A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a felméréssel két döntéshozó csoportot, a helyi elnököket, illetve az országos küldöttgyűlés tagjait szondázta. Míg a helyi elnököknek valamivel több mint 80 százaléka, a küldöttek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért azzal az elnökségi döntéssel, hogy miszerint a MESZK tevőlegesen nem vesz részt a MOK rendezvényén és tagjaira bízza, hogy egyénileg részt kívánnak-e abban venni. Azaz ott lesznek-e szombaton Budapesten a Kossuth téren. Magánszemélyként a helyi elnökök 11 százaléka, a küldöttek 23 százaléka jelezte, hogy ő ott lesz a rendezvényen.
Emlékezetes: március 8-ra utcai sétára hívja az embereket a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). A Kossuth téri demonstráció újabb állomása a köztestület február elején indított „A magyarok egészsége többet érdemel” elnevezésű társadalmi kampányának. A MOK szerint a tüntetés a gyógyítás jobb feltételeiről, valamint arról fog szólni, hogy az emberek törődjenek többet a saját egészségükkel. Közben az terjedt el az egészségügyi dolgozók által látogatott közösségi portálon, hogy az egyik megyei kórházban azt a tájékoztatást kapták a dolgozók, hogy semmiféle olyan szimbólummal (zászló, jelvény) nem jelenhetnek a meg a tüntetésen, amelyből kiderül, hogy a résztvevő egészségügyi dolgozó.
Lapunknak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke elmondta:
valószínűsíthetően egy kórházi főnővér kérte azt a munkatársaitól, hogy ne MESZK-pólóba menjenek a demonstrációra.
Hozzátette: mindenki oda megy, ahová szeretne, állampolgári joga, hogy demonstráljon. Megjegyezte: olvasva a szakdolgozói kommenteket, vagy a MESZK-be érkező leveleket, azokban mindenki a bérről beszél, leginkább azzal elégedetlen. Így a szakdolgozói kamara érdekképviselőként is a bérekről akar tárgyalni, egyeztetni. Az orvosi kamara rendezvénye pedig nem erről szól – mondta.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon most miért nem ismételhető meg a 2015-ös nagy egészségügyi demonstráció idején létrejött összefogás a szakmai kamarák és az ágazati szakszervezetek között, Balogh Zoltán azt felelte: az egy laza összefogás volt. Két önálló rendezvényként két különböző helyszínről – a kamara a Hősök teréről, a Sándor Máriához csatlakozó ápolók és a Független Egészségügyi Szakszervezet pedig a Clark Ádám térről – indultak és találkoztunk az Arany János utcánál. Hangsúlyozta: „De nem jött oda egyetlen egy politikai párt képviselője sem!”
Közbevetésünkre, hogy Zombor Gábor akkori, egészségügyért felelős államtitkár azért ott volt - és hatalmas ováció fogadta, amikor a színpadról azt mondta: önöknek mindenben igazuk van, s ennek az összefogásnak lett köszönhető, hogy megkezdődtek a bértárgyalások –, Balogh Zoltán úgy válaszolt: valóban, ősszel elkezdődtek a bértárgyalások, igaz, egy új államtitkárral, Ónodi Szűcs Zoltánnal. Hozzátette: probléma azonban, hogy a szakdolgozók béremelése még mindig nem érte utol az orvosokét. Ha valamelyikük viszonylag többet visz haza, az azért van, mert sokat dolgozik, illetve szerencsés, mert az úgynevezett kiemelt területekhez sorolt szakmában végez munkát. De azt is látni kell – mondta -, hogy ez a bértábla felül be van zárva.
Ha valaki a szolgálati jogviszony keretében eléri a tizenhat évet, akkor utána megszűnik az előmeneteli rendszer, azaz a további béremelése a munkáltatója jóindulatán múlik.
Míg az orvosoknál meghagytak 10 előmeneteli fokozatot addig a szakdolgozóknál mindössze négy maradt.
Úgy tudjuk a Magyar Gyógyszerészi Kamara sem vesz részt az orvosok által kezdeményezett egészségügymentő demonstráción.
