áprilisra felálljon az új kormány.
Kérdés ugyan, hogy hét-nyolc hét elég lesz-e a német szövetségi kabinet életre hívásához, de az már most körvonalazódik, hogy Merz teljesen új alapokra kívánja helyezni a viszont Franciaországgal és új lendületet kíván adni az Európai Uniónak a Trump-adminisztráció fenyegetése árnyékában. Sokatmondó, hogy a leendő német kancellár első útja a választási győzelem után Párizsba vezetett, ahol szerda este találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel. Több mint háromórás találkozójuk során megállapodtak a francia-német kapcsolatok újrakezdéséről. Mint fogalmaztak, „új fejezetet” nyitnak e viszonyban. Ez némi fricska is lehetett francia részről Olaf Scholznak. Ugyan a francia elnök és a még hivatalban lévő német kancellár közös találkozóikon igyekeztek azt a benyomást kelteni, mintha nagy volna az egység közöttük, a tények ennek teljesen ellentmondtak. Európa motorja, a német-francia tengely szinte működésképtelenné vált a két ország közötti számos véleménykülönbség miatt.
Merz viszont éppen azt emelte ki a személyes találkozó után, milyen sok kérdésben jutottak közös nevezőre. „Sokkal több volt az egyetértés, mint amire számítottam” - mondta el a CDU elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A párizsi megbeszélések légkörét „szívélyesnek” és „bizalommal telinek” jellemezte. Hozzátette, a francia elnökkel gyors lépéseket terveznek a „geopolitikai kihívások” miatt.
Macron vasárnap este, az első német eredmények közlése után hívta meg Merzet Párizsba. A francia elnök azzal a meggyőződéssel tért vissza Washingtonból, ahol magyar idő szerint hétfő este járt Donald Trumpnál, hogy Németországnak és Franciaországnak mielőbb és együttesen kell cselekednie, különösen a védelem területén. A francia elnök ezért igen kedvezően fogadta a leendő német kancellár azon tervét, amely szerint különalapot kíván létrehozni a védelmi kiadások finanszírozására.
Macron és Merz együttesen határozhatják meg Európa jövőbeni védelmi stratégiáját. A francia elnök az uniós helyreállítási alap mintájára egy új, sok milliárd eurós európai védelmi alapot kíván létrehozni. Macron egyúttal azt fontolgatja, tekintettel az ország magas adósságállományára, hogy a francia lakosság magánmegtakarításait fegyverkezési programokra mozgósítja. Ez persze még csak terv, az elképzelést nem dolgozták ki minden részletre kiterjedően, ismerte el a francia elnök. Merz és Macron szerint ebben az új korszakban mindenkinek fel kell tennie magának a kérdést, „mit tehet az országáért és Európáért”. Nagy egyetértés volt közöttük a transzatlanti kapcsolatokat illetően is. Merz elmondta, egyértelmű, hogy a Trump-kormányzat „nem sokat törődik Európa sorsával”.
Ezt csak megerősítette Macron washingtoni útja. Az Elysée-palotában úgy látják, hogy Trump nagyrészt figyelmen kívül akarja hagyni az uniós intézményeket és azok képviselőit. Erre utal, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a Kaja Kallas uniós külügyi főképviselővel tervezett washingtoni találkozóját. Másrészt Trump folyamatosan becsmérlő megjegyzéseket tesz az Európai Unióra, állítása szerint a közös Európa is csak azért jött létre, hogy „kicsesszenek” az Egyesült Államokkal.
Macron elmondta Merznek: Trump Európától várja el, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának egy esetleges békemegállapodást követően. Míg Franciaország hajlandó lenne békefenntartókat küldeni Ukrajnába, Németország nem, s nem biztos, hogy Berlin véleménye e tekintetben megváltozna Merz kancellárrá válásával. Az Élysée-palotában megértés mutatkozik Németország visszafogottsága iránt. Az egyik legfontosabb biztonsági garancia azonban az ukrán hadsereg jó felszerelése és lőszerellátása, és ebben Németország továbbra is kulcsszerepet játszhatna, vélik Párizsban.
Merz egyébként igen jól beszél franciául, már tinédzserként részt vett egy auvergne-i iskolai csereprogramban.
