Tűzszünetet hirdetett szombaton a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és kilátásba helyezte leszerelését azzal a feltétellel, hogy szabadon bocsátják alapítóját és történelmi vezetőjét, Abdullah Öcalant, aki múlt héten a PKK feloszlatására szólított fel. Ez utat nyit a Törökországgal negyven éve tartó, több mint 40 ezer emberéletet követelő konfliktus megoldásához.
Öcalant 1999-ben fogták el a török hatóságok. Hazaárulás vádjában találta bűnösnek egy török bíróság. Azóta Imrali börtönszigetén tartják fogva. Itt született az a közleménye, amelyet múlt csütörtökön a kurdokat képviselő parlamenti erő, a Népi Egyenlőség és Demokrácia (DEM) párt képviselői olvastak fel Isztambulban. Öcalan ebben, amellett, hogy felszólította a PKK-t a harcok befejezésére és a fegyverek letételére, azt követelte, "hívjatok össze egy kongresszust és hozzátok meg a döntést; minden (a PKK-tól függő) fegyveres csoportnak le kell mondania a fegyverekről, és fel kell oszlatni a PKK-t" - írta közleményében Öcalan.
Bár a PKK néhány katonai vezetője nem mutatott nagy lelkesedést a leszerelés iránt, szombati nyilatkozata alapján a Kurdisztáni Munkáspárt eleget tesz Öcalan felszólításának. "Egyetértünk vezetőnk közleményének tartalmával, és kijelentjük, végrehajtjuk azt, amit a részünkről megkövetel" – hangzik a fegyveres szervezet hírügynöksége, a Firat által közzétett szöveg. A közlemény szerint a PKK erői „nem hajtanak végre fegyveres akciókat, hacsak nem támadják meg őket”.
A kurd gerillaszervezet vezetése ugyan elfogadja a leszerelés és feloszlatás iránti igényt, de feltételeket szab. „Készek vagyunk összehívni a párt kongresszusát Öcalan kívánságainak megfelelően. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, létre kell hozni egy biztonságos környezetet, és Öcalannak személyesen kell vezetnie a kongresszust” - állítja a PKK.
A török kormány azonban kizárta, hogy közvetlenül tárgyaljon a gerillaparancsnokokkal, már csak azért is, mert a PKK-t Ankara mellett az Egyesült Államok és az EU is terrorszervezetnek tartja. Az Öcalanhoz való közeledés ötlete valójában Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP ultranacionalista szövetségesétől, az MHP-tól származik. A párt szélsőjobboldali vezetője, Devlet Bahceli bejelentette, hogy Öcalan visszanyerheti a szabadságát, amennyiben az ankarai parlamentben lemond az erőszakról, és feloszlatja a szeparatista PKK-t.
Egyelőre több kérdés is felmerül. Továbbra is nehéz elképzelni Öcalan szabadlábra helyezését. Évtizedeken át ugyanis első számú közellenségnek számított Törökországban, s egy ilyen 180 fokos fordulatot nehéz lenne megmagyarázni a társadalomnak. Öcalan az ország egy részének elszakadására törekedett, és évekig terrorszervezetet vezetett, amely számos katonákkal és civilekkel szembeni támadást hajtott végre. A PKK több olyan falu lakosságát mészárolta le, amelynek polgárai nem akartak együttműködni a munkáspárttal. Öcalant eredetileg halálra ítélték, ám amikor Ankara kivette a büntetőtörvénykönyvből a halálbüntetést, büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták.
Törökország fő pártjai mindenesetre kedvezően reagáltak a Öcalan bejelentésére, és az a tény, hogy Bahceli részt vesz a folyamatban, garantálja a nacionalista tábor kisebb ellenállását. A nacionalista jobboldal több kisebb formációja azonban félárbocra eresztette székházán a török zászlót. Egyúttal fekete zászlókat vontak fel, a PKK elleni harcban elesett katonák nevével.
Az is kérdés, mi lesz a kurd DEM párttal. A rezsim egyre keményebben lép fel a kurd politikai erő képviselői ellen, fokozódik az elnyomás. Helyi tisztviselők és vezetők ezrei vannak börtönben.
