Összesen 129 730-an adták be jelentkezésüket az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre, 8740 fővel többen, mint egy évvel korábban - derült ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfői tájékoztatójából.
A miniszter szerint rekordot döntött a jelentkezők száma, ám ez nem teljesen van így: 2012 óta valóban most jelentkeztek a legtöbben, de a 2010-es és a 2011-es jelentkezési időszakban még a 140 ezret is meghaladta a jelentkezők száma, ami 2012-re 110 ezerre, 2013-ra 95 ezerre csökkent, nem kis részben az olyan kormányzati intézkedéseknek „köszönhetően”, mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása.
A jelentkezők száma 2020-ban süllyedt soha nem látott mélypontra, 91,5 ezer főre, és 2011 óta csak 2023-ban haladta meg először a 120 ezer főt. Mindez oda vezetett, hogy az össznépességet tekintve 2021-ben Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb (2,96 százalék) a felsőoktatásban tanulók aránya Európában, továbbá a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya is hazánkban volt az egyik legalacsonyabb, 2023-ban 29,4 százalék a 43,1 százalékos EU-átlaghoz képest.
Az Orbán-kormány azt követően kezdte megkönnyíteni a bejutás feltételeit, miután a hazai állami egyetemek nagy részét közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába adta, az alapítványok kuratóriumaiban pedig nagy számban jelentek meg kormányközeli személyek, üzletemberek és politikusok. Egyebek mellett eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. Tavaly a pontszámítás is változott az alap- és osztatlan képzések esetében: a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg, hogy milyen eredményekért, követelményekért adnak pluszpontokat. Mindemellett számos - főleg vidéki - egyetemre rekordalacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni.
Ugyanakkor az állami ösztöndíjas helyek számát idén 87 ezerre csökkentette a kormány a tavalyi 96 ezerről. Az ország vezető egyeteme, az ELTE például az előző évihez képest 19 százalékkal kevesebb állami finanszírozású helyet kap, ami leginkább a bölcsész, a gazdasági és a jogi képzéseket érinti. De Hankó Balázs miniszter szerint még így is biztosított az ösztöndíjas helyekre felvettek eddigi aránya. A 2024-es általános felvételi eljárásban összesen 72 ezer főt vettek fel állami ösztöndíjjal támogatott helyre.
